banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Kató Béla püspök: „A román állam azt üzeni, hogy tegyünk le az ingatlanjaink restitúciójáról”

Rendkívül sértőnek és őrültségnek tartja Kató Béla, hogy az ügyészek a zilahi Wesselényi Kollégium tulajdonjogát alátámasztó dokumentumok meghamisításával gyanúsítják. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Maszolnak adott interjúban elmondta, az ellene indított bűnvádi eljárással a román állam voltaképp azt üzeni, hogy az egyház tegyen le az ingatlanjai visszaszolgáltatásáról.

Tanúk kihallgatásával folytatódott ezen a héten a zilahi Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatásával kapcsolatos bűnvádi eljárás, amelynek keretében az ügyészek korábban gyanúsítottként beidézték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), illetve az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspökét, Csűry Istvánt és Kató Bélát is.

Fotók: Kiss Gábor

Az ügy fejleményeiről Kató Béla számolt be a Maszolnak. Az előzményekről a püspök elmondta: a zilahi Wesselényi Kollégiumot a KREK igényelte vissza. Jómaga azért került az ügyészek látókörébe, mert az ingatlan tulajdonjogát alátámasztó dokumentumokat az erdélyi egyházkerület levéltára őrzi, és a restitúciós per korábbi tárgyalásain a bíróság elkérte ezeket az iratokat. „A levéltárosunk négy iratról készített másolatot, én intézményvezetőként az aláírásommal szavatoltam a hitelességüket. Ezek voltaképpen az államosításkor készült leltározási jegyzőkönyvek” – részletezte Kató Béla.

„Most már csalók és hamisítók is vagyunk?”

Június közepén az ügyészség a KREK-től és az EREK-től is kikérte a kollégium tulajdonjogát alátámasztó eredeti levéltári dokumentumokat. „Ekkor tudtuk meg, hogy vizsgálódnak a zilahi iskolaépület ügyében” – számolt be az egyházi vezető. Az EREK püspökét két hónappal később, augusztus 16-án idézték be a zilahi ügyészségre, kihallgatása mindössze három percet tartott. Az ügyész közölte, hogy okirat-hamisítással gyanúsítják, majd azt kérdezte Kató Bélától: fenntartja-e, hogy hitelesek a Wesselényi Kollégium restitúciós perében felhasznált dokumentumok.

„Azt válaszoltam, hogy természetesen igen. Majd azt kérdeztem az ügyésztől: ugye nem gondolják komolyan, hogy mi ezeket az iratokat meghamisítottuk? Azt mondta: neki kötelessége a technika modern eszközeivel megvizsgáltatni, hogy ezek a dokumentumok korabeliek-e vagy sem. Egyebet nem mondott, azt sem, hogy számíthatok-e újabb kihallgatásra”– idézte fel Kató Béla. Mint mondta, felháborítónak tartja, hogy nem tanúként, hanem gyanúsítottként idézte be őt a KREK püspökével együtt ügyészség.

„Engem azért hallgattak ki, mert kiállítottam ezeket az iratokat, Csűry István püspököt pedig azért, mert felhasználta ezeket a dokumentumokat. Számunkra rendkívül sértő az a gyanú, hogy a Wesselényi Kollégium tulajdonjogát alátámasztó iratok hamisítványok. Nem elég, hogy a Mikó-ügyben hazugnak, tolvajnak neveztek, most csalók és hamisítók is vagyunk. Hogyan hamisíthattam meg levéltári dokumentumokat? Hosszú órákig dörzsöltem a papírt, hogy sárga legyen és korabelinek tűnjön?” – fogalmazott Kató Béla, hozzátéve: elmondta az ügyésznek azt is, hogy a börtönbüntetésekkel lezárult Mikó-ügy után senki nem merne egy vesszőt sem másként tenni bármilyen iratra az egyházkerületében.

A püspök beszámolója szerint kedden tanúkat is kihallgattak ebben az ügyben. Beidézték Bogdán Andreát, az evangélikus egyház hivatalos fordítói engedéllyel rendelkező jogtanácsosát is, mert ő fordította le románra a KREK számára az egyház tulajdonjogát alátámasztó iratokat. Azt kérdezték tőle, hogy szöveghűen fordította-e le a dokumentumokat, illetve mekkora összeget kapott ezért a szolgáltatásért. „E szerint azt feltételezik, hogy lefizettük a jogtanácsost azért, hogy a szöveget elferdítő módon fordítsa le az iratokat” – jegyezte meg Kató Béla.

Felfüggeszthetik a kollégium restitúciós perét

Az EREK püspökének meggyőződése szerint az ügyészek is tudják, hogy nincs alapja a vádaknak, más állhat a bűnvádi eljárás elindításának hátterében. Emlékeztetett arra, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte alapfokra a Wesselényi Kollégium restitúciós perének tárgyalását, a KREK pedig ismét megpróbálja majd bebizonyítani az igazát. Ám mivel időközben az ingatlan visszaszolgáltatásával kapcsolatban büntetőeljárás is indult, a restitúciós pert a törvény értelmében felfüggeszthetik.

„A büntetőeljárás így elhúzódhat, akár még két-három évet, addig a kollégium épületét sem tudjuk felújítani. Ez a legegyszerűbb módja a restitúció leállításának. Nem tudom, hogy így van-e, csak spekulálok” – mondta Kató Béla. Hozzátette azt is, hogy a büntetőeljárás elindítása után az ügyészek szabad kezet kapnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges eszközök megválogatásában.

„A Mikó-ügy után már nem fogom azt mondani, hogy nem történhet baj”

Arra a kérdésünkre, hogy megfélemlítve érzi-e magát, a püspök kijelentette: az eljárást inkább a közösségre nézve érzi megfélemlítőnek. „Az az üzenete, hogy tegyünk le az ingatlanjaink visszaszolgáltatásáról. Nekünk, egyházi vezetőnknek azzal kell élnünk, hogy bármikor, bárki, akármiért elővehet minket” – jelentette ki.

Beszámolt arról is, hogy az EREK korábbi jogtanácsosa azért mondott fel, mert féltette a szabadságát, miután elődjét, Marosán Tamás jogtanácsost a Mikó-ügyben ártatlanul elítélték. „Egy reggel bejött az irodámba, és azt mondta, püspök úr, én ezt nem bírom tovább. Minden nap eszembe jut, hogy ha Tamást ártatlanul elítélték, akkor én következhetek, mert én is írtam alá visszaszolgáltatással kapcsolatos dokumentumokat” – idézte fel a püspök.

Az ügy várható további fejleményeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem lehet teljesen nyugodt afelől, hogy úgysem érheti bántódás, mert az igazság mellette áll. Ezt a félelmét Kató Béla a Mikó-ügyben történtekre alapozza. Emlékeztetett arra, hogy az egyház akkor sem engedett a zsarolásnak, mert bízott az igazában, mégis elveszítették az ingatlant. „Én ezek után már soha nem fogom azt mondani, hogy nem történhet baj. A Mikó-ügyben elítélt személyek meghurcoltatásának az volt az üzenete, hogy aki a magyar egyházakat segíti az ingatlanjai visszaszolgáltatásában, az megütheti a lábát” – fogalmazott az EREK püspöke.

Futószalagon utasítják el a restitúciós kéréseket

Kató Béla kérdésünkre elmondta, az utóbbi években csak visszalépések történtek Romániában a restitúció terén, lényeges vagyoni elemet nem szolgáltattak vissza a református egyháznak. A restitúciós bizottság futószalagon gyártja az elutasító határozatokat, a leggyakrabban arra hivatkozva, hogy az adott ingatlan telekkönyvi nyilvántartásában szereplő név nem azonos az épületet visszaigénylő intézmény – vagyis a református egyház – nevével. Azzal érvelve utasítja el például egy kántori lakás visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyvben „casă cantorală” (kántori lakás), nem „bisericareformată” (református egyház) szerepel tulajdonosként. Így az egyház a bíróságon próbálja bizonyítani az igazát, de az igazságszolgáltatás a restitúciós bizottságéval azonos érvekre hivatkozva szintén elutasító ítéleteket hoz.

A püspök elmondta, amikor az 1900-as évek elején osztrák mintára újra telekkönyvezték Erdélyben az egyházi iskolákat, a nyilvántartásban tulajdonosként nem az egyház, hanem az intézmény neve szerepelt. Ám ezek az oktatási intézmények nem rendelkeztek jogi személyiséggel, az egyház fennhatósága alá tartoztak. Egy 1911-es magyar igazságügyi miniszteri rendelet már egyértelműsítette a református egyház tulajdonjogát az általa működtetett iskolák fölött. Ezt a dokumentumot felhasználta a KREK a Wesselényi Kollégium visszaigénylésekor, de előkerülése óta az egyház felhasználja valamennyi restitúciós perben, hivatkoztak rá a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében is.

Az impériumváltás után, a jogi személyekről szóló 1924. évi törvény szerint minden korábban létezett jogi személynek újra kellett regisztrálnia, amit a református egyházi iskolák nem tettek meg, mert nem volt külön jogi személyiségük. A magánoktatásról szóló 1925. évi törvény pedig tételesen rögzítette, hogy a magániskoláknak, amilyen státussal az egyházi oktatási intézmények akkor működtek, nincsen az alapító jogi személytől elkülönülő jogi személyisége. Ám a román bíróságok ezeket sem veszik figyelembe. „Ha a román állam már a saját korábbi jogszabályait sem veszi figyelembe, akkor erre már nincs mint mondanom” – jelentette ki Kató Béla.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?