A tanácsadó testület nem látja jelét az államháztartási konszolidációnak, 7 százalékos költségvetési hiányra számít jövőre.

Komoly kétségei vannak a Költségvetési Tanácsnak azt illetően, hogy tartható volna a Ciucă-kormány által elkészített költségvetés-tervezetben megnevezett 5,84 százalékos hiánycél. „A bevételek és a kiadások elővigyázatos értékelése alapján a 2022-es költségvetés a GDP 7 százaléka körüli hiányt valószínűsít, ami az európai módszertan szerint 7,5 százalékkal egyenértékű” – vélik a testületet alkotó közgazdászok.

A Költségvetési Tanács két nagy bizonytalansági tényezőt lát, melyek kedvezőtlenül befolyásolhatják jövőre a gazdasági helyzet alakulását: az egyik az elszabaduló infláció, a másik pedig az új koronavírus-mutáció, az omikron, ami miatt a kormány szigorú korlátozó intézkedésekre kényszerülhet.

Az energiaárak robbanásszerű emelkedése még nem gyűrűzött be teljesen a fogyasztói árakba, vélik a konzultatív hatáskörrel rendelkező tanácsadó testület szakemberei. Az infláció kétélű jelenség: hasznos, amíg nő a fogyasztás, mert több költségvetési bevételt eredményez, azonban vissza is foghatja a fogyasztást, aminek súlyos következményei volnának, lévén a romániai gazdasági növekedés fő hajtóereje. A kormány költségvetés-tervezete 6,5 százalékos éves inflációval számol.

„Ez a helyzet megkérdőjelezi a költségvetés konszolidációját, az előzetes tervezet alapján. Bár a költségvetés-tervezet 5,84 százalékos GDP-arányos deficitet céloz meg, a Költségvetési Tanács úgy ítéli meg, hogy nincs elegendő, a költségvetést érintő hihető intézkedés, melyek ezen célkitűzés elérését lehetővé tennék” – áll a Daniel Dăianu vezette testület állásfoglalásában.

A Költségvetési Tanácsnak kételyei vannak azt illetően, hogy az adóbehajtás digitalizálásának köszönhetően az állam adóbevételei 10 milliárd lejjel nőnének jövőre.

A büdzsé tervezete 440 milliárd lej bevétellel és 517 milliárd lej kiadással számol. Előbbi 13, míg utóbbi 11 százalékkal nagyobb az idei évre várt összegnél.

(Nyitókép: Pixabay)