Nagy esély lenne végre egy olyan független személyt választani az ombudsmani tisztségbe Fábián Gyula személyében, aki nem elkötelezettje egyetlen politikai pártnak sem – ezt maga érintett jelentette ki a Maszolnak annak kapcsán, hogy a parlamentben a jövő hétfőről szerdára helyezték át a kinevezéséről szóló szavazást.

Fábián Gyula jogászt, egyetemi előadőtanárt, a Kolozs Megyei Táblabíróság volt helyettes főügyészét a kormánykoalíció jelölte alapjogi biztosnak az RMDSZ javaslatára, miután a múlt héten a parlamentben elutasították Renate Weber addigi ombudsman tevékenységi jelentését, majd a két ház együttes ülésén megszavazták a 2019-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokraták és Liberálisok Szövetsége (ALDE) alkotta kabinet által kinevezett Weber leváltását.

Az RMDSZ által javasolt Fábián Gyula kinevezését a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogatta, és a kormánykoalíció harmadik tagja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) is „alkalmasnak ítélte” a Nép Ügyvédjének is nevezett tisztség ellátására. A parlament alsó- és felsőházának egyesített jogi bizottsága a meghallgatása után pozitívan véleményezte Fábián pályázatát, és szavazásra javasolta a plénumnak; mivel azonban az ellenzéki PSD megtámadta az alkotmánybíróságon Renate Weber leváltását, a Fábián Gyula kinevezéséről való szavazást elhalasztották a jövő szerdára, hogy megvárják a taláros testület döntését.

Kapcsolódó

Elhalasztották a szavazást Fábián Gyula ombudsmani kinevezéséről

A parlament házbizottsága csütörtökön úgy döntött, hogy szerdára halasztják az eredetileg hétfőre tervezett szavazást Fábián Gyula ombudsmani kinevezéséről.

ombudsman Fábián Gyula

Eközben az USR–PLUS egyik „szakadár” képviselője, Tudor Benga azt írta a közösségi oldalán, hogy nem fogja megszavazni Fábián Gyula kinevezését, mert a kiválasztás folyamata nem volt eléggé átlátható, másrészt azért, mert a jelölt – nyugalmazott ügyészként – szolgálati nyugdíjat kap, és pártja „a különnyugdíjak megszüntetését állította államreform-programja középpontjába”.

Fábián Gyula a Maszol érdeklődésére kijelentette, hogy nem kíván reagálni az ilyen egyéni akciókra. „Sem politikai tőkére nincs szükségem, sem politikai adósságokat nem kell visszafizetnem. Ha a szakmaiságomat és a függetlenségemet kellőképpen tudják értékelni, és a jelölésemet támogatták az egyesített jogi bizottságokban, akkor úgy godolom, van esélyem, hogy a plénum előtt is sikerrel járjak. De hogy egyenként ki támogat, vagy ki nem, arra nem akarok sem most reagálni, sem megválasztásom esetén, sem akkor, ha nem választanak meg” – jelentette ki.

Szerinte az említett kritikákat meg lehetett fogalmazni a meghallgatása alkalmával is, „mint ahogy meg is tették egy óra és 47 perc alatt”. Az ombudsmanjelölt úgy fogamazott, hogy „végre egy nagy esély lenne, hogy olyan személyt válasszanak ebbe a funkcióba, akinek nem kell számot adnia minden polgármesternek, miniszternek”.

A 10 ezer lejes szolgálati nyugdíját érintő kritikákról kijelentette: alkotmány szerinti elvárás, hogy aki ezt a funkciót betölti, rendelkezzen magasfokú jogi végzettséggel és legalább 18 év szolgálati idővel. „Valahol el kellett tölteni azt az időt” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az előírt 25 év helyett 26 esztendőt töltött az ügyészi pályán nyugdíjazása előtt, de az egyéves bécsi tanulmányai idején felfüggesztették a munkaviszonyát, és azt az időszakot nem is számították be a szolgálati idejébe.

„Az átlaghoz képest nagy ez nyugdíj, de az átlag nagyon alacsony"

Fábián Gyula elmondta, nem tartja helyénvalónak a nyugdíjával kapcsolatos szemrehányásokat, mert éppen a közvélemény részéről elvárás a bírákkal és ügyészekkel szemben, hogy pártatlanok, megkörnyékezhetetlenek, a rájuk nehezedő pszichikai nyomásnak ellenállók legyenek. „Többször ellenőrzik a karrierünk során, hogy erre képesek vagyunk-e” – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy Románia európai uniós csatlakozása előtt éppenséggel feltétel volt az életpálya-modell kialakítása a bírák és a ügyészek számára, a megfelelő fizetés és nyugdíj biztosítása, „mert ha nem, az ország nem jut ki a korrupciós spirálból, amelyben van, vagy amelybe belehelyezik az előítéletek alapján az unióban”.

„Miután megtörtént a csatlakozás, és aránylag »tiszta lett« Románia, minisztereket és volt miniszterelnököket állítottak bíróság elé és ítéltek el, azt mondják, hogy ez nem jó, túl nagy a fizetés és a nyugdíj. Ha nincs megadva ez a minimális előny, akkor egy helyben toporgunk” – jelentette ki Fábián Gyula.

Szerinte a közvéleménnyel nem tudatosítják kellőképpen, hogy mit jelent és mivel jár az ügyészi/bírói munka, és mit jelent ez a nyugdíj, amelyet sok pályatárs nem is tud élvezni, mert idő előtt beleroppan a rájuk nehezedő nyomásba. „Az átlaghoz képest nagy ez a nyugdíj, de sajnos az átlag nagyon alacsony. Az elvárásokhoz képest, hogy osztrák vagy németországi szintű ügyészi munkát végezzünk, ahhoz képest normális” – mondta. Leszögezte, hogy amint a bizottságban is hangsúlyozta, nem tagadja meg a magyarságát, a kisebbségi jogokat, nem fogja megtagadni a bírákat és ügyészeket, illetve ezt a nyugdíjat sem.

 A jelölt elmondta: megválasztása esetén nem fog „valamelyik privát tévében ülni esténként és osztani az észt”, de ha a köztévé érdemesnek tartja meghívásra, akkor elmegy. Emellett rendszeres sajtótájékoztatókon próbálja meg informálni a közvéleményt a Nép Ügyvédje hivatalának munkájáról, és igyekszik megvédeni az állampolgárokat az állami túlkapásokkal szemben, valamint könnyebbé tenni az állampolgári panaszok benyújtásának a procedúráját.