Kelemen Hunor: a koalíciós megállapodás kiegészítése az USR-PLUS-nak dobott mentőöv volt
A kormánypártok vezetőinek keddi tárgyalásain azért kellett szünetet tartani, mert az RMDSZ ellenezte, hogy a koalíciós megállapodás kiegészítésébe bekerüljön a kétfordulós polgármester-választás bevezetése – árulta el a válság elsimításáról szóló egyeztetések egyik kulisszatitkát a Maszolnak Kelemen Hunor kormányfőhelyettes. A szövetségi elnök szerint a kedd este aláírt dokumentum segített az USR-PLUS-nak kikerülni abból a zsákutcából, amelybe a kormányfő leváltásának követelésével bemanőverezte magát.
Szerdán részt vett a koalíciós válság elsimítása utáni első kormányülésen. Milyen volt a hangulat?
A megszokott munkahangulat volt, nem volt semmi különös. A kormányüléseken nem szoktak érződni a koalíción belüli feszültségek, legalábbis eddig nem volt erre példa.
A feszültségeket a koalíciós megállapodás kiegészítésének aláírásával sikerült kedd este csillapítani. A miniszterelnök, de korábban ön is azt nyilatkozta, hogy a koalíció működését szabályozó új dokumentumban nincs semmi rendkívüli. Nem lehetett volna ezeket a szerdán egyeztetett előírásokat már az eredeti együttműködési szerződésben rögzíteni?
Korábban egyik félben sem merült fel, hogy ezekre az előírásokra szükség lesz, nem láttuk előre, hogy azokat az elveket, amelyekre egy koalíció működése mindig is alapul, külön le kell írni. Az egyik új előírás az, hogy a miniszterelnök konzultál a kormányátalakítás előtt a koalíciós partnerekkel, és ez a világ legtermészetesebb dolga. Volt erről már korábban beszélgetés, hogy abból akkor ki mit értett meg, az már teljesen lényegtelen. Az is a világ legtermészetesebb dolga számunkra, hogy a koalíciós partnerek mindegyike egy-egy hónapig ellátja a titkársági feladatokat, hogy pontos, követhető napirenddel dolgozzunk. Tehát a kedden aláírt dokumentumba valóban nem kerültek olyan szabályok, amelyek lényegesen változtatnak a koalíció eddigi működésén. De mivel ez a kiegészítés lecsillapította a PNL és az USR-PLUS közötti feszültségeket, az RMDSZ nem látta akadályát olyasmi aláírásának, ami magától értetődő egy koalíció működésekor. Az USR-PLUS egy zsákutcába manőverezte magát azzal, hogy a miniszterelnök leváltását követelte. Azért, hogy ebből a zsákutcából valahogy kijussanak, azt kérték, hogy a kormányprogramból emeljünk ki néhány pontot ebben a szerződés-kiegészítésben. Így jelentek meg a dokumentumban az egészségüggyel, igazságszolgáltatással kapcsolatos prioritások, amelyek voltaképp már eddig is napirenden voltak a koalícióban, hiszen az új igazságügyi törvények kidolgozása elkezdődött, a különleges ügyészség felszámolásáról szóló jogszabály is a parlamentben van. De mi azt mondtuk: ha ezzel segíthetünk a koalíciós partnerünknek abban, hogy az összekötözött kezét, lábát kiszabadítsa, akkor rendben van, aláírjuk a megállapodás kiegészítését.
Kapcsolódó
Tehát a kedd este aláírt dokumentum voltaképp azt szolgálta, hogy az USR-PLUS minél kisebb arcvesztéssel hátrálhasson ki az általa gerjesztetett konfliktusból?
Így van. Az USR-PLUS-on segíteni kellett, és mi segítettünk rajtuk.
Azért van egy előírás ebben a szerződés-kiegészítésben, amelyen megakadt a szemem. Az, amelyik felhatalmazza a koalíciós pártokat, hogy a partnerek által nem támogatott törvénykezdeményezéseikhez az ellenzéki pártoknál keressenek alkalmi támogatást. Ezt ki kérte, mi ennek a története?
Az USR-PLUS már decemberben azt akarta, hogy a kormányprogramba kerüljön be a kétfordulós polgármester-választás bevezetése. A tegnap délutáni koalíciós tárgyalásokon azt kérték, hogy ez kerüljön be a megállapodás kiegészítésébe. Ezt mi decemberben és tegnap sem fogadtuk el. Tegnap elmondtuk, hogy a kormányprogramban a kétfordulós polgármester-választás bevezetése nem szerepel, tehát ha most bekerül, akkor a törvény szerint a parlamentnek is szavaznia kellene róla, hiszen módosul a kormányprogram. Másfelől azt is elmondtuk az USR-PLUS vezetőinek a tárgyalásokon: nagyon jól tudják, hogy az RMDSZ nem támogatja a kétfordulós polgármester-választást. Erre azt kérdezték: mi történik, ha ők mégis benyújtják a parlamentbe az erről szóló tervezetet? Válaszunk az volt, hogy nem történik semmi, de nekünk nem kötelességünk ezt megszavazni. Végül abban egyeztünk meg: nem korlátozhatjuk egyik koalíciós partnert sem abban, hogy olyan törvénytervezetet is benyújtson, amiről nincs koalíciós megállapodás, de nem kötelezhetjük a másik két partnert sem arra, hogy ezt támogassák. Így került be ez az előírás a szerződés-kiegészítésbe. Egyébként az USR-PLUS éppen azért kért szünetet a tegnapi tárgyalásokon, mert mi elleneztük, hogy bekerüljön a kiegészítésbe kétfordulós polgármester-választás bevezetése. A szünet után jöttek azzal a javaslattal, ami végül bekerült a dokumentumba.
Hogyan látja, mennyire szavatolja a kedd este aláírt dokumentum azt, hogy nem mérgesedik el néhány hét vagy hónap múlva újra a hangulat a koalícióban?
Amikor tegnap este véget értek a tárgyalások és kiálltunk a sajtó elé, az első gondolatom az volt, hogy csupán annyit fogok mondani: aláírtuk a megállapodásunkat kiegészítő dokumentumot, és remélem, ez volt az utolsó. Úgy vélem, levonta mindenki a történtek tanulságait a koalícióban. Egyrészt azt, hogy többször kell beszélgetni és nagyon világosan kell fogalmazni, amikor arra van szükség, hogy mindenki ugyanazt gondolja egy-egy mondatról. Itt most a miniszterelnök Vlad Voiculescuval kapcsolatos elégedetlenkedésére gondolok. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat nem mindenki értette egyformán. Az USR-PLUS úgy értette, hogy nincs akkora baj, a liberálisok úgy értették, hogy baj van, én meg úgy értettem, hogy nagyon nagy baj van, de amíg együtt vagyunk, támogatjuk a minisztert, és ezt fogalmaztam meg a múlt keddi nyilatkozatomban is, aztán szerdán a kormányfő már le is váltotta Vlad Voiculescut. Tehát remélem, ebből mindenki tanult, illetve leszűrte azt is, hogy nem szabad elhamarkodottan, kezünket, lábunkat megkötve behátrálni egy sarokba, ahonnan nem tudunk kilépni. Nem egy miniszteren áll a kormány működése, és tetszik, vagy nem tetszik, a miniszterelnöknek van kormánya, nem a kormánynak miniszterelnöke. Ezért van az, hogy ha egy minisztert lecserélnek, a kormány tovább működik, de ha a miniszterelnököt cserélik le, akkor nincs kormány. Ezt a logikát megértve, és a koalíciós mechanizmust papírra vetve remélem, hogy ilyen feszültség többé nem lesz. Nyilván lesznek viszont olyan témák, amelyekről nagyon sokat kell egyeztetni, de a nehéz dolgokat is képeseknek kell lennünk megbeszélni, kompromisszumokat kell tudnunk találni.
CSAK SAJÁT
Olvastam olyan sajtóvéleményt, miszerint a hétfői és keddi tárgyalási fordulókon a kormánypártok vezetői egy fajta csoportterápián vettek részt. Elmondható-e, hogy voltaképp megerősödve jött ki a koalíció ebből a történetből, mert sikerült kibeszélni a sérelmeket, tisztázni nézeteltéréseket?
Valóban lehet ezt bizonyos perspektívából csoportterápiának is nevezni, és úgy gondolom: bár a liberálisokon és az USR-PLUS politikusain látszanak az ütések nyomai, megerősödve tudunk tovább együttműködni. Együtt vállaltuk ezt a felelősséget, egyik koalíciós partner sem tud a másik nélkül kormányozni.