A 2020-as parlamenti választások nyomán létrejött, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és az RMDSZ-ből álló kormány tavaly december 23-i hivatalba lépésekor stabil négy-, de inkább nyolcéves időszakot ígért. A közös kormányzás első hónapjaiban kiderült, hogy ebből semmi sem lesz…

A belpolitikai visszatekintő elejére az RMDSZ és Apjok Norbert diplomabotránya kívánkozik. A Máramaros megyei jelöltlistáról immár másodszor parlamenti mandátumhoz jutott képviselő egy internetes kurzuson szerzett diplomát „adott el” mint felsőfokú tanulmányait igazoló okmányt, és mire kiderült, hogy az nem honosítható, már késő volt, a szavazócédulák ki voltak nyomtatva.

Igaz ugyan, hogy a képviselői jelöltséget a törvény nem köti felsőfokú végzettséghez, de az RMDSZ belső szabályzata szerint csak az pályázhat mandátumra, aki rendelkezik ilyennel. A szövetség vezetősége szerint Apjok Norbert félrevezette az elnökséget, és egy korábbi vállalására hivatkozva felszólították a képviselőt, hogy adja vissza a mandátumát. A törvényhozó ezt nem tette meg, mire az RMDSZ kizárta a soraiból, így jelenleg független képviselőként ül a parlamentben.

Kapcsolódó

Nem mond le mandátumáról – megosztja a nagybányai RMDSZ-t az Apjok-ügy

Az RMDSZ Nagybánya Területi szervezetének újjáépítését sokkal fontosabbnak tartja Apjok Norbert parlamenti képviselő diplomabotrányánál Székely István, a szervezet megbízott elnöke, ugyanakkor az ügy mielőbbi lezárását szorgalmazza. 

diplomaügy Székely István Apjok Norbert RMDSZ

A március 15-i magyar nemzeti  ünnepnap alkalmával – az RDMSZ kormányra kerülése ellenére is – a székelyföldi települések vezetőire idén is kiszabták a „menetrend szerinti” bírságokat, ami arra késztette Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-es képviselőt, hogy módosítást nyújtson be a parlamentbe a zászlótörvényről.

Kapcsolódó

Bírságok a magyar jelképek miatt: egyértelműsíteni készül az RMDSZ a zászlótörvényt

Módosítaná a zászlótörvényt az RMDSZ, hogy ne bírságolhassanak többé a román hatóságok a magyar nemzeti színek és jelképek használata miatt – jelentette ki Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Laczikó Enikő, a kisebbségügyi hivatal vezetője szerint az alkotmány és a Románia által is ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezmény garantálja a szimbólumok szabad használatát, ezért tartja jogalapot nélkülözőnek

nemzeti szimbólumok Miklós Zoltán Laczikó Enikő kisebbségvédelmi keretegyezmény zászlótörvény

Az eredményt várjuk…

Tavasszal Vlad Voiculescu (USR) akkor egészségügyi miniszter menesztése ütötte az első szeget a kormánykoalíció koporsójába, de akkor bizonyos engedményekkel, a megállapodás újratárgyalásával sikerült egyben tartani a koalíciót. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint mentőövet dobtak az USR-nek.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: a koalíciós megállapodás kiegészítése az USR-PLUS-nak dobott mentőöv volt

Az RMDSZ elnöke a Maszolnak adott interjúban a koalíciós tárgyalások egyik kulisszatitkát is elárulta.

koalíciós válság Kelemen Hunor RMDSZ

Nézőpont kérdése.

Visszatérve az RMDSZ-hez és Máramaros megyéhez: közvetve az Apjok-ügy (közvetlenül pedig a 2020-as helyhatósági választások eredménye) vezetett oda, hogy az RMDSZ szövetségi vezetése „kézi vezérléssel” létrehozta az egységes Máramaros megyei RMDSZ-szervezetet. Addig ugyanis a történelmi Máramarosban és Nagybánya vidékén két különálló területi szervezet működött, és vitás kérdésekben nehezen tudtak megegyezni.

Kapcsolódó

Egyesült a két máramarosi RMDSZ-szervezet: a bizalom visszaállítása Pintér Zsolt elnök célja

Közös küldöttgyűlésen döntött az egyesülésről a Nagybánya központú és a Történelmi Máramaros Területi RMDSZ-szervezet csütörtök este.

küldöttgyűlés Máramaros megyei RMDSZ Pintér Zsolt

Az új szervezet elnöke Pintér Zsolt nagybányai RMDSZ-elnök lett.

Hiába van kormányon az RMDSZ, megint csak a lehetőséggel marad, hogy általa javasolt ombudsmant állítanak a Nép Ügyvédje hivatalának élére. Fábián Gyula korábbi kolozsvári ügyész személyében pártsemleges jelöltben egyeztek meg a koalíciós pártok, de a parlamentben hiába utasították el Renate Weber ombudsman tevékenységi jelentését, és váltották le a tisztségről, az alkotmánybíróság visszahelyezte funkciójába a liberális-demokraták (ALDE) volt EP-képviselőjét.

Kapcsolódó

Fábián Gyula ombudsmanjelölt: nem kell politikai adósságokat törlesztenem

Nagy esély lenne végre egy olyan független személyt választani az ombudsmani tisztségbe Fábián Gyula személyében, aki nem elkötelezettje egyetlen politikai pártnak sem – ezt maga érintett jelentette ki a Maszolnak annak kapcsán, hogy a parlamentben a jövő hétfőről szerdára helyezták át a kinevezéséről szóló szavazást.

Nép Ügyvédje ombudsman Fábián Gyula

A restitúciós kérdésekben sem változott sokat a román hatóságok hozzáállása.

Kapcsolódó

Asztalos Csaba: a parlamenti pártok nem a védettségnek, hanem a halálnak adtak zöld utat

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke cáfolta, hogy a jogszabály alkotmányellenes és diszkriminatív lenne. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hazai döntéshozók elpolitizálják a járványkezelést.

koronavírus Romániában Covid-igazolvány

A koronavírus-járvány a politikát is nagyban meghatározta, a fertőzés terjedése elleni hatósági intézkedések, az oltás kötelezővé tétele vagy a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetése örök témát adott a kormányoldalnak és az ellenzéknek, a pártok mindig érdekeiknek megfelelően támadták vagy támogatták az intézkedéseket.

Kapcsolódó

Kató Béla püspök: „A román állam azt üzeni, hogy tegyünk le az ingatlanjaink restitúciójáról”

Rendkívül sértőnek és őrültségnek tartja Kató Béla, hogy az ügyészek a zilahi Wesselényi Kollégium tulajdonjogát alátámasztó dokumentumok meghamisításával gyanúsítják.

visszaszolgáltatás Wesselényi Református Kollégium Kató Béla Csűry István

A parlamenti ülésszak szeptemberi megkezdése felszínre hozta az USR és a PNL közti ellentéteket. Az USR ellenezte a Florin Cîțu akkori liberális miniszterelnök által a kormányülés napirendjére tűzött Anghel Saligny-terv elfogadását, mire Cîțu leváltotta Stelian Ion USR-s igazságügyi minisztert. Az USR kilépett a kormányból, és október 5-én a PSD által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány megszavazásával megbukatta a „maradék” PNL–RMDSZ-kormányt. Utána két kormányalakítási kísérlet is kudarcot vallott (Dacian Cioloș kormánya nem kapott támogatást a parlamentben, Nicolae Ciucă nem tudott többséget kialakítani, ezért visszaadta a megbízást), végül az PNL az „ősellenség” Szociáldemokrata Párttal (PSD) ült le tárgyalni, és november végén a parlament megszavazta a PNL–PSD–RMDSZ-kormányt, amelyben a következő egy évben Nicolae Ciucă lesz a miniszterelnök, aztán át kell adnia a kormányrudat a PSD jelöltjének.

Kapcsolódó

Politikai elemző: a román pártok megtanulták már, hogy jó közel tartani az RMDSZ-t

Nagy esély van rá, de azért még nem mondható el száz százalékos bizonyossággal, hogy be is iktatják majd a PNL–PSD–RMDSZ kormányt, egyelőre csak a kormányalakítási tárgyalások kezdődnek el.

kormányalakítás 2021 Florin Cîțu Marcel Ciolacu RMDSZ

A legnagyobb erénye talán az új kormánynak, hogy sikerült elfogadtatnia a parlamentben már év évge előtt a következő esztendő költségvetését.

Kapcsolódó

Költségvetés 2022: a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt – mi volt a trükk?

A jövő évi költségvetés egyik legnagyobb erénye, hogy sikerült még ebben az évben elfogadni – véli Miklós Zoltán képviselő.

költségvetés 2022

A belpolitikai összefoglaló a teljesség igénye nélkül készült, sok mindent számbavehettünk volna még, hiszen a politika gondoskodik arról, hogy ne unatkozzunk. De itt abbahagyjuk azzal a meggyőződéssel, hogy jövőre is lesz miért izgulni...