A nyugdíj lényege, hogy havi részletekben folyósítják. Valószínűleg még senkinek sem jutott eszébe, hogy nyugdíjba vonuláskor bemenjen a megyei nyugdíjpénztárba, s egy összegben követelje azt, amit 35 év alatt levont tőle az állam, arra hivatkozva, hogy az az ő pénze.

Meglepően heves indulatokat és koalíciós feszültséget gerjesztett a kormánynak a kötelező magánnyugdíjak kifizetését szabályozó nem végleges törvénytervezete. Ennek értelmében nyugdíjba vonulásukkor a kedvezményezettek a számlájukon levő összeg maximum 25 százalékát vehetnék fel egy összegben, a fennmaradó részt pedig havi részletekben kapnák meg.

A Pénzügyi Szolgáltatások Román Felhasználóinak Egyesülete (AURSF) közleményben reagált, azzal vádolva a tervezet kidolgozóit, hogy az alapkezelők érdekeit tartják szem előtt a befizetők érdekeivel szemben, mivel a kifizetési időtartam meghaladja a várható hazai életkort.

Az ügyben kritikus álláspontot fogalmazott meg Kelemen Hunor is, mondván, „az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével”. Ennél jóval tovább ment Claudiu Năsui, az USR parlamenti képviselője, aki szerint a javasolt szabályozás „a magántulajdon megsértése”. „Ez a törvény nem más, mint a kisajátítás lassú és álcázott formája” – nyilatkozta a politikus.

A pénz nem vész el

Ami az AURSF állítását illeti, miszerint a magánnyugdíjasok nem fogják megérni, hogy megkapják az egész pénzüket, mert hamarabb meghalnak, nem állja meg a tények próbáját. A kritizált tervezet értelmében bármelyik jövendő magánnyugdíjasnak 10 év alatt ki lehet majd fizetni a számláján levő teljes összeget. Romániában jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár a férfiaknál, s néhány éven belül ennyire emelkedik a nők esetében is. A várható életkor 76,6 év, tehát egy átlagos nyugdíjas bőven megéri, hogy megkapja a pénzének az utolsó részletét. Természetesen lesznek magánnyugdíjasok, akik hamarabb meghalnak, mintsem megkapnák az egész pénzüket, azonban az állami nyugdíjak esetében sokkal rosszabb a helyzet: amint azt korábban megírtuk, egy átlagos állami nyugdíjasnak 85 évet kell élnie, hogy annyi nyugdíjat kapjon, amennyit munkavállalóként befizetett az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) kasszájába. Ráadásul van egy óriási különbség az állami nyugdíj és a kettes pillér között: előbbi esetében a nem folyósított befizetések elúsznak a jogosult halálával, míg a magánnyugdíj az örökösökre száll.

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a nyugdíj „az a rendszeres, általában havonként esedékes járandóság, amelyet valamely személy addigi munkaviszonyának megszűntével (…) kap”. Tehát a nyugdíj alapértelmezése, függetlenül attól, hogy ki kezeli a pénzt, a rendszeres, nem pedig az egy összegben történő kifizetés.    

Ezt az értelmezést tükrözi a nemzetközi gyakorlat is. „Európában sehol nincs olyan nyugdíjalap, ahonnan egyben kiveheted az összes pénzedet” – nyilatkozta Alexandru Petrescu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) elnöke. Állítása szerint ez nem csupán az Európai Unióban van így, hanem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban is, ahol a teljes tőke 25 százaléka az egyben felvehető összeg átlaga.

Az eddigi gyakorlat nem a normalitás volt, hanem a kivétel, mondják a szakemberek. „A 411/2004-es törvény értelmében a résztvevők kezdettől fogva tudták, hogy a nyugdíj kifizetése periodikusan történik, s amint a nemzetközi gyakorlatban is, csak rendkívüli esetben (…) van lehetőség az egyszeri kifizetésre” – hangsúlyozza Dan Armeanu, a ASF alelnöke.  

„A kötelező magánnyugdíj feladata az, hogy kiegészítse a nyomorúságos állami nyugdíjat, hogy biztosítva legyen a szociális védelem, hogy biztosak legyünk benne, lesz mit enniük az embereknek öregségükre. A magánnyugdíj célja ugyanaz, mint az állami nyugdíjé, hogy az emberek ne kolduljanak 70 évesen” – nyilatkozta az economedia.ro-nak Bogdan Glăvan közgazdász. Véleménye szerint az, hogy 25 százalékot egy összegben fel lehet venni, „egy előny, nem pedig egy jog”. Hozzáteszi, még soha senkinek nem jutott eszébe, hogy nyugdíjba vonuláskor a befizetéseit egy összegben követelje az államtól, pedig az is az ő pénze, hiszen évtizedeken át vonták a fizetéséből a nyugdíjbiztosítást.

Adómenetességért beleszólási jog

Az állam jogosan szól bele abba, hogyan történjen a kötelező magánnyugdíj kifizetése, mondja Králik Lóránd, mivel adómentességet biztosít a befizetésekre, a 4,75 százalékot ugyanis a bruttó bérből utalják a kettes pillér alapkezelőinek. Aki egy összegben akar hozzájutni a pénzéhez, az fizethet fakultatív magánnyugdíjat vagy köthet életbiztosítást, de ott a befizetett összegből az állam elvesz 10 százalék jövedelemadót.

A kormánynak azért jutott eszébe most, 17 évvel a kettes pillér indulása után, hogy szabályozza a kifizetések módját, mert az utóbbi időben a kiáramlások nagyon megugrottak. 2020-ban még csak 179 millió lejt fizettek ki az alapkezelők a jogosultaknak, tavaly azonban már 1,16 milliárd lejt. Mostanáig a magánnyugdíjasok elsöprő többsége, kb. 80 százaléka, egy összegben kérte a pénzét.

„Időszerű volt meglépni, mert egyre nagyobb összegeket fognak kifizetni” – mondja a Partiumi Keresztény Egyetem docense. Az államnak érdeke, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál minél több pénz legyen, mivel ezek fontos szerepet játszanak az államadósság finanszírozásában. A kettes és a hármas pillér alapkezelői a befizetésekből származó tőke hozzávetőleg kétharmadát állampapírokban tartják, mert ezek viszonylag jól jövedelmező és nagyon biztonságos befektetések.

Mivel az államadósságunk gyorsan nő, az államháztartás finanszírozási igénye az elkövetkező években is óriási lesz, amit a mindenkori kormány részben állampapírok kibocsátásával kíván majd fedezni. „Ha van kötvényvásárló, kisebb kamatot lehet fizetni” – magyarázza a folyamat logikáját Králik Lóránd. Márpedig, ha a magánnyugdíjpénztárak havi részletekben folyósítják a pénzt a jogosultaknak, akkor több befektetésre váró tőke marad náluk, s nagyobb lesz az igényük a kormányzati kötvényekre.

Kapcsolódó

Sokkal több pénzt fizetünk be a nyugdíjpénztárba, mint amennyit nyugdíjként visszakapunk

Egy átlagos romániai polgárnak csak a befizetései felét fizeti vissza az állam, legalább 85 évig kell élni, hogy nullszaldós legyen az egyenleg.    

nyugdíjasok nyugdíj nyugdíjak Országos Nyugdíjpénztár

Ugyanakkor a befizetők többségének szintén az a hosszú távú érdeke, ha nincsenek is tudatában, hogy ne egyben kapják meg a pénzüket a magánnyugdíjpénztártól, hanem havi részletekben, vagyis nyugdíjként. Azok, akik 2008-ban 35-45 évesek voltak eldönthették, hogy fizetnek-e a kettes pillérbe. Akik úgy döntöttek, hogy igen, azoknak a bruttó béréből jelenleg csak 20,25 százalék kerül a CNPP-hez, míg azokéból, akik nem befizetők, 25 százalék. Ugyanakkora fizetés esetén utóbbiak nagyobb nyugdíjat kapnak majd az államtól, előbbieknél a magánnyugdíj hivatott pótolni a különbséget. Az egy összegben történő kifizetés esetén fennáll a kísértés veszélye, hogy az illető olyan kiadásokba verje magát, amit normálisan nem engedhetne meg magának, hogy aztán pár év múlva rádöbbenjen, nem jön ki az államtól kapott nyugdíjból. Minimális azoknak az aránya, akik egy alapkezelőnél jobban be tudják fektetni a pénzüket.

Június végén 8,3 millió volt a kettes pillér befizetőinek a száma. A hét alapkezelő 170,8 milliárd lejjel gazdálkodott, amiből 120,6 milliárd lej volt a nettó befizetések összege, hozzávetőleg 54 milliárd a befektetésekből származó nyereség, kb. 4 milliárdot pedig már folyósítottak a jogosultaknak.