Méltánytalannak tartják a leváltásuk módszerét azok a területi RMDSZ-elnökök, akiket az idei helyhatósági választások kudarcára hivatkozva a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) azonnali hatállyal felfüggesztett tisztségükből, helyükre pedig ideiglenesen megbízott vezetőket nevezett ki.

A SZÁT a múlt szerdán hozott döntése szerint a sikertelen önkormányzati választási eredmények miatt hat hónapon belül tisztújítást kell kiírni az RMDSZ Temes és Brassó megyei, valamint Nagybánya és Történelmi Máramaros területi szervezeteinél – írtuk meg az RMDSZ közleménye alapján. A SZÁT döntött arról is, hogy a tisztújításig ideiglenes területi/megyei elnököket állít a szervezetek élére: Molnár András volt parlamenti képviselőjelöltet nevezte ki a Temes megyei szervezet, Novák Leventét a Brassó megyei szervezet, Székely Istvánt a Nagybánya területi szervezet, Horváth Annát pedig a Történelmi Máramaros területi szervezet élére.

Az idei szeptemberi helyhatósági választásokon sem a Brassó, sem a Máramaros megyei önkormányzatban nem tudta megőrizni mandátumait az RMDSZ, ráadásul a brassói helyi tanácsból is kiesett a szövetség, miként a temesvári képviselő-testületbe sem sikerült bejutni (azok után, hogy 2016–2020 között két tanácsosa, illetve alpolgármestere volt a szövetségnek a Bánság fővárosában). Máramarosszigeten egy képviselőre csökkent az RMDSZ tanácsosainak a száma, Nagybányán megmaradt a két mandátum.

Béres István: megoldották a „gordiuszi csomót”

Béres István volt parlamenti képviselő, az RMDSZ Történelmi Máramaros Területi Szervezetének elnöke a Máramarosszigeti Porta nevű Facebook-csoportban reagált a SZÁT döntésére. Nem kérdőjelezte meg a döntés jogosságát, de kifogásolta a végrehajtás formáját és időzítését. Az RMDSZ országos vezetőségének döntését a gordiuszi csomó megoldásához hasonlította, azt írva, hogy „a szórványmagyarság gondjai megoldva egy vágással”.

A máramarosszigeti Béres István szerint egyébként az RMDSZ területi szervezete idén is hét tanácsosi mandátumot, valamint egy-egy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett a helyhatósági választásokon, akárcsak négy éve. „2016-ban az RMDSZ visszaszerzi 12 év után Hosszúmező polgármesteri székét. Visszaszerzi 8 év után a máramarosszigeti alpolgármesteri széket, valamint bejuttat 7 tanácsost az önkormányzatokba” – írta a politikus, elismerve, hogy 2020-ban elveszítettek egy helyet a szigeti képviselőtestületben, és a város alpolgármesteri székét sem őrizhették meg, de Hosszúmezőn például eggyel több képviselőt juttattak be a testületbe, mint négy éve, ráadásul a polgármester mellett az alpolgármesteri tisztséget is megszerezték.​„Ezek után kérdem én, hol van az a nagyon rossz eredmény?” – tette fel a költői kérdést a leváltott elnök, aki szerint „sok olyan megyei szervezet van, főleg szórványban, de a tömbben is, ahol sokkal rosszabbak az eredmények”.

Béres István szerint sokkal tisztességesebb lett volna, ha rögtön a helyhatósági választások után hozza meg a SZÁT ezt a döntést, és nem várja meg a parlamenti választások – és főleg a kampánnyal járó munka – végét, ráadásul nem a karácsonyi ünnepek előtt „bünteti meg” az RMDSZ a helyi elnököket. „(...) nem okozott fájdalmat, csak egy kis keserűséget. Meglépte más azt, amit régóta tervezek de nem volt erőm megtenni, mivel én a szívemen keresztül kötődöm az RMDSZ-hez. 30 év tagság, 17 év belső munka. Ezt a kötődést soha senki nem fogja tudni átvágni egy suhintással. (...) az is fog maradni, akkor is, ha csak kukta leszek és nem szakács” – írta, megemlítve, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ Máramaros megyében elérte az 5 százalékos bejutási küszöböt, és meglett egy képviselői mandátum, „erre jött a hidegzuhany, most ünnepek előtt”.

Kovács Attila: a helyhatósági és a parlamenti választások eredményét együtt kell elemezni

Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ-szervezet volt elnöke a Facebook-oldalán igazságtalannak nevezte a SZÁT döntését. Mit írta, helyénvalónak tartotta volna, hogy ha – 20 évnyi elnöki tevékenység után – „megadatik a lehetőség, és két választás eredményeinek együttes kielemzése után magam dönthetek az esetleges visszavonulásomról”. Szerinte tudomására kellett volna hoznia az RMDSZ országos vezetőségének, hogy a személyi kérdésben ő is érintett. „Precedensértékű, hogy úgy váltanak le megyei elnököt az RMDSZ-ben, hogy előzőleg erről nem is tájékoztatják, nincs lehetősége saját álláspont kialakítására” – írta.

Kovács Attila szerint a helyhatósági és a parlamenti választások eredményeit nem lehet külön kezelni. A teljes szórvány jó néhány választás óta folyamatosan veszít az erejéből, és ennek a folyamatnak a megállítására az RMDSZ-nek nincs válasza, stratégiája – vélte. „Amúgy a 2020-as parlamenti választásokon a Brassó megyei szervezet hozta a legtöbb szavazatot az RMDSZ-nek a szórványból, mint ahogyan eddig is, ráadásul olyan körülmények között, hogy – mint mindenik szórvány megye – úgy dolgozik, hogy tudja azt is: csak akkor nyer képviselői mandátumot, ha éppen kihúzza a nyertes lottószelvényt a töredékszavazatok játékában. Másrészt, ha a magyarok mozgósítását nézzük, akkor azt látjuk, hogy több szórvány megye rosszabb teljesítményt hozott, mint Brassó” – írta a leváltott megyei elnök.

Hozzátette: ismerve a szórvány helyzetét, illetve azt, hogy a koronavírus-járvány tovább rontja az esélyeket, augusztusban, a helyhatósági választások kampányát megelőzően kérte a szövetségtől, hogy Brassó megyét kezeljék kiemelt kampányként, „mert megtörténhet az, hogy nem érjük el az 5 százalékos küszöböt. Ez a kiemelt bánásmód elmaradt, sőt, az RMDSZ kampánya Székelyföld mozgósítására volt kihegyezve”.

Kovács Attila egyébként – mint írta – a jövő nyáron esedékes tisztújításon amúgy sem jelöltette volna magát. „20 évnyi elnöki munka után azonban nem áll szándékomban a hátsó ajtón távozni, mint ahogy ezt a SZÁT rám osztotta. (...) Az elmúlt 20 évben a közösségért dolgoztam, nem könyököltem a funkciókért. Ezt fogom ezután is tenni, függetlenül attól, hogy milyen funkcióm lesz az elkövetkezőkben” – fogalmazott.

Vida Noémi: nehéz szívvel vettem tudomásul

A SZÁT döntésére szintén a Facebookon reagált Vida Noémi, az RMDSZ Nagybánya Területi Szervezetének éléről eltávolított volt nagybányai alpolgármester, aki „kissé nehéz szívvel” vette tudomásul a határozatot.

A választások – mind a helyhatósági, mind a parlamenti – eredményei „valóban nem jók” ismerte el, hiszen a megyei tanácsba nem jutott be az RMDSZ, de megtartották az önkormányzati mandátumok számát, sőt két településen (Felsőbányán és Koltón) növelték azokat. Emellett az eddigi egyeztetések eredményeképpen két olyan településen (Erzsébetbányán és Égerháton) sikerült alpolgármestert állítani, ahol soha vagy nagyon rég nem volt alpolgármestere a magyarásgnak – írta Vida Noémi, hozzátéve, hogy „továbbra is segítem a szervezet munkáját”.

Egyébként csak a Nagybánya Területi RMDSZ Szervezetének hivatalos Facebook-oldalán olvasható a megbízott elnök bemutatkozása: Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke köszöntötte a bányavidéki magyarokat, a többi szervezet kinevezett, ideiglenes elnöke még nem szólította meg a helyi RMDSZ-tagságot, a közösséget.

Marossy Zoltán: a Kelemen-csapat erődemonstrációja

Marossy Zoltán volt Temes megyei alprefektus, az RMDSZ-szervezet múlt héten leváltott elnöke szerint az országos vezetőségnek azért „nem jutott eszébe ilyesmi” a helyhatósági választások után, mert „akkor nem is gondoltak arra, hogy kormányon lehet az RMDSZ, és nem volt érdekes az egész”. Az eljárást „a Kelemen-csapat” erődemonstrációjának nevezte, hogy „az erősebb szervezetek, látva, hogy a kicsik hogy jártak, ne kérjenek túl sokat a kormányszereplés gyümölcseiből”.

A Maszol megkeresésére Marossy kifejtette: „Temes megyében például, a megyei tanácsosjelöltek listáját én vezettem, és az kapott 9250 szavazatot szeptemberben, míg december 6-án a képviselőjelöltek listája – amit Molnár András vezetett – 4700 szavazatot kapott. Erre engem felfüggesztenek a tisztségemből, és kit neveznek ki? – Molnár Andrást.” Hozzátette, így is, úgy is lett volna tisztújítás, mert a mandátumok márciusban járnak le, a határidőt a járványhelyzet miatt kitolták ugyan három hónappal, de féléven belül akkor is megtörtént volna az új választás a szervezeten belül.

Az elnöki tisztség átadása-átvétele hétfőn történt meg Temesváron. „Molnár András azt mondta nekem: értsem meg, hogy Temes megyében elnök nem lehetek. De nem Molnár András, és azok, akik őt felhasználták, döntik el, hogy én mit akarok. Ilyen körülmények között, hogy egyesek három éve szabotálnak és fúrnak, másrészt Kelemen Hunor csapatának az eljárása után nem akarok elnök lenni – úgy érzem most. De hogy mi lesz négy hónap múlva, azt még nem tudom” – nyilatkozta Marossy Zoltán.

Hozzátette, hogy nem akarja elhagyni a szervezetet. „A kilencvenes évek legelején léptem fel az ellen, hogy a Temes megyei magyar kommunisták szervezzék a mi jövőnket. Így kerültem az RMDSZ-be. Ezek után nem megyek el akkor, amikor azoknál sokkal gyengébb pitiánerek kitoltak velem – mert ez történt. Nem megyek sehova. Hogy milyen szerepet vállalok, nem tudom, mert még annyira friss a dolog” – mondta.

Marossy kifejtette, hogy úgy érzi: „nem csak velem toltak ki, hanem Molnár Andrással is.” „Tőlem meg akartak szabadulni. Én hét éve követelem, hogy a helyhatósági választások küszöbét vigyék le, és ettől a SZÁT-ban már kiütést kaptak, meg akartak szabadulni a számtól – ezt értem. De hogy a Temes megyei tizedik képviselői helyet miért nem adták annak, aki kiszolgálta őket a hátam mögött, nem értem. A tizedik mandátum Molnár Andrásé lett volna, de nem Temes jelöltje jutott be, hanem Krassó-Szörény megyéé, holott Krassó-Szörényben nem egészen 500 szavazatot kapott csak az RMDSZ. A mandátumelosztás legvégét tudták volna irányítani” – nyilatkozta.

A leváltott RMDSZ-elnök a helyhatósági választások kudarcának a felelősségét nem akarta elhárítani. „Rengeteget dolgoztunk, sokkal jobb eredményt vártam, de valamit nem csináltunk jól, az biztos – mondta. – Temesváron toltuk el, egyszerűen nem tudtuk az USR–Fritz hullámot ellensúlyozni (a Temesváron letelepedett németországi Dominic Fritz nyerte a polgármester-választást az USR jelöltjeként – szerk. megj.), nem volt rá válaszunk, és azért vesztettünk. Ezért vállalom a felelősséget, egyértelmű. De nem így akartam befejezni” – fogalmazott.​A Temes megyei RMDSZ képviselőjelölt-lista vezetője, Molnár András ügyvéd nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök személyesen kérte fel az ideiglenes elnöki tisztség ellátására. „A fő feladatom a tisztújítások megszervezése lesz, először a helyi szervezetekben, azután pedig megyei elnökválasztásra is sor kell kerüljön. Január közepétől keményen ráállunk erre, valamikor március-áprilisban megtartjuk a helyi tisztújításokat, és akkor májusban össze tudjuk hívni a megyei közgyűlést. Bízom benne, hogy a koronavírusos helyzet jobbra fordul, és tudunk találkozni, mert remélem, nem online közgyűlés fog választani” – nyilatkozta a Maszolnak, de elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy jelölteti-e majd magát megyei RMSZ-elnöknek.

A volt elnökkel való viszonyáról azt mondta: „Megerősítette, hogy nyitott marad, bármilyen kérdéssel fordulhatok hozzá. Biztos nem esett jól neki a döntés, mondta is, hogy a módszerrel vannak fenntartásai, de elfogadta” – jelentette ki Molnár András.

(A nyitókép illusztráció | Mihály László felvétele a 2019-es RMDSZ-kongresszuson készült)