Bizonytalanná vált a bölcsődék helyzete azután, hogy tavaly bejelentették: az önkormányzatoktól átkerülhetnek a tanfelügyelőségek fennhatósága alá. Ez azonban azzal járt volna, hogy a különböző fokozati vizsgákkal nem rendelkező alkalmazottaknak jóval kisebb lesz a bére, ugyanakkor az intézmények fenntartásának finanszírozása sem tisztázott. A Maszol Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben járt utána a bölcsődei helyzet aktuális és várható alakulásának.

A bölcsődék korábban az önkormányzatok által fenntartott szociális rendszer részei voltak, ám mivel fenntartásuk sok pénzbe került, kérték, hogy a közoktatási rendszerhez – óvodák, iskolák – hasonlóan a tanügyminisztérium fejpénz alapján finanszírozza a bölcsődék fenntartását. Tavaly meg is született az erről szóló jogszabály és az alapján az érintett önkormányzatok eldönthették, hogy a bölcsődéket átadják a tanfelügyelőségeknek vagy megtartják a saját intézményrendszerükben, miközben a szaktárca biztosítja számukra a fejkvóta alapú finanszírozást.

Kolozsváron az önkormányzat pótolja a költségeket

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester arról is tájékoztatta a Maszolt, hogy mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akik nem pedagógusok – dadák, konyhai dolgozók–, hiszen a legtöbb településen bércsökkentésre, elbocsátásokra is számíthatnak a pénzhiány miatt.

Kolozsvár alpolgármestere szerint mivel a kormány úgy döntött, hogy az óvodák és iskolák mintájára fejkvótás rendszert vezetnek be a bölcsődék esetében is, így a gyerekek száma szerint biztosítanának finanszírozást. Úgy vélte, hatalmas az igény a bölcsődei szolgáltatásokra, ezért az egész országban megoldást kellett találni a helyek számának növelésére. „Csakhogy itt egy újabb probléma merült fel: a kisebb önkormányzatok már nem tudják ellátni és eltartani a magasabb létszámú bölcsődéket, ezért volt szükség erre a változtatásra a kormány részéről. Kolozsvár önkormányzata úgy döntött, hogy kipótolja a fizetéssel járó költségeket, így megmarad az eddigi alkalmazotti létszám és bérezés az intézményeknél” – magyarázta.

Kolozsvár tanácsosi testülete csütörtökön döntött arról, hogy kipótolja a bölcsődei fizetési költségeket, így megmaradhat az eddigi alkalmazotti létszám és bérezés is. „Kolozsvárnak fontosak a bölcsődéi. A bölcsődéket nem lehet az óvodai minta alapján átalakítani, hiszen a kisgyerekek és csecsemők felügyelete sokkal összetettebb, nagyobb figyelemre és segítségre van szükségük. Ezért most úgy döntöttünk, hogy az önkormányzat kipótolja a fizetési költségeket, így megmarad az eddigi alkalmazotti létszám és bérezés.” – nyilatkozta az RMDSZ-es alpolgármester.

Hozzátette, fontosak a bölcsődék Kolozsvár számára, hiszen az önkormányzat építette őket, a kolozsvári családoknak tervezték, és szerves részét képezik a fiatal felnőtt családok életének. „A rendelet megjelenésekor sem értettünk egyet az intézkedésekkel. Nem biztos jelenleg, hogy az önkormányzatok jól jártak azzal, hogy átadták a bölcsődéket az oktatási minisztériumnak” – vélte Oláh Emese.

A Kolozs megyei RMDSZ közleményében úgy fogalmaz, a Szövetség Kolozsváron több mint egy évtizede következetesen dolgozik azon, hogy bővüljön a bölcsődei helyek száma, ezzel együtt a magyar csoportok száma is. „A Szövetség kormányra lépését követően országos bölcsődeépítési programot indított el, annak érdekében, hogy a fiatal családok gyerekvállalását segítsék” – írják.

Emil Boc: még 400 bölcsődei helyre van szükség

Emil Boc kolozsvári polgármester hivatalos Facebook-oldalán úgy nyilatkozott, azért támogatják a bölcsődéket, hogy az ott dolgozók megőrizhessék munkájuk minőségét, majd megköszönte minden tanácsosnak, hogy ilyen gyorsan akcióba léptek a bölcsődékért, és tíz napon keresztül dolgoztak azon, hogy kitalálják és lehetővé tegyék a probléma törvényes megoldását. Az elöljáró úgy vélte, Kolozsváron meg kell őrizni azt, ami jól megy, és a bölcsődék véleménye szerint jól működnek. Hozzátette, reméli, hogy továbbra is biztonságban és jó körülmények között nevelkedhetnek a gyerekek, és elmondta, a jogszabályi keret még őszig formálódik, de az önkormányzat nem akarta, hogy az ott dolgozók munkájuk elvesztésétől vagy fizetésük csökkenésétől féljenek addig is.

Hozzátette, a kincses városban körülbelül 400 bölcsődei férőhelyre lenne még szükség ahhoz, hogy az évente igényelt férőhelyek számát fedezni tudják.

„Elkészült a Mézged (Meziad) utca 4. szám alatti bölcsődében 90 férőhely, valószínűleg még ebben a hónapban megkapjuk a jóváhagyásokat, és júliustól a gyerekek már mehetnek is az intézménybe. Emellett dolgozunk más projekteken is, ma összesen 1487 bölcsődei férőhelyünk van, és különböző munkaszakaszban még épül 257. A Negoj (Negoiu) utcai bölcsődében például 90 férőhely lesz, a Vasutas park utcai bölcsődében, ahol óvoda is épül, 28 új férőhelyet alakítunk ki. Lesz egy bölcsőde a Kerekdombon is, ahol egy 2500 négyzetméteres épületet akarunk létesíteni, és körülbelül 40 gyermeknek tudunk majd ágyat biztosítani” – nyilatkozta a polgármester.

Hozzátette, más helyszíneken is gondolkodnak, és a 400 bölcsődei férőhelyből, amelyre szükség lenne Kolozsváron, jelenleg 257 van épülőben.

Törvénykezési hiányosságra panaszkodnak Sepsiszentgyörgyön

Nem jut hozzá a bölcsődék fenntartásához szükséges pénzhez a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert bár az oktatási minisztérium átutalta a megyei tanfelügyelőségnek az összegeket, nincs egyértelmű módszertan, hogy az önkormányzat hozzájusson ezekhez – mutatott rá Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

A városvezető magyarázata szerint a bölcsődék korábban az önkormányzatok által fenntartott szociális rendszer részei voltak, ám mivel fenntartásuk sok pénzbe került, kérték, hogy a közoktatási rendszerhez – óvodák, iskolák – hasonlóan a tanügyminisztérium fejpénz alapján finanszírozza a bölcsődék fenntartását. Tavaly meg is született az erről szóló jogszabály és az alapján az érintett önkormányzatok eldönthették, hogy a bölcsődéket átadják a tanfelügyelőségeknek vagy megtartják a saját intézményrendszerükben, miközben a szaktárca biztosítja számukra a fejkvóta alapú finanszírozást.

Több hazai város, köztük Sepsiszentgyörgy is úgy döntött, megtartja saját intézményrendszerében a bölcsődéket. A polgármester meggyőződése, hogy az önkormányzat jobb gazda tud lenni és hosszú távon egészségesebb, ha a bölcsődék az önkormányzati rendszer részei maradnak, ám társfinanszírozást reméltek az államtól. Mostanra kiderült, hogy pénzügyi szempontból azok az önkormányzatok jártak jól, amelyek a bölcsődéiket átadták a tanfelügyelőségnek, mert azok finanszírozása megoldott az oktatási minisztérium költségvetéséből. Bár a szaktárca átutalta a bölcsődék működtetéséhez való hozzájárulását a tanfelügyelőségeknek, azok nem tudják továbbutalni az érintett önkormányzatoknak, mivel a minisztérium nem dolgozott ki erre vonatkozó egyértelmű módszertant. 

Antal Árpád leszögezte: a sepsiszentgyörgyi bölcsődék dolgozóinak nincs okuk aggodalomra, legrosszabb esetben az önkormányzat saját költségvetéséből fedezi az intézmények fenntartásához szükséges pénzt, annak ellenére, hogy évente két-három millió lejt kell a városkasszából erre költeniük, miközben ezt finanszírozhatná az oktatási minisztérium is.    

Marosvásárhely a kivétel

Marosvásárhelyen az oktatási minisztérium kötelékébe került a bölcsődei rendszer, ugyanakkor az intézmények három vezető beosztásban lévő dolgozója a polgármesteri hivatal alkalmazásában maradt. Ők azért nem kerültek át az iskolákhoz, óvodákhoz ugyanabba a munkakörbe, mivel az oktatási intézményeknek már volt saját vezetőjük, tehát nem volt indokolt az ő átvételük.  

Marosvásárhelyen jelenleg hat bölcsőde működik, hármat a bölcsődékhez legközelebbi iskolához, hármat pedig a legközelebbi óvodához csatoltak. A bölcsődék működési költségeit ugyanakkor továbbra is az önkormányzat fedezi – tájékoztatta szerkesztőségünket Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere.

A bölcsődeigazgatóság éves költségvetéséből fennmaradt összegekből kifizették az azokban dolgozó alkalmazottakat, ezért ők nem maradtak a bérük nélkül. A váltást követően az átvett személyzet az oktatási minisztériumtól kapja a fizetését. Az épületek a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tulajdonában maradnak, a bölcsődei tevékenység továbbra is ezekben az intézményekben zajlik majd – mutatott rá Portik Vilmos.

A 2011. évi 1-es számú törvény 104-es cikkelye, második bekezdésének értelmében a bölcsődei fenntartási költségeket a helyi költségvetésből, adományokból vagy szponzori szerződésekből fedezik, de költségvetés-kiegészítésként az áfából visszaosztott állami támogatást is használhatják ilyen célokra. A szülők bölcsődei hozzájárulását az intézmények gyűjtik be, és utalják át az önkormányzat számlájára. Ebből fizeti ki a hivatal a gyerekek étkeztetését és bizonyos szolgáltatások ellenértékét. A hozzájárulás értékéről a szülők véleményét figyelembe véve a tanintézmények vezetőtanácsa dönt.

Csíkszeredában önálló intézménnyé vált a bölcsőde

Csíkszeredában idén április végén az önkormányzati testület 2022/136-os határozatával a bölcsőde átalakult önálló jogi személyiséggé – tájékoztatta a Maszolt Sógor Enikő, Csíkszereda oktatásért felelős alpolgármestere. „Jelen pillanatban folyamatban van a jogi személyiséghez tartozó dokumentumok beszerzése. Ezek közé tartozik az adószám, az állami kincstárban való számlaszám nyitása, a szervezeti felépítés (organigramma), valamint a tisztségjegyzék kialakítása, illetve a költségvetés kidolgozása” – részletezte a városvezető.

A megyeszékhely egyetlen bölcsődéje a jogszabály megváltoztatását követően is az önkormányzat saját intézményrendszerében marad, akárcsak az alkalmazottak, tudtuk meg az alpolgármestertől.

Ugyanakkor a Cimbora napközi-otthonban működő három csoport, beleértve a hozzá tartozó személyzetet is, akik korábban az önkormányzat intézményrendszerében voltak, átkerülnek az oktatási minisztériumhoz. A Cimborában a három csoport szociális bölcsődei szolgáltatásként működött eddig.

„Jelen pillanatban a bölcsőde fenntartása és működtetése benne van a város költségvetésében. Folyamatban van a gyermekfenntartási költség igénylése a tanfelügyelőségtől. A bölcsőde kisegítő személyzete esetében nem kell sem bércsökkentésre, sem elbocsátásokra számítani, az ő bérüket eddig is, ezután is a város költségvetéséből fedezzük” – mondta el Sógor Enikő.

Szatmárnémeti nem adja a bölcsődéit

Szatmárnémetiben jelentősen bővült a bölcsődei helyek száma, amióta Kereskényi Gábor vette át a megyeszékhely irányítását: 220-ról 420-ra nőtt a fogadható bölcsis gyerekek száma.

„Szívügyünk a bölcsődék, ezért úgy döntöttünk, hogy a bölcsődei rendszernek városi fennhatóság alatt kell maradnia – annak ellenére, hogy a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség részéről megvan a szándék, hogy átvegyék a rendszer működtetését” – mondta Kereskényi. Véleménye szerint a tanfelügyelőség egy sémát húzna a bölcsődékre, ahogy azt az óvodákkal tette, ez pedig nem tenne jót sem a már felépített rendszernek, sem pedig a kisgyerekeknek.

Szatmárnémetiben tehát nincs szó a bölcsődék tanfelügyelőségi fennhatóságba való átadásról, de létszámcsökkentésről vagy a személyzet fizetésének karcsúsításáról sem.

„A következő két évben további három bölcsőde kezdi meg a működését Szatmárnémetiben. Az egyik magyarországi támogatással épül és római katolikus bölcsőde lesz. Az épület felújítása már zajlik, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség évekkel ezelőtt kapta vissza az egykori mizerikordiánusok kolostorának épületét, amelyben a rendszerváltás előtt – és után is jó néhány évig – pszichiátria működött. További két bölcsőde épül az Országos Beruházási Társaság (CNI) támogatásával: az egyik a Golescu-híd lábánál, a Szamos bal partján, a másik pedig az egykori Céldombnál, az ANL-lakások közelében” – tájékoztatott a polgármester.