Az elmúlt hetekben folyamatosan csökkent a koronavírussal újonnan megbetegedettek száma, a járványügyi szakértők a negyedik járványhullám végét látták az fertőzöttek alacsony számában. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy januárban ismét felívelhet a járványgörbe, amelyre a Nyugat-Európában már javában tomboló ötödik járványhullám, és a novemberben megjelent omikron vírustörzs ad okot.

A hatóságok arra számítanak, hogy kevesebb mint három héten belül Romániát is eléri az ötödik járványhullám. Több járványügyi szakértő az elmúlt napokban növekedő tendenciáról számolt be. Az ünnepekre hazautazó több százezer állampolgár mellett az omikron gyors fertőzőképessége is hozzájárul a napi esetszámok emelkedéséhez. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos kutatói megpróbálnak minél pontosabb becsléseket adni a járvány várható alakulásáról, valamint a koronavírus-járvány gazdaságra kifejtett hatásairól. A Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor előrejelzései is azt mutatják, elkerülhetetlen az ötödik járványhullám érkezése.

A kutatási projekt vezetője Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese. A projektcsapat tagjai Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE doktori hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla-Gergely (a BBTE adjunktusa).

A Maszol megkeresésére dr. Szász Levente projektvezető, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese megerősítette, hogy nem létezik olyan racionális ok, ami azt bizonyíthatná, hogy nálunk nem indul el az ötödik járványhullám. Hozzátette, a kutatócsoport óvatossággal és körültekintéssel fogalmazza meg járványügyi előrejelzéseit – hiszen főleg gazdasági szempontból vizsgálják a világjárvány hatásait –, az adatokból viszont kiderül, hogy ismét felfutóban van a járvány. „Látjuk a háttérben, hogy a reprodukciós ráta, amely megmutatja, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány másik embernek adja tovább a vírust, az egyhez közelít. Ha ez az érték egynél nagyobb, akkor beszélhetünk a következő hullám kezdetéről. Annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben alacsony számú napi új esetet azonosítottak, a reprodukciós mutató folyamatosan nőtt” – emelte ki dr. Száz Levente.

A projektvezető úgy véli, az emberek csak akkor érdeklődnek a járványügyi adatok alakulása iránt, ha a mutatók már a csúcson vannak. „Sajnos ez valahol normális emberi viselkedés, viszont ilyenkor már súlyossá vált a helyzet. Döntéshozói szempontból fontosabb lenne, hogy már a járványhullám beindulása előtt lépéseket tegyenek, és ne utólag reagáljanak” – hangsúlyozta. A dékánhelyettes szerint gazdasági szempontból is elengedhetetlen, hogy enyhébb intézkedéssel fékezzék meg a vírus terjedését, hiszen az egészségügyi krízishelyzetet is erős korlátozásokkal lehet megoldani. „Emlékezzünk vissza, a negyedik hullám alatt is jellemző volt, hogy elfogytak a szabad kórházi ágyak, külföldről érkezett segítség” – nyomatékosította Szász Levente.

Hozzátette, a társadalomnak az oltakozásnál nincs jobb megoldása a vírus legyőzésére. Az átoltottsági szint növelése és az ehhez kapcsolódó zöldigazolvány – amely hatalmas vitát eredményez a közvéleményben – gazdaságilag is fontos. Ezek hiánya egy olyan drasztikus helyzetbe sodorhatja a gazdaságot, amikor ismét le kell zárni egyes ágazatokat, főleg a személyes jelenlétet igénylő szolgáltatásokat. Ide tartozik például a vendéglátás, a turizmus, a kultúra, a szórakozás. „További következménye, hogy egyes vállalatok pénzügyileg nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek” – véli a szakember.

 Az országos helyreállítási program a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági nehézségeket hivatott helyrehozni. Románia a közel 30 milliárd euróból kilábalhat a jelenlegi nehézségekből. A közgazdász szerint az ország történelmi jelentőségű összeget kapott, külső forrásból még soha nem érkezett ekkora mértékű támogatás. „Ez egy olyan lehetőség, amellyel okosan és alaposan kell gazdálkodni. Akár évente GDP-arányosan 2–3 százalékos növekedést is jelenthet. Azt szoktuk mondani, hogy ha ennek csak egy részét is sikerül okosan a jövőben olyan ágazatokba fektetni, amelyek a gazdaság beindulását eredményezik, fejlődését szolgálják, az komoly segítséget jelentene az országnak. Meg lehetne menteni a kis- és közepes vállalkozásokat, akik bajba kerülhetnek egy újabb járványhullám esetén” – nyomatékosította Szász Levente.

Úgy nyilatkozott, fenntartható lehet az ország vezetői által remélt gazdasági növekedés, a kérdés inkább az, hogy megvalósítható-e. „Elképzelhető, hogy hosszú távon megőrizhető a növekedés, viszont túl optimista forgatókönyvnek gondolom. A Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor projektünkben jövőre valamivel kisebb gazdasági növekedést jelzünk előre, mint amit a kormány vár” – jelentette ki a projektvezető. A kutatócsapat 2022-re 3,5 százalékos növekedéssel számol, ami még mindig pozitívan értelmezhető, ugyanakkor már egy lassuló tendencia.

A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese megfogalmazta, ahogy a gazdaság alakulása, úgy az oktatási kérdés is a következő járványhullám adataitól függ majd. Kiemelte, a szemtől szembeni oktatás soha nem versenyezhet az online tanítással, bármilyen ügyesen és okosan próbálkoznak a tanárok. „Szeretnénk, ha jelenléti oktatással zajlana a félév, de reálisabb, hogy a jövőbeli országos intézkedések és az aktuális napi új megbetegedéseket figyelembe véve hozunk majd döntést” – hangsúlyozta Szász Levente.