Jóhiszeműen járt el, amikor egy külföldi képzésen szerzett oklevelét csatolta felsőfokú végzettségét igazolandó a jelöltállításkor, és soha nem titkolta, hogy nem rendelkezik romániai vagy Romániában elismert egyetemi diplomával – jelentette ki a Maszolnak Apjok Norbert RMDSZ-es parlamenti képviselő, akinek a tanulmányai körüli kérdések vitákat gerjesztettek a december 6-i választások előtt is a Máramaros megyei két területi RMDSZ-szervezetben. Az RMDSZ szerint a képviselő félrevezette a szövetségi elnökséget, ezért várják a lemondását a parlamentből. Apjok Norbert 24 órás gondolkodási időt kért.

A második mandátumánál lévő Apjok Norbert egy keddi Facebook-bejegyzésben tisztázta a diplomaügyet, s azért csak most állt nyilvánosság elé, mert mint írta, a járványhelyzetben, a választások előtt nem kívánt ezzel foglalkozni, „a munkára koncentrált”.

A fiatal nagybányai politikus arról, hogy van-e felsőfokú végzettséget igazoló oklevele, azt írta: „A külföldi intézményben elvégzett tanulmányaimat tanúsító oklevelet nem lehet honosítani Romániában. Így ez nem felel meg felsőfokú végzettségnek. Ezért őszinte elnézést kérek azoktól, akiket ez az ügy érint. A parlamenti képviselői tisztség betöltéséhez a törvény nem ír elő végzettséggel kapcsolatos kötelezettséget.”

A törvény valóban nem köti felsőfokú végzettséghez a képviselői mandátum betöltését, viszont az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) által elfogadott jelöltállítási szabályzat értelmében ez feltétel volt. Ezért a Nagybánya területi RMDSZ elsőre elutasította Apjok jelentkezését, de ő emiatt óvást nyújtott be a szövetség felsőbb fórumainál, és a fellebbezését elfogadták, így részt vehetett a rangsoroló jelölőgyűlésen. Ezen szerinte az ellenlábasai megpróbáltak a diplomaügyével ellene kampányolni, de állítása szerint akkor is elmondta a jelenlévőknek, hogy mi a helyzet a diplomájával. Akkor sem, s azelőtt sem titkolózott; mint fogalmazott: „nyílt lapokkal játszott”.

„Az RMDSZ-szabályzat a képviselői jelentkezéshez felsőfokú végzettséget szab feltételül, de nincs leszögezve, hogy ez romániai vagy külföldi felsőfokú oklevél kell” – magyarázta a Maszolnak Apjok Norbert, hogy mire alapozta a fellebbezését. Kérdésünkre, hogy milyen külföldi képzésről van szó, elmagyarázta, hogy politikai pályája előtt a magánszférában dolgozott, digitális marketinggel és online kereskedelemmel foglalkozott, és egy angliai e-kereskedelmi kurzust végzett el, amelyet a szervező felsőfokúként hirdetett meg.

„Én abban a hiszemben cselekedtem, hogy ez így is van, és elismerik majd a diplomát Romániában is, de amikor elindítottam az eljárást, kiderült, hogy az oklevél nem honosítható” – nyilatkozta portálunknak a politikus.

Apjok elismerte, hogy lett volna ideje elvégezni közben egy hazai egyetemet, de szavai szerint azért nem fordított gondot erre, mert nem hitte, hogy a helyzet „problémás lesz”, ráadásul abban a tudatban volt, hogy előbb-utóbb elismerik a diplomáját. Mivel úgy érzi, hogy a képzést szervező intézmény rászedte, jogi lépéseket fog tenni – jelentette ki.

Az RMDSZ várja Apjok lemondását, aki gondolkodási időt kért

Az RMDSZ szóvivője, Hegedüs Csilla a Maszolnak elmondta, várják a képviselő lemondását. „Apjok Norbert a szövetségi elnökséget félrevezette, mert azt mondta, hogy honosítható diplomája van, de később Kelemen Hunor szövetségi és Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök jelenlétében elismerte, hogy nem az, és írásba adta, hogy megválasztása esetén le fog mondani. Az volt az egyezség, hogy leteszi az esküt, majd visszaadja a mandátumát, hogy a listán egy következő személy foglalhassa el a helyét. Ez még nem történt meg. Kelemen Hunor várja Apjok Norbert lemondását, mert elfogadhatatlan az, hogy félrevezette a szövetséget" – jelentette ki a szóvivő.

Hegedüs Csilla nyilatkozatára reagálva Apjok Norbert elmondta, az RMDSZ-nél már decemberben iktatta a lemondását – igaz, hogy a képviselőháznál ezt még nem tette meg. „Amikor tudomást szereztem arról, hogy nem tudom honosítani a diplomámat, az RMDSZ-nél benyújtottam a lemondásomat, az felkerült az internetre is. Huszonnégy órán belül meghozom a megfelelő döntést a mandátumom visszaadásáról. Ennyi időre szükségem van, hogy konzultáljak azokkal a személyekkel, akikkel éveken keresztül együtt dolgoztam, és hogy a legmegfelelőbb döntést hozzam meg” – nyilatkozta a képviselő.

Egyetlen Máramaros megyei RMDSZ-szervezetet szeretne

Apjok Norbert egyébként sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a parlamenti választások kampányában több szó esett a diplomaügyéről mint a 2016–2020 közötti parlamenti munkájának eredményeiről. Mint mondta, „emberközeli politizálást” próbált meghonosítani, a négy év alatt több mint száz fogadóórát vagy lakossági fórumot tartott Máramaros megye magyarlakta településein.

Főleg erdő- és föld-visszaszolgáltatási gondokkal fordultak hozzá a választók, így egyik fő tevékenységének a restitúciós igénylések benyújtásának és a kárpótlások kiutalásának a felgyorsítását nevezte. Fontos változás – mondta – az a tavaly márciusban kihirdetett törvény, amely az aktuális árfolyamon szabja meg a károsultakat megillető ellenszolgáltatást ott, ahol nem lehetséges természetben visszaszolgáltatni a javakat, mert a korábbi jogszabály a legalacsonyabb, 2013-as árfolyamot alkalmazta.

A parlament nemzetbiztonsági és védelmi szakbizottságának tagjaként sikerült rávennie a testület többi tagját, hogy az úzvölgyi katonatemetőben történt román betonkeresztek felállítása után a parlamentbe hívassák az akkor védelmi minisztert, és eredményként könyvelte el azt is, hogy a román és magyar hősi sírokat kezelő bizottságok közösen tisztázzák a helyszínen, kié is a katonatemető – sorolta Apjok Norbert.

A képviselő szerint a máramarosi magyarságot nagy hátrány érte azzal, hogy az RMDSZ kiesett a szeptemberi helyhatósági választásokon a megyei önkormányzatból, a helyzetet pedig súlyosbította volna, hogy ha a parlamenti mandátumot is elveszíti a szövetség. Apjok a képviselői iroda nyújtotta lehetőségnek nevezte a Máramarosi Magyar Napok kulturális rendezvénysorozat elindítását, amit közösségépítő jellegűnek tart.

Mint említette, a megye elszigetelt magyar közösségeiben is szerveztek programokat, ahol már évek óta nem voltak magyar műsorok, és szerinte az összefogást, az erősebb magyar képviseletet jelentené, ha a jelenlegi „két gyenge RMDSZ-szervezetből egy erőset alakítanának”, azaz az egyenrangú Történelmi Máramaros Területi RMDSZ-t és a Nagybánya Területi RMDSZ-t egy megyei szervezetté egyesítenék.

Kapcsolódó

Erődemonstrációnak, igazságtalannak tartják a SZÁT döntését a leváltott RMDSZ-elnökök

Eltávolításuk ellenére sem távolodnának el a közösségi munkától az érintettek.

RMDSZ leváltás Béres István Vida Noémi Kovács Attila Marossy Zoltán SZÁT

Szerinte a jelenlegi szervezetek túlságosan városközpontúak, és ennek tudható be, hogy olyan településeken, mint Rónaszék vagy Aknasugatag, ahol nyolc éve még önkormányzati képviselők voltak, 2020-ban jelöltlistát sem állítottak. A Nagybánya Területi RMDSZ-hez tartozó tagszervezetek szerinte erőn felül teljesítettek a helyhatósági választásokon, a megyei tanácsosi listára is váratlanul sok szavazatot hoztak, „de a rossz nagybányai eredmény miatt, ahol a szavazatok egyharmada elveszett, nem lett megyei tanácsosunk”.