A jövő évi költségvetés egyik legnagyobb erénye, hogy sikerült még ebben az évben elfogadni – véli Miklós Zoltán képviselő. A Maszolnak adott interjúban az RMDSZ szakpolitikusa elmagyarázta, miként lesz lehetséges 2022-ben a közberuházások és a szociális kiadások egyidejű növelése az adók és a költségvetési hiány emelése nélkül.

 A jövő évi költségvetés kidolgozásakor két eltérő gazdaságpolitikai víziót kellett összebékíteni: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a közberuházások, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a szociális kiadások növeléséhez ragaszkodott. A múlt héten megszavazott törvény végül mindkét fél elvárásainak eleget tesz, ráadásul adónövelés nélkül és a deficit csökkentésével. Első látásra ez matematikai képtelenségnek tűnik. Mi volt a trükk? Honnan lett fedezet a közberuházásokra és a szociális kiadások növelésére is?

Valóban nehéz volt úgy összerakni a jövő évi költségvetést, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon. És ne feledjük, az RMDSZ-nek is voltak elvárásai: kitartottunk amellett, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban a helyi önkormányzatoknál maradjon, illetve amellett, hogy megmaradjon a kétszázalékos kulturális alap az önkormányzati alárendeltségben lévő színházak, operák és filharmóniák támogatására.

Erre azért van szükség, mert miközben egyes nagyvárosok színházait, operáit a központi költségvetésből finanszírozzák, a kisebb városoknak a helyi költségvetésből kell működtetniük ezeket a kulturális intézményeket. Ez is egy tisztességes összeg. Emellett tíz százalékkal nőnek a nyugdíjak, a kisnyugdíjasok januárban egyszeri támogatás kapnak, az állam kompenzálja az energiadrágulásokat, és vannak más szociális pluszkiadások is. Ezekre mind fedezetet kellett találni.

A pénzügyminisztérium úgy számolt, hogy jövőre a költségvetés bevételei GDP-arányosan az idei évhez képest két százalékkal, abszolút értékben 33 milliárd lejjel nőnek. Ez a bevételnövekedés tervek szerint fedezni fogja a felsorolt kiadásokat.

Hogyan lehet elérni a GDP-arányos kétszázalékos növekedést?

Ennek több forrása is van. Egyrészt mintegy 20 milliárd lejjel nőnek az európai uniós alapokból lehívható pénzösszegek, amelyeknek több mint fele az uniós helyreállítási alapból érkezne. Másrészt a pénzügyminisztérium 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami adótöbbletet is generál. Harmadrészt a költségvetés szerint hatékonyabb lesz az adóbehajtás, ezáltal is nőnek az adóbevételek.

Kapcsolódó

Kihirdette az államfő a jövő évi költségvetési törvényt

Klaus Iohannis államelnök pénteken kihirdette a 2022-es évi költségvetés sarokszámait rögzítő törvényt.

költségvetés 2022 Klaus Iohannis

Az eddigi összes kormány a következő év költségvetésének kidolgozásakor az adóbehajtás hatékonyságának növelését tűzte ki célul, de a tapasztalat szerint ez a szándék egyáltalán, vagy csak részben valósult meg. Miért fog éppen jövőre megvalósulni?

A kormány főként az áfabevételek növelését tűzte ki célul, Románia ezen a téren utolsó az Európai Unióban. Ezt a pénzügyi hivatalok digitalizációjával kívánja megvalósítani. Egyrészt a kasszagépeket összekötik az adóhivatal (ANAF) szervereivel. Ez a folyamat már megkezdődött, a kereskedelmi láncoknál már működik. Másrészt az elektronikus számlázási rendszert kiterjesztik további ágazatokra. Harmadrészt szigorítottak a társadalombiztosítási járulékok behajtásán: jövőre a szabadságával fizethet az a munkaadó, aki elmulasztja befizetni az összeget az államkasszába. Ezektől az intézkedésektől a feketegazdaság szürkülését és a szürkegazdaság fehéredését várja a kormány.

Hangsúlyoznám, hogy az adóbehajtás hatékonyságának növelése egy korábban elkezdett folyamat, ami jövőre érhet abba a szakaszába, ami eredményeket hozhat. Arra utalok, hogy elsőként azoknak a kereskedelmi társaságoknak a kasszagépeit kötötték össze az adóhatóságok szerverével, amelyekre nem jellemző az adóelkerülés. Ezt például a Kaufland, a Carrefour vagy az Auchan akkor sem követnék el, ha a pénztárgépeik nem lennének összekötve az ANAF-fal, mert nem engedik ezt meg maguknak. Tehát eredmények majd akkor várhatóak, amikor a kiskereskedelem alsóbb szintjeihez érkezünk, mert ott van regisztrálatlan jövedelem. Ugyanakkor újabb szakaszához ér jövőre az úgynevezett SAFT-T (Standard Audit File for Tax) rendszer tavaly elindított bevezetése. Ennek a segítségével az adóhivatal látni fogja a különböző cégek keresztszámlázásait, nyomon tudja követni a jövedelmeket.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Megszavazta a parlement a jövő évi költségvetést

Megszavazta csütörtökön a parlament a jövő évi állami költségvetésről, illetve a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvény tervezetét.

költségvetés 2022 parlament költségvetési törvény Dan Barna

Van ezek mellett egy teljesen új intézkedés is, az úgynevezett áruradar bevezetése. Ez a faanyagok szállításának követésére használt SUMAL-hoz hasonló informatikai rendszer, amellyel sokkal jobban követni lehet az áruk mozgását a különböző üzletláncokban. Egy áru hirtelen eltűnése a rendszerből azt jelenti, hogy feketén értékesítették. Ez az intézkedés is növeli majd a remények szerint az adóbehajtás hatékonyságát.

A költségvetés parlamenti vitáján elismerően beszélt a felszólalásában a kormány tervezetéről. Mit tart a legfontosabb pozitívumainak?

Mindenekelőtt azt, hogy sikerült még ebben az évben elfogadni. Ez a normalitás. A korábbi években sokszor valamikor februárban vagy márciusban fogadta el a parlament az ország költségvetését, és utána egy újabb hónapra volt szükség a települések költségvetésének elfogadásához. Ez minden évben nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, hiszen elfogadott büdzsé nélkül nem indíthattak el beruházásokat. Emellett nyilván pozitívum, hogy sikerült egy olyan költségvetést kidolgozni, amely valamilyen szinten mindenkinek kedvez.

A nyugdíjak növekedése mellett emelkednek a bérek az egészségügyben és az oktatásban is. Igaz, nem nagy ez a növekedés, gyakorlatilag az egynegyede annak, amennyit a törvény előír. Megoldódott az önkormányzatok finanszírozása és az energiadrágulás kompenzálása is. Igaz, az utóbbi csak március 31-ig, és kérdés, hogy mi fog történni áprilistól.

A kormányfő és a Nemzeti Liberális Párt már a parlamenti vita előtt is hangsúlyozta, hogy nem volt még olyan költségvetése Romániának, amelyben ekkora összeget – a GDP közel hét százalékát szánja közberuházásokra. Ki tudna-e emelni egy – akár erdélyi vonatkozású – befektetést?

Az előző évek költségvetésében mindig tételenként szerepeltek a különböző beruházások, tudni lehetett például, hogy melyik kórházra mekkora összeg jut. A jövő évi költségvetésben nincsenek tételekre bontva a közberuházások. Viszont nagyon fontos az, hogy nőttek például a fejlesztési minisztérium úgynevezett kötelezettségvállalási előirányzatai, a tárca keretében működő Országos Befektetési Társaság (CNI) 4 milliárd lejjel nagyobb összegre köthet szerződéseket.

Ezt a módosítást én magam is támogattam, hogy lehessen olyan beruházásokat elkezdeni, amelyek majd a következő évek költségvetését terhelik meg. Ezekből az összegekből a Cseke Attila vezette minisztérium le tudja zárni a korábban elindított településfejlesztési programokat (PNDL és PNDL2), és ott van az Anghel Saligny-program is, amelyekből azért jelentős erdélyi befektetések fognak megvalósulni. Emellett természetesen több minisztériumnál jelentős összegek állnak rendelkezésre beruházásokra, a szállításügynél például autópálya-építésre és a vasúti infrastruktúra fejlesztésére.

Emlegette korábban, hogy milyen elvárásai voltak a koalíciós viták során az RMDSZ-nek a költségvetéssel kapcsolatban. A parlamentbe nyújtottak-e be módosító indítványt a tervezethez?

Igen, a fejlesztési minisztérium kötelezettségvállalási előirányzatainak már említett növelése a tervezett 1,3 milliárd lejről 5,3 milliárd lejre. Emellett a sportminisztérium költségvetésébe vittünk be egy 50 millió lejes tételt Novák Eduárd miniszter egyik programjának megvalósítására.

A költségvetés parlamenti vitájakor a 2022-es év kihívásai közé sorolta a népességfogyást megfékező, a gyermekvállalást ösztönző, családközpontú közpolitikák kidolgozását. Az RMDSZ javaslatára létrehozott családügyi minisztérium azonban alacsony összegből, 183 millió euróból gazdálkodik jövőre, ezt Gabriela Firea miniszter is szóvá tette.

Mivel ez egy új minisztérium, ami a munkaügyi tárcától vált le, nincsenek futó programjai. Ezeket ezután kell kidolgozni, és jövőre még nem lesz költségvetési vonzatuk. Így jobbára csak a minisztérium személyzeti, működési költségeit kell biztosítani.

Kapcsolódó

Maratoni ülésen szerda éjszaka elfogadta a parlament a jövő évi költségvetés tervezetét

A végső szavazást csütörtökre ütemezte be a parlament.

költségvetés 2022 parlament képviselőház szentáus

A családügyi tárca létrehozását valóban mi javasoltuk, és a programja is az, amit az RMDSZ javasolt a koalíciónak. A családvédelmi programok elindítását prioritásként kezeljük 2022-ben, ehhez pedig ki kell dolgozni egy átfogó törvényt. A jövő év tehát elsősorban a törvényi háttér megteremtéséről szóló majd a családügyi minisztérium számára.

A parlamentbe benyújtott törvénytervezetet azért érték bírálatok. A független szakértőket tömörítő Költségvetési Tanács például irreálisnak tartja a jövő évi büdzsé sarokszámait. Szerintük a költségvetési hiány a tervezett 5,8 százalék helyett 7 százalékos lesz, a bevételek a tervezettnél 12,15 milliárd lejjel kisebbek, a kiadások a GDP 0,3 százalékánál nagyobbak lesznek. Ezt hogyan kommentálja?

A Költségvetési Tanácsnak elsősorban az a szerepe, hogy folyamatosan óvatosságra intse a mindenkori kormányt, és ezt a szerepüket el is látják. Ne felejtsük el viszont azt, hogy az idei költségvetés sarokszámait is túlságosan optimistáknak tartották. A 2021-es büdzsé tervezetében például 4,3 százalékos gazdasági növekedés szerepelt, és végül 7 százalék körüli lesz. Most 4,6 százalékos növekedéssel tervezünk, és majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Nyilván a koronavírus-járvány miatt is sok még az ismeretlen az egyenletben.

A legkeményebb kritikát a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fogalmazta meg a parlamenti vitán. Az ellenzéki párt szerint a költségvetési törvény diszkriminál, mert az USR-s polgármesterek vezette települések nem jutnak forrásokhoz, ezért az alkotmánybírósághoz fordulnak. Igazuk van?

Az ellenzéki pártok minden évben ugyanezt a kritikát fogalmazzák meg a költségvetés vitáján. A román politika úgy működik, hogy a kormánypártok szája íze szerint alakul a büdzsé. Az alkotmánybíróság nem fog igazat adni az USR-nek, de az óvásukkal valamelyest késleltetik törvény hatályba lépését. Mindenesetre mindannyiunk érdeke, beleértve az USR-t is, hogy az országnak mielőbb költségvetése legyen.

(Nyitókép forrása: RMDSZ/Kelemen Lehel)