Az állami és a magánszférában is kötelezővé teszik a munkahelyeken a Covid-igazolványt, de csak akkor, ha három hétig tartósan, legkevesebb ötven százalékkal emelkednek az esetszámok és országos szinten a fertőzöttségi ráta meghaladja az 1 ezreléket. Az erről szóló törvénytervezet részleteiről a jogszabályt kidolgozó munkacsoport tagja, László Attila orvos-szenátor számolt be a Maszolnak.

Elkészült a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló új törvény tervezete, első változatát szerda este véglegesítette az Alexandru Rafila egészségügyi miniszter által összehívott munkacsoport. A koalíció szándéka szerint ezt a jogszabályt fogadja majd el várhatóan már a jövő héten a parlament az előző kormány által benyújtott – és a szenátusban elutasított – tervezet helyett.

A munkacsoport tagja, László Attila szenátor a Maszolnak elmondta, a szerda este elkészült változat szerint a Covid-igazolványt akkor teszik kötelezővé a munkahelyeken az állami és a magánszférában egyaránt, ha három hétig tartósan, legkevesebb ötven százalékkal emelkednek az esetszámok és országos szinten a fertőzöttségi ráta meghaladja az 1 ezreléket. A két feltételnek együttesen kell teljesülnie. A növekedési arányt az Országos Közegészségügyi Intézet hétfőnként állapítja meg az előző heti esetszámok mozgóátlaga alapján. Nem kérik többé a Covid-igazolványt a munkahelyeken, ha három hétig tartósan csökkenek az esetszámok, az országos fertőzöttségi ráta pedig 1 ezrelék alá csökken – részletezte a tervezetet az orvos-szenátor.

A tervezet szerint az úgynevezett elektronikus Covid-igazolványt kiválthatják azok is, akik valamelyik kétdózisú vakcinának csak az első adagját kapták meg, esetükben azonban a dokumentum csak a második adag beadásának előjegyzett időpontjáig érvényes. Ők akkor válthatnak ki újra igazolványt, ha meg is kapták a második dózist. A teljes védettséggel rendelkező személyek Covid-igazolványa 2022. június 30-ig érvényes. Az igazolványt kiválthatják azok is, akik 180 napnál nem régebben estek a betegségen (és ezt igazolni tudják), 48 óránál nem régebbi negatív antigén gyorstesztet, vagy 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet tudnak felmutatni.

A tervet szerint az állam 11 tesztet kifizet az oltatlan alkalmazottaknak, ez számukra 30 nap türelmi időt jelent. Aki az egy hónap leforgása alatt nem oltatja be magát, annak a következő hónapban már saját zsebből kell kifizetni a tesztelését, ha meg akarja őrizni az állását, és nem oltatja be magát. A tervezet előírásai szerint felfüggesztik a munkaszerződését, és csak akkor lesz újra munkaviszonya, ha kiváltotta a Covid-igazolványt. A munkáltatók pedig várhatóan komolyan veszik majd ezt az előírást, mert a jogszabály 10 ezer lejtől 100 ezer lejig bünteti az esetleges mulasztásukat.

László Attila elmondta, azt javasolta a munkacsoportnak, hogy a helyi járványadatokat vegyék figyelembe az országos helyett, ugyanúgy, ahogy a különböző korlátozó intézkedések is a helyi adatok függvényében léptek hatályba. Vagyis a Covid-igazolványt ne országosan, hanem csak a magas fertőzöttségi rátájú településeken vagy megyékben vezessék be. A javaslatát végül elvetették.

Az RMDSZ szenátora szerint az egészségügyi miniszter érve az volt, hogy a megelőző jellege miatt fontos az igazolvány országos szintű bevezetése. „Alexandru Rafila azt hangoztatta: az igazolványt időben kell bevezetni, mert az emberek mobilitása miatt az alacsony fertőzöttségi rátájú településeken is bármikor robbanhatnak az esetszámok” – idézte a szenátor a tárcavezetőt.

Az RMDSZ szenátora szerint indokolt lett volna az intézkedés bevezetésekor figyelembe venni a települések átoltottságát is, azonban ezt is elvetette a munkacsoport. „Magam is elismertem: az átoltottság figyelembe vételének akkor lenne értelme, ha ki lehetne alakítani egyfajta oltakozási versenyt a települések vagy megyék között” – magyarázta.

„Felhígították” a törvényt?

Szerdán két ismert járványügyi szakember, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közegészségügyi karának oktatója, Răzvan Cherecheş és Octavian Jurma epidemiológus is bírálta Alexandru Rafilát, amiért szerintük „felhígítja” a törvényt azáltal, hogy a járványadatokhoz köti a Covid-igazolvány bevezetését. Előbbi úgy fogalmazott: a három hetes tartós növekedés kivárása olyan, mintha egy égő házhoz csak akkor lenne szabad kihívni a tűzoltókat, ha már lángol a második emelet is, ha csak a földszint lángol, akkor tilos.

László Attila szerint alaptalanok ezek a bírálatok. A szenátor elismerte, hogy korábban a hatóságok valóban rohantak az események után, a korlátozó intézkedéseket későn vezették be, amikor már nem tudták kifejteni a hatásukat. Ám szerinte az elfogadás előtt álló törvénynek megelőző hatása is lesz. Emlékeztetett arra, hogy a járvány negyedik hulláma gyakorlatilag már júliusban elkezdődött, így ha akkor hatályban lett volna ez a jogszabály, akkor már augusztusban bevezették volna a Covid-igazolványt.

Az RMDSZ politikusától megtudtuk, hogy a háromhetes tartós növekedésre vonatkozó feltétel voltaképp egy kompromisszum volt. Emlékeztetett arra, hogy a törvényt el kell fogadtatni a parlamenttel és a közvéleménnyel is, ami szerinte nem lesz egyszerű feladat. „Elég nehéz lesz például elmagyarázni egy alacsony fertőzöttségi rátájú település lakóinak, hogy azért kell felmutatniuk az igazolványt a munkahelyükön, mert az ország más vidékein éppen tombol a járvány” – jelentette ki.

László Attila ugyanakkor hangsúlyozta: a munkacsoport által kidolgozott tervezet még módosulhat. Előbb a koalíciónak kell megvitatnia, a végső változatot pedig a kormány küldi a tervek szerint a jövő héten a parlamentbe. A jogszabályt várhatóan még ebben az évben elfogadja a szenátus és a képviselőház, így már idén hatályba léphet. Az RMDSZ szenátora szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy már az év végén kötelezővé teszik a Covid-igazolványt a munkahelyeken, ugyanis nem lesznek akkora esetszámok, hogy az intézkedés indokolt legyen.