banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_UeQde8dZ_2_300x250.gif

Gubanc a költségvetésben: a tervezettnél többe kerültek eddig a közalkalmazotti bérek

2021 első két hónapjában a költségvetésben megszabottnál többe kerültek a közalkalmazottak. A kormányfő nem érti, mi történt, a pénzügyminisztertől kér magyarázatot.

Két hónapnak kellett csak eltelnie az évből, hogy a kormány túllépje a személyi kiadásoknak az adott időszakra megszabott szintjét. A túlköltekezés érthető módon nem derített jókedvre Florin Cîțu kormányfőt. „Tudni akarom, honnan jön ez a nagyobb személyi kiadás, mivel az érvényes törvények nem engedték volna meg” – jelentette ki a miniszterelnök.

Florin Cîțu részletes, intézményi bontású kimutatást kért Alexandru Nazare pénzügyminisztertől a következő kormányülésre, hogy megállapítsák, mi okozta a költségvetési keret túllépését. Az idei költségvetés 110 milliárd lejt irányoz elő közalkalmazotti bérekre, s a kormányfőnek eltökélt szándéka, hogy ne haladják meg ezt az értékhatárt. 2021-re a kormány befagyasztotta a közalkalmazotti béreket.

Florin Cîțu aggodalma érthető, mivel az elmúlt években elszabadultak a közalkalmazottakhoz kapcsolódó személyi kiadások, ami súlyos terhet jelent az államkassza számára. Röpke 6 év alatt a közalkalmazotti bértömeg a duplájánál is nagyobbra nőtt. Az Európai Bizottság adatai szerint 2014-ben a román állam még csak 11,8 milliárd eurót költött a közalkalmazotti fizetésekre. Tavaly már 26,4 milliárd eurót tett ki az állami alkalmazottak bértömege, idén pedig 27,3 milliárdot fog elvinni az államkasszából.

Az állami szektorban a bérfejlesztés sokkal gyorsabb ütemű volt, mint a versenyszférában. Ez abból látszik, hogy 2014-ben a közalkalmazotti bértömeg az idehaza folyósított fizetéseknek még csak a 24 százalékát tette ki, tavaly azonban már a 29,9 százalékát. Ha a kormány előrejelzései helyesnek bizonyulnak, illetve a személyi jellegű kiadásokat sikerül a tervezett szinten tartani, akkor idén ez az arány 29,4 százalékra mérséklődik.

A közalkalmazotti bérek a 2016-2018 időszakban nőttek a leggyorsabban, a növekedés mértéke 22,4, 20,9, illetve 20,5 százalékos volt.

„A közszférában a fizetésemelés mögött nemigen húzódnak meg gazdasági elgondolások, sokkal inkább politikaiak. A magánszektorban az okok általában gazdasági jellegűek. Ha a termelékenység megadja az alapot a béremelésre, akkor sor kerül rá. (…) Ha megnézzük a közszféra bértömegének a dinamikáját, látszik, hogy nagyon gyors volt, aminek kétség kívül semmi alapja nem volt. Nem nőtt sem a termelékenység, sem az elvégzendő munka mennyisége” – mondta a jelenségről Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

(Nyitókép: Agerpres)

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?