A romániai nyilvánosságot meglepetésként érte a bejelentés, hogy az Egyesült Államok Romániában készül megépíteni egy kísérleti kisméretű moduláris atomreaktort és a technológiát innen exportálná a régió más országaiba. A technológia és a romániai telepítés körül sok a tisztázatlan kérdés. Mindenesetre a kimondott célt – a romániai áramtermelés legnagyobb hányadát biztosító szénerőműk helyettesítését, mégpedig a következő 11 évben – nehéz lesz elérni.

A kisméretű moduláris atomreaktorokra (small modular reactor, SMR) manapság úgy tekintenek, ahogyan az ezredfordulón a fúziós reaktorokra: olyan csodatechnológia, amely kielégíti a modern társadalom energiaéhségét, miközben nem szennyez, és még nem áll rendelkezésre ugyan, de elérhető közelségben van.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint világszerte 67 moduláris atomreaktor fejlesztése zajlik. Az egyik a NuScale Power Module™ (NPM), amelynek létrehozója november 4-én megállapodást kötött a cernavodai atomerőművet működtető román Nuclearelectricával az első moduláris atomreaktora megépítéséről. Egészen konkrétan a NuScale Power LLC. (a S.R.L. vagy kft. amerikai megfelelője) Romániában építené meg az első reaktorát, mégpedig 2028-ig.

A Rolls Royce éppen kedden jelentette be, hogy több mint 400 millió font finanszírozást szerzett moduláris atomerőművek fejlesztésére, amelyek „segíthetnek az Egyesült Királyság jövőbeli, szennyezéstől mentes energiaigényeinek kielégítésében”.

Mi szól mellettük?

A SMR-ek mellett szól, hogy karbonmentes alternatívát jelentenének a szennyező olaj- vagy szénerőművekre, illetve biztosítanák a folyamatos energiaáramlást ott, ahol az ingadozó teljesítményű szél- és naperőművek miatt egyébként akadozna az ellátás.

Mindez érvényes a hagyományos atomreaktorokra is, azonban azok építése drága és időigényes. Hogy ez mennyire igaz, azt jól szemlélteti a cernavodai 3-as és 4-es blokk évtizedes „kálváriája”.

A kisméretű moduláris reaktorok aránylag kis beruházással beüzemelhetők, nem kell évtizedekig várni, hogy elkezdjék a termelést. Mellesleg nemcsak elektromos áramot, hanem szükség esetén hőenergiát is termelnek, ezért alternatívát jelenthetnek a legszennyezőbb, sok hőt igénylő iparágakban, mint a kohászat vagy a vegyipar. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint az ezekben használt hő 73 százalékát jelenleg fosszilis üzemanyagokból állítják elő.

Hogyan működik?

Az atomerőművekben a maghasadás energiáját hasznosítják. A felszabaduló energia felforrósítja a mag körül keringő vizet, az így keletkező gőzt egy turbinához vezetik, amely meghajtja a generátort, és a forgási energiát villamos energiává alakítja. A gőzt lehűtik, majd visszapumpálják a reaktorba.

A tervezett kisméretű moduláris atomreaktorokat az különböztetné meg a – Cernavodán is működő – hagyományos erőművektől, hogy a méretükből kifolyólag gyárthatók, miközben a „régieket” építeni kell. A NuScale reaktormodulja például mindössze hozzávetőleg 20 méter magas és nem egészen 5 méter széles lesz – nem számítva természetesen a turbinát és a generátort. A Romániába tervezett reaktor a tervek szerint 6 ilyen modulból állna, ám a NuScale szerint összesen 12 telepíthető ugyanazon a helyszínen, egyetlen közös irányítóteremmel.

Az Egyesült Államokban amúgy több hasonló fejlesztés zajlik, bár igaz, hogy – amint azt a bukaresti amerikai nagykövetség közleménye hangsúlyozza – a NuScale az egyetlen, amelynek terve megkapta az illetékes szabályozó nukleáris hatóság engedélyét. A közleményben azt is kiemelik, hogy a tervek szerint a romániai reaktort „az egyesült államokbeli használat előtt két évvel” átadják. Vagyis az első, 77 megawatt teljesítményű modult 2027-ben gyártanák le, és egy évvel később már indulhatna is a termelés a hatmodulos romániai reaktorban. Legalábbis ez az elmélet.

A gyakorlatban egyelőre nem beszélhetünk végleges műszaki paraméterekről. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tavalyi kiadványában a NuScale moduljai még 60 MW-os teljesítménnyel szerepelnek, a cég saját közlése alapján. Ami még fontosabb, hogy az SMR-eknek nincs kidolgozott üzleti modellje. Azaz végső soron kiderülhet, hogy műszaki szempontból kiválóan működik a technológia, csak éppen nem gazdaságos. Hogy ez a probléma felmerülhet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy eddig egyetlen SMR-t helyeztek üzembe csupán, azt is az orosz sarkvidéken, ahol a moszkvai kormány számára nem a jövedelmezőség az elsődleges szempont.

Pénzről egyébként nem is tett említést sem Klaus Iohannis elnök, sem később az energiaügyi miniszter, aki személyesen asszisztált a NuScale és a Nuclearelectrica megállapodásához. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége ugyanakkor a NuScale becsléseit idézve közölte, hogy a költségek gigawattonként 3,5 milliárd dollárra rúghatnak. De nem világos például, hogy ez az összeg tartalmazza-e a nukleáris beruházással járó szabályozási terheket, amelyek mérettől függetlenül fennállnak egy atomreaktor esetében, illetve milyen üzleti vonzatai lesznek a washingtoni kormány 450 millió dolláros támogatásának, amelyet a fejlesztési és engedélyeztetési költségekre adott a NuScale-nek.

Összehasonlításként az egyenként 700 MW kapacitású cernavodai 3-as és 4-es blokk összesen hétmilliárd euróba – vagyis gigawattonként 5 milliárd euróba – kerül.

A Rolls Royce kétmilliárd fontra becsülte az 500 megawatt teljesítményű, négy modulból álló reaktora költségeit. A Hinkley Pointban szintén most épülő hagyományos atomerőmű kapacitása hat és félszer, az építési költsége tízszer nagyobb.

Valóban alternatíva?

Virgil Popescu energiaügyi miniszter közleményében kitért arra, hogy Románia a széntüzelésű erőműveket helyettesítené moduláris atomerőművekkel 2032-ig.

Ha működőképesnek is bizonyul az SMR technológia, a számok akkor sem stimmelnek. Csak a tavaly bezárt, 1285 MW-os Mintia szénerőművet pótolandó 16 NuScale modult kellene felállítani, az Oltenia Energetikai Komplexum négy egységét pedig 42 reaktormodul tudná kiváltani. Ha az elsőt sikerül is befejezni 2028-ig, nehezen képzelhető el, hogy a következő négy évben sikerül további félszázat üzembe helyezni, illetve az ehhez szükséges – egyelőre csak becslések szerint 11 milliárd dollárt előteremteni.