Feloldanák a tilalmat a jelenleg (és elméletileg) lezárt parajdi Sószorosban és újra fogadnák a különleges természeti képződmény mentén kialakított tansövényeken a látogatókat. A szurdokvölgy mintegy felét érintette a sóbánya-katasztrófa és a patakvölgyben elhelyezett vízelvezető csövek beépítése, a másik része szinte érintetlen.

Megnyitnák a látogatók előtt a parajdi Sószoros tanösvényeit, amennyiben sikerül megegyezni a szakemberekkel és a hatóságokkal arról, hogy a jelenleg is érvényben lévő vészhelyzet ne érintse a képződmény épen maradt részét. Minderről Moldován László, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke számolt be a Maszol érdeklődésére.

Mint a szakember elmondta: a szoros alsó fele, azaz a Wellness-központnál, illetve a régi bányarésznél található bejárattól induló része a következő négy-öt évben biztosan nem lesz látogatható. Ez a szurdok mintegy 50 százalékát jelenti. A cél ugyanakkor az, hogy a felső fele, Korond felőli bejárással megnyíljon tavasszal a látogatók előtt, szögezte le az egyesület vezetője.

Énnek érdekében megbeszéléseket kezdeményeztek a bánya állapotát ismerő geológusokkal és a Hargita Megyei Prefektusi Hivatallal, hogy a jelenleg is érvényben lévő vészhelyzet érvényességének területét csökkentsék kifejezetten arra a területre, ahol fennáll a lehetősége valami váratlan eseménynek.

„Erre ígéretet kaptunk, hisz az nem volt reális eddig, hogy az egész Sószoros érintett legyen. Azt szeretnénk elérni, hogy a következő vészhelyzet meghirdetésekor, legyen egy új térkép, ahol csak a régi bánya területe lesz feltüntetve, mint veszélyzóna” – osztotta meg Moldován László. Hozzátette: a köztudatban leginkább az él, hogy Parajd nagy része veszélyeztetett, holott véleménye szerint csupán egy 150 méter átmérőjű kör az, ahol reális a veszélyhelyzet területének kijelölése.

„Bízom benne, hogy a Sószoros felső felét és az iszapfürdőt a jövőben meg tudjuk nyitni a Korond felőli bejárattal, így egy bejárata lesz. Beszélgettünk az egyesülettel, és ez egy nagyon fontos cél lenne, de ehhez, ahogy mondtam, a vészhelyzet jelenlegi kiterjesztését kellene redukálniuk. A bányageológus megígérte, hogy kiad egy új térképet, új javaslatot, bízunk benne, hogy ez megtörténik, mert sok visszajelzést kapunk, hogy a félelem miatt nem jönnek Parajdra turisták” – mondta el Moldován László.

A szoros sorsával kapcsolatosan megszólalt megkeresésünkre Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás vezetője is. A társulás hathatós anyagi segítséggel és pályázati úton járult hozzá, hogy a Sószorosban két felújított tanösvény fogadja a látogatókat. A fejlesztés alig egy évvel ezelőtt, 2024-ben fejeződött be.

A szakember megosztotta: a tavaly szeptemberben átadott Legendák útja tanösvénynek mintegy egynegyed része megsemmisült. A felállított táblák, pannók, szabadtéri bútorok egy része tönkrement, ám a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület szakemberei több ilyet „kimenekítettek”. Madár Zsolt kifejtette, a szoros látnivalói segítségére lehetnek a helyi idegenforgalom megmentésének.

„A Sóvidék fémjelezte élményeket a szurdokban be tudnánk mutatni, akár a bánya történetét is. A fejlesztési társulás mindenképpen partner abban, hogy a veszélyeztett zónán kívül, amit meg lehet menteni, azt támogassuk anyagilag is. Segíteni szeretnénk a tagtelepülésünket, mi készítettük, mi is újítjuk fel. Kérdés, hogy melyik része lesz biztonságosan látogatható” – fogalmazott Madár Zsolt.

Korábbi felvételeink a Sószoros lenti bejáratának környékéről.