Jó lenne elfogadni és megjelentetni a Hivatalos Közlönyben még az év vége előtt a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, azonban az sem 'nagy tragédia', ha ez nem jön össze - jelentette ki hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

A Digi24-nek nyilatkozó miniszterelnök-helyettes elmondta, a kormányban szoros ütemtervet javasoltak a büdzsé elfogadására, amely szerint december 23-án tartanák a parlamentben a zárószavazást a tervezetről. "Természetesen ez az ütemterv nagyon, nagyon ambiciózus és nagyon szoros. Ezt elismerem. Hétfő délután koalíciós ülést tartunk, amelyen a pénzügyminiszter előterjeszti a büdzséjavaslatot, és ha sikerül ezekben a napokban – ma, holnap – felvázolni a költségvetést, akkor tartani tudnánk a határidőt. Hogy végül is mi fog történni, nem tudom, de szeretném hinni, hogy ez még mindig lehetséges” – fejtette ki Kelemen Hunor.

Az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell az egyes minisztériumoknak kiutalható összegekről – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke szerint fontos jelzés lenne mind az állampolgárok, mind a befektetők, mind a pénzintézetek felé, ha a kormánykoalíciónak sikerülne év vége előtt elfogadtatni a jövő évi költségvetést, és az meg is jelenne a Hivatalos Közlönyben. Ha ez nem sikerül, „nem nagy tragédia” ugyan, januárban folytatják a tervezet megvitatását, azonban jobb lenne, ha sikerülne – fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy a költségvetési törvény elfogadása esetleges késlekedésének nincs köze az RMDSZ által javasolt szolidaritási adónak. „A szolidaritási adó nem léphetett volna hatályba január elsején, még akkor sem, ha mindannyian egyetértettünk volna vele a koalícióban, ami azonban nem így történt. Hat hónapnyi türelmi idő szükséges bármilyen új adó bevezetésekor” – emlékeztetett a politikus. Hozzátette, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) véleménye szerint a szolidaritási adó növelte volna az állam bevételeit, de a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem értett egyet a bevezetésével. Jövő évben még visszatérnek rá – tette hozzá a kormányfő-helyettes.

Nem ért egyet a korlátlan számú ingyenes teszteléssel

Kelemen arról is beszélt, hogy az államnak legtöbb 28 napig kellene fizetnie az alkalmazottak koronavírus-tesztelését, mert ennyi idő alatt megkaphatják a fertőzés elleni oltás mindkét adagját. Az RMDSZ elnöke a Covid-igazolvány bevezetéséről szóló törvény kapcsán hangsúlyozta: nem ért egyet az alkalmazottak korlátlan számú ingyen tesztelésével, mert több milliárd lejjel terhelné meg a költségvetést, ráadásul az oltási hajlandóság csökkenéséhez vezetne.

A kormányfőhelyettes közlése szerint az egészségügyi minisztérium által javasolt törvénytervezetet szintén a koalíció hétfői ülésén meg fogják vitatni. Kérdésre válaszolva elmondta, egyetértett azzal, hogy a parlamentbe korábban benyújtott és a szenátusban már elutasított tervezetet már nem érdemes módosítani, hanem új jogszabályt kell kidolgozni helyette a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről.

Kifejtette: logikusnak tartja és egyetért azzal, hogy az igazolványt a járványhelyzet függvényében vezessék be. Hozzátette, ha a koalícióban egyezség születik róla, akkor az egészségügyi minisztérium törvénytervezetét a parlament mindkét háza tíz napon belül elfogadhatja, és a jogszabály január elsejétől hatályba léphet. „Ha rajtam múlott volna, akkor ez a kérdést már 2020-ben meg kellett volna oldanunk. Kezdetektől hangoztattam, hogy hiszek az oltásban, mert a beadása élet-halál kérdése is lehet” – nyilatkozta Kelemen Hunor.

Kapcsolódó

Törvénytervezet: a járványadatoktól függ majd a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetése

Az állami és a magánszférában is kötelezővé teszik a munkahelyeken a Covid-igazolványt, de csak akkor, ha három hétig tartósan, legkevesebb ötven százalékkal emelkednek az esetszámok és országos szinten a fertőzöttségi ráta meghaladja az 1 ezreléket.

koronavírus Romániában László Attila Covid-igazolvány vakcinaútlevél oltási igazolvány