Vass Levente: a lakosság még mindig jobban fél a szabadságának korlátozásától, mint a járványtól (INTERJÚ)
Az elmúlt időszakban szinte naponta jelentek meg hírek a sajtóban arról, hogy nincs már elég intenzív terápiás ágy a súlyos Covid-betegek kezelésére, az orvosoknak kell eldönteniük, hogy melyik páciens életét mentsék meg. Vass Levente egészségügyi államtitkár a Maszolnak adott interjúban árnyalta a képet.
Általánosan elterjedt vélekedés, miszerint az oltást elutasítók magas aránya miatt jutott oda Románia, hogy az egészségügyi rendszer már nem tud megbirkózni a járvány következményeivel. Ám amióta a hatóságok bejelentették a hétfőtől hatályba lépett korlátozásokat, ugrásszerűen megnőtt az oltási hajlandóság a lakosság körében. Nem lehetett volna mondjuk már szeptember elején „ráijeszteni” a vakcinaellenesekre azzal, hogy csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be például közintézményekbe?
Az első jele annak, hogy a járvány negyedik hulláma emelkedőben van, augusztus 8–10. körül volt észlelhető. Az azt követő két hétben látható volt, hogy nem lesz alacsony a hullám amplitúdója. Sajnálatos módon a román tengerparton idén többen, de legalább annyian nyaraltak, mint a csúcsidénynek számító 2019-es évben. Emellett a bolgár hatóságok, gazdasági okokra hivatkozva, megengedték, hogy a román állampolgárok mindenféle tesztelés és más korlátozás nélkül mehessenek a tengerpartjukra.
Így szeptember 13-án, iskolakezdéskor a járvány nagyon nagy mértékben be volt már robbanva, és várható volt, hogy iskolakezdéstől függetlenül nagyon nagy amplitúdójú lesz a negyedik hullám ezen az őszön. A válasz a kérdésre az, hogy igen: már akkor be lehetett volna jelenteni korlátozó intézkedéseket, s ezáltal lehet, hogy már akkor megnőtt volna az oltási hajlandóság a lakosság körében. De politikus legyen a talpán, aki már augusztus 8–10-én vagy éppen az iskolakezdés előtti napokban olyan mértékű megszorításokat tudott volna hozni, amelyik képes lett volna a negyedik hullámot visszaszorítani.
Amúgy a nagyon súlyos romániai járványhelyzet közepette, amikor már napi 4–500 halálos áldozatot jelentettek, az oltási hajlandóság még mindig csak az 50–60 százaléka volt annak, amit a szigorító intézkedések bejelentése után tapasztaltunk. Tehát a romániai lakosság még mindig jobban fél a szabadságának korlátozásától, mint a súlyos megbetegedéstől.
A hatóságok végül akkor jelentettek be szigorító intézkedéseket, amikor 500 fölé ugrott a halálos áldozatok száma. De az hogyan történhetett meg, hogy a korlátozásokról szóló kormányhatározat hivatalos közlönyben megjelent változatából kimaradt például az az előre bejelentett szabály, miszerint a bevásárlóközpontokba csak Covid-igazolvánnyal lehet belépni?
Elöljáróban elmondhatom: az egészségügyi minisztérium álláspontja a múlt héten bejelentett intézkedéscsomagról mindvégig egyértelmű és világos volt. Az iskolakezdéssel kapcsolatban nem fogalmaztunk meg véleményt, az oktatási minisztériumra hagytuk a döntést. Nem mondtuk, hogy vakáció legyen, vagy online oktatás, mert nem a mi dolgunk.
Kapcsolódó
Az egészségügyi miniszternek két fontos állítása volt. Az egyik, hogy kellenek a szigorító intézkedések, a másik, hogy az uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezők mentesüljenek a korlátozok egy része alól. Mi például támogattuk, hogy a bevásárlóközpontokba csak Covid-igazolvánnyal lehessen belépni. Az intézkedéscsomag végső formájáról a kormány döntött.
Az egészségügyi minisztériumnak nincs rálátása arra, hogyan került végül ki ez a szabály az intézkedéscsomagról szóló kormányhatározatból.
Azért feltűnő volt az a kormányszintű káosz, ami ennek az intézkedéscsomagnak az elfogadását jellemezte. Ezért újra rákérdeznék: ön szerint hogyan fordulhatnak elő ilyen kínos hibák?
Csak ismételni tudom magam: az egészségügyi minisztérium az elmúlt ötven napban nagyon konzekvensen viszonyult a korlátozásokhoz, de mindvégig a saját területünkön maradtunk, legfeljebb tanácsokat nyújtottunk más intézményeknek. Ugyanez a következetesség jellemezte az elmúlt ötven napban az RMDSZ-t is ebben a kérdésben. Sem a minisztérium, sem az RMDSZ nem változtatta meg az álláspontját egyik napról a másikra.
A hétfőn hatályba lépett szigorítások a beoltottakat alig érintik. Viszont számukra is kötelező a maszkviselés, ahogy kilépnek az otthonuk ajtaján. Miért kell maszkot viselnie egy immunizált személynek, ha egyedül sétál az utcán?
Az egészségügyi minisztérium szakmai szempontokat figyelembe véve azt támogatta, hogy az utcán egyedül tartózkodó vagy szabadtéren sportoló emberek számára ne legyen kötelező a maszkviselés.
Kapcsolódó
A gond az, hogy miként definiáljuk az utcán egyedül tartózkodást. Hiszen nem tőlem függ az, hogy például a lépcsőházból kilépve szembejön velem valaki, aki ugyancsak egyedül gondolja magát. Vagy mi történik, hogy ha be kell mennem mondjuk egy mosdóba, és nincs nálam maszk, mert én egyedül indultam el sétálni. Egy olyan agglomerációban, mint például a többmilliós Bukarest, nagyon nehéz ezeket a helyzeteket definiálni, hiszen az emberek többsége nem éjszaka szokott sétálni. Ezért szerintem szükségszerű volt úgy megfogalmazni a szabályt, hogy mindenhol kötelező a maszkviselés.
Ám egy munkáját jól végző ellenőrző hatóság emberségesen jár el. Ha például maszk nélkül sétáló embert tartóztat fel az utcán, akinek senki nincs a környezetében, akit megfertőzhetne, akkor leellenőrzi, hogy van-e nála maszk, majd továbbengedi. És ugyanilyen emberségesen jár el mondjuk egy utcán kiflit majszoló járókelő esetében.
A kormány kezét megköti az az alkotmányos előírás, amely szerint a polgárok jogai csak parlamentben elfogadott törvénnyel korlátozhatók. Milyen stádiumban van az a jogszabály, amelyik arra kötelezné az oltatlan egészségügyi személyzetet, hogy saját költségén rendszeresen tesztelje magát?
Erről az intézkedésről még Ioana Mihăilă korábbi egészségügyi miniszter egyeztetett a szakszervezetekkel. Az volt a szándék, hogy sürgősségi rendelettel vagy a parlamentben sürgősségi eljárással elfogadott törvény formájában vezessük be.
Cseke Attila ügyvivő miniszter is hajlandó lett volna ezt az intézkedést sürgősségi rendelettel bevezetni. Csakhogy időközben megbukott a kormány, így sürgősségi rendeleteket nem hozhat. Ezért a kormány több tagja képviselői vagy szenátori minőségében törvénytervezetet nyújtott be erről a parlamentbe. A szenátus ezt már elfogadta, a döntő ház a képviselőház.
Mivel a jogszabályt sürgősségi eljárással tárgyalja a parlament, várhatóan egy-két héten belül a képviselőház is elfogadja ezt a jogszabályt.
A járványhelyzetről tájékoztató Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) az utóbbi időben minden nap azt közölte, hogy a kórházak intenzív osztályán legfeljebb egy-két ágy, sok esetben pedig egyetlen szabad ágy sem áll sem rendelkezésre koronavírusos betegek kezelésére. Ám mindig hozzáteszik azt is, hogy van egy ágytartalék, ebből pótolják a hiányzó helyeket. Ezt hogyan kell értelmezni?
2020 márciusában Románia intenzív terápiás kapacitása 4000 kórházi ágy volt. Ez ma is igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy a járvány hatására most a kórházak sokkal jobban felszerelt intenzív terápiás ágyakkal rendelkeznek. Ha azokban ezeket az ágyakat mind Covid-betegek kezelésére használnák, akkor nem lehetne ellátni sürgősségi eseteket, például egy súlyos autóbaleset sérültjeit sem.
Kapcsolódó
Az előző járványhullámok idején tanultunk abból, hogy mekkora problémát jelent, ha leállítjuk a nem Covid-betegek ellátását. Így a negyedik hullámban a stratégiánk az volt, hogy fokozatosan alakítjuk át az intenzív terápiás ágyakat koronavírusos betegek kezelésére alkalmas ágyakká, pont azért, hogy éppen csak a szükséges mértékben csökkentsük a nem Covid-betegek ellátására használt ágyak számát.
Emiatt az elmúlt hetekben folyamatos napi téma volt, hogy van-e elég intenzív terápiás ágy a súlyos beteg koronavírus-fertőzöttek számára. Miután a déli órákban a GCS közli, hogy csak egy-két ágy áll rendelkezésre a Covid-betegek kezelésére, az egészségügyi minisztérium munkája estig a további intenzív terápiás ágyak kiutalásáról szól. Annyi ágyat szabadítunk fel, hogy a következő nap is csak egy-két szabad ágy legyen a koronavírusos betegek ellátására. Az eljárás lényege, hogy közben folyamatosan biztosítva legyen a súlyos állapotban lévő, nem Covid-betegek kezelése is.
Én a kórházmenedzsereknek az elmúlt hetekben azt javasoltam, hogy a nem sürgős beavatkozások elhalasztása miatt már csökkentett műtőkapacitásuk egy részét alakítsák át Covid-betegek ellátására alkalmas kapacitássá. Egy izolált műtőblokk egy nagy kórházban erre ideális helyszín.
Tud-e olyan konkrét esetről, amikor helyhiány miatt az orvosoknak kellett eldönteniük, hogy melyik haldokló beteg életét mentsék meg?
Románia nem jutott el a tavalyi lombardiai helyzetig, amikor az olasz orvosoknak a betegek lélegeztető gépre helyezésekor kellett ilyen típusú döntéseket hozniuk.
Kapcsolódó
Ez annak köszönhető, hogy a kórházaink bőségesen rendelkeznek egyszerű, invazív lélegeztető gépekkel. Az élet-halál kérdése akkor merülhet fel, ha egyszerre sok betegnek van szüksége úgynevezett magasnyomású oxigénes lélegeztetésre, ami nem invazív, hanem maszkon keresztül történik. Egy ilyen beteget sem fenyeget az azonnali halál veszélye, ha nem jut magasnyomású oxigénhez, de a többletoxigén időt ad a szervezetük számára, hogy a vírustámadást legyőzze.
Ön szerint mikorra várható a negyedik hullám tetőzése?
Azok közé tartozom, akik nem bocsátkoznak jóslatokba, ha nincs a birtokukban elegendő adat. Annyit tudok mondani, hogy az elmúlt ötven napban az eddigi legnehezebb járványhelyzettel kellett megbirkóznia az egészségügyi minisztériumnak.
CSAK SAJÁT
.png)
