Rohamtempóban növekednek a napi új koronavírusos esetszámok. Jóformán véget sem ért a negyedik, de máris elkezdődött az ötödik járványhullám. Az omikron variáns Romániában is kezd teret hódítani, viszont még nincs elég tudományos információ arra vonatkozóan, hogy legsúlyosabb esetben miképp alakulhat a romániai vírushelyzet.

A Maszol megkeresésére Dr. Lorenzovici László egészségügyi menedzser elmondta, nem kizárólag az omikron gyors terjedése miatt ugrottak meg ilyen hirtelen a napi esetszámok. Hozzátette, még a nyugati országokból – ahol már javában tombol az ötödik hullám – sem érkezik elég tudományos adat az új vírustörzsről. „Biztató viszont azt, hogy talán kisebb a súlyos megbetegedések aránya. Ha az előző hullámban azonosított esetszámokat meghaladjuk, de kevésbé súlyos fertőzésekkel találkozunk, a jelenlegi járványhullám még mindig enyhébb lesz az negyedikhez viszonyítva” – magyarázta. Azt viszont még nem tudni, hogy milyen mértékű lesz a fertőzöttségi és elhalálozási ráta.

Lorenzovici László szerint a közösségi immunitás több aspektusát lehet vizsgálni: az elhalálozási, a kiszűrt korábbi esetek és a megfertőződés szempontjából is. A szakember úgy gondolja, hogy utóbbinál egyelőre semmi nem hozza el a közösségi immunitást. „Folyamatosan jönnek a hírek, hogy újabb törzsek jelennek meg, ezeket pedig nem lehet előre kiszámítani” – véli. Kiemelte, azokban az országokban, ahol magas az átoltottsági arány, a magas fertőzöttségi szint ellenére is jóval alacsonyabb az elhalálozások száma. „Ebből csak egy dologra következtethetünk: fel kell venni az oltást” – nyomatékosította az egészségügyi menedzser. Hozzátette ugyanakkor, a vakcinák hatása egyénenként változik, nagyban függ a személy egyéni immunitási reakciójától.

„Romániában lassan ugyan, de nő az oltottak száma. Egyre többen átesnek a betegségen, ezért elvileg jóval kisebb hatása kellene legyen az újabb hullámoknak, például az elhalálozás szempontjából. Mégis értek már meglepetések: a negyedik hullám felülírta a várakozást Romániában. Ezzel szemben Magyarországon sokkal alacsonyabb volt a mortalitási arány a negyedik hullámban, mint a harmadik ideje alatt. Nálunk ez fordítva történt” – hangsúlyozta a szakember. Nyomatékosította, ahol magas az átoltottság, ott alacsony az elhalálozás mértéke.

Lorenzovici László szerint gazdasági szempontból sem jelent jót az újabb hullám, hiszen bizonyos ágazatok részben, vagy akár teljes egészében ismét megbénulhatnak. Másrészt az egészségügyi ellátásban a klasszikus, szokványos betegségben szenvedők nem jutnak megfelelő kezeléshez: „az egészségügyi kiadások folyamatosan nőnek, de egyre kevesebb beteget kezelnek, egyre rosszabb egészségügyi mutatókkal”.

A szakember úgy véli, a szigorú korlátozó intézkedések ideje lassan lejár Európában. Az emberek döntéseivel, akaratával nem lehet teljes mértékben szembemenni, még ha a rossz utat is választják – magyarázta. Meglátása szerint az a probléma, hogy egy személy döntése hatással van a többiekre is: „Sajnos nem csak az fizeti meg az árát, aki nem vigyáz magára és a környezetére. Gazdasági és egészségügyi szempontból is magas ára van az egyéni döntéseknek” – mondta Lorenzovici László.

Egyre többen mondják azt, hogy aki nincs beoltva, az fizesse ki a kórházi ellátásának árát, ha koronavírusos lesz – tette hozzá Lorenzovici Lászó. Erre rendszerint az a válasz, hogy „nem, mert egész életemben fizettem az egészségbiztosítást”. A szakember hozzátette: „Igen, ez így van, de ugyanakkor elveszi a jogot mástól az egészségügyi ellátásra. Az ő személyes döntése, lehet ez önző döntés vagy makacsság, mindegy, hogy milyen jelzőt akasztunk rá, attól még a szomszédra ugyanúgy kihat, s a többi betegre, aki mind megfizeti ennek az árát.”

(Nyitókép: Kiss Gábor)