A következő tanévtől nem tanácsolhatnak el diákokat az iskolákból, hiszen minden tanulót megillet az oktatáshoz való jog a tanügyminiszter rendelete szerint. Ez az iskolai oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzatban (ROFUIP) szerepel, amely csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben és szeptember 1-jétől érvényes. Megkerestük Ferencz-Salamon Alpárt, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnökét, illetve Csíky Csengelét, a Magyar Szülők Szövetségének elnökét, akik egyetértenek abban, hogy a változtatásokra szükség van, ugyanakkor a tervezett intézkedések nem jelentenek teljes mértékben megoldást a romániai magyar közoktatás problémáira. 

A változtatások között szerepel, hogy a következő tanévtől csak egyszer zárják le a tanulókat, a diákokat nem lehet kicsapni az iskolákból, továbbá a szülők nem gyűjthetnek hálapénzt a pedagógusok megajándékozására. A rendelet szabályozza azt is, hogy ezentúl más módszer és gyakoriság szerint értékelik a diákokat, erre azért volt szükség, mert ősztől változik a tanév szerkezete: félévek helyett öt modulra osztották a tanévet, emellett eltörölték a félévi dolgozatok írását is.

Ferencz-Salamon Alpár a Maszolnak elmondta, a fent említett intézkedések szükségesek, „ezt nem vitatjuk, ellenben a közoktatási problémáknak csupán bizonyos részeit érinti és felületesen karcolják. Az új törvénytől azt várjuk el, hogy egy gyermekközpontú és 21. századi, a diákok kompetenciáját fejlesztő közoktatásnak teremtse meg az alapjait. Emellett a politikumtól azt várjuk el, hogy következesen végigvigye azt, amit kiűzött célul. Mindenképp egy nagyon következetes és merész oktatáspolitikára van szükség” – magyarázta az RMPSZ szakmai alelnöke.

Csíky Csengele úgy fogalmazott, „egy olyan újítással nézünk most szembe, ami elindíthatja azt a folyamatot, amit az elmúlt 30 évben eddig nem sikerült. Egy teljesen új oktatási forma veszi kezdetét, és bár ez az induló csomag önmagában nem elég, egy jó útra vezethet, ha vigyázunk rá, és ha nyitottak vagyunk a változásra, ha képesek vagyunk elismerni és felismerni azt, hogy ami eddig történt, az nem működött. Most az a legfontosabb, hogy a legtöbbet hozzuk ki a változásból” – véli.

Hozzáfűzte, örvendetes és üdvözlendő, hogy nem ciklusokban gondolkodnak, amikor változtatásról van szó, hiszen bebizonyosodott az elmúlt 15–20 évben, hogy az sem működik. „A gyermekeink tökéletesen tudnak alkalmazkodni bármilyen új helyzethez, egy rugalmas diákközösségről beszélünk, ezt tapasztaltuk a világjárvány ideje alatt is.” A középkorosztálynak kell vigyáznia arra, hogy ne riasszák el a gyerekeket a változtatásoktól, illetve az esetleges kudarcokért ne az új rendszert hibáztassák. „Egyértelműen rengeteget kell dolgozni azért, hogy a rendszer jól működjön, de egy nagyon izgalmas 10–15 év elé nézünk” – hangsúlyozta Csíky Csengele.

Kapcsolódó

Változtatnak az érettségin: egy tesztben több tantárgyból is felmérnék a diákok tudását

Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.

tanügyi reform érettségi képességvizsga felvételi Sorin Cîmpeanu

Az iskola neveli és oktatja a diákot, mindenkinek joga van ehhez

Ferencz-Salamon Alpár határozottan egyetért azzal, hogy a diákoknak minden körülmény között joga van az oktatáshoz. Felidézte, az eltanácsolás folyamatát is többször változtatták az évek alatt. „Pályafutásom alatt többször módosult a törvény, de a probléma az, hogy mindig csak a törvényi vagy normatív szabályozással próbálják ezt a kérdést megoldani. Holott például az iskolai fegyelmezés, illetve az iskolai bántalmazás kérdése nagyon komplex jelenség, egybefüggenek egymással” – véli a szakember.

Kiemelte, korábban 5–8. osztályban is volt olyan lehetőség, amely alapján eltanácsolhatták a gyermeket, esetleg az iskolapszichológus a környezet megváltoztatását tanácsolta. Aztán idővel a törvény szabályozta, hogy a kötelező oktatásra vonatkozóan nem lehet alkalmazni az iskolai elbocsátásokat, a kötelező oktatás pedig a 10. osztály elvégzésével lezárul. Tehát például ez már a 11–12. évfolyam esetében nem érvényes.

„A magaviseleti kérdés megoldásához szükség lenne eszközöket, lehetőségeket biztosítani a pedagógusoknak. „Gondoljunk csak bele, nagyon kevés nevelési tanácsadó pszichológus van az iskolákban. Azt is tudjuk, hogy ezer diákra egy pszichopedagógus jut, aki szakmai támaszt nyújthat a pedagógusoknak, és aki direkt módon tud foglalkozni a problémás esetekkel. Ilyen körülmények között nem biztosítottak azok a háttértámogatások, amelyekre szükség lenne, hogy a fegyelmi gondokat megoldják. Nagyon sok módszert lehetne alkalmazni, például a pozitív fegyelmezést, az asszertív módszert, ezeket érelemszerűen szükséges behozni a tanintézetekbe, méghozzá továbbképzések formájában” – hangsúlyozta.

Ferencz-Salamon Alpár rámutatott, azt is tudni kell, hogy a továbbképzés az egyik legalulfinanszírozottabb terület, ami az iskolák működését érinti, hiszen ugyanabba a költésvetési cikkelybe sorolták a továbbképzést és a fenntartási költéseket is. Tehát természetes, hogy az iskola előbb a fenntartási költségeket fizeti ki, csak a megmaradt összeget fordítják, fordíthatják továbbképzésekre.

„Mi úgy gondoljuk, hogy a diáknak joga van a közoktatáshoz, az iskola szerepe, hogy a diák nevelve és oktatva legyen, ugyanakkor a pedagógusokat fel kell készíteni, eszközt, módszert, humán és anyagi erőforrást kell biztosítani, hogy a magaviseleti és bántalmazási problémákat rendszerszinten, alaposan és mélységében is megoldják a közoktatásban” – hangsúlyozta. Hozzátette, az elmúlt 30 év bizonyította, hogy nem elég csak szabályozni, ha nincs eszköz, módszer, támogatás. Létre kell hozni egy hálózatot, ami összeköti a pedagógusokat a tanácsadókkal, szülőkkel, másképp a jelenség továbbra is fent marad, a szabályozás pedig megmarad papíron leírva.

Csíky Csengele szerint az iskolai elbocsátás és a magaviseleti kérdés témájában fel kell tennünk a kérdést, hogy egy-egy levont magaviseleti jegy mennyiben befolyásolja a gyermek magatartását, továbbá hogy mennyire hatékony ez az osztályozás. „Semmiféle hatékonysággal nem bírt a magaviseleti jegy levonása. Már hosszú évek óta teljesen egyértelmű, hogy egészen más nevelési és oktatási módszerekre van szükség ahhoz, hogy az ilyen jellegű kihágásokat, amelyeket gyűjtőszóval magaviseletnek nevezünk, kordában lehessen tartani, úgy, hogy az a közösséget ne bántsa” – magyarázta.

„Ugyanakkor van egy joghézag, és most jött el az a pillanat, amikor kiderült, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, ugyanis az alkotmány egyértelműen kimondja azt, hogy a tanuláshoz mindenkinek joga van. Tehát ha egy gyereket eltanácsolnak egy tanintézetből és közben semelyik más iskola nem hajlandó befogadni őt, akkor a diák tulajdonképpen nem tudja folytatni a tanulmányait, amihez alkotmányos joga van” – tette hozzá Csíky Csengele. A törvényhozóknak kell majd kiigazítani ezt a hibát, közben pedig „meg kell teremteni azokat az oktatási lehetőségeket, amelyeknek a segítségével ezeket a nehéz helyzetbe került gyerekeket, fiatalokat, problémás diákokat kezelni, tanítani lehet, illetve valamilyen formában egy másik irányba lehet terelni” – véli a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.