Jelenleg a bruttó bér 4,75 százaléka megy a kötelező magánnyugdíjra, ez idővel 6 százalékra fog nőni.

Január 1-jétől a romániai munkavállalók bruttó fizetésének a 4,75 százaléka kerül a kötelező magánnyugdíjalapba, az úgynevezett kettes pillérbe. 2018. január 1-jétől az elmúlt év végéig a bruttó bér 3,75 százaléka került a kettes pillér alapkezelőihez. Ezzel párhuzamosan, az idei évben 1 százalékponttal, 20,25 százalékra csökkent az Állami Nyugdíjpénztárhoz (CNPP) befolyó nyugdíjbiztosítási hozzájárulás.

A hazai nyugdíjrendszert 2008-ban alakították át, s vált kötelezővé az akkor 35 évnél fiatalabb munkavállalók számára a kettes pillér. Az akkor 35 és 45 év közötti dolgozók számára a csatlakozás opcionális volt. Kezdetben a bruttó bér 2 százaléka került a kettes pillérbe.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a kettes pillérbe befizetett nyugdíjbiztosítási hozzájárulás évi 0,5 százalékkal nő, s 2018-ra a bruttó bér 6 százalékával lesz egyenértékű. Ebből semmi sem lett, 2016-ban ugyanis az egy évvel korábbi 5 százalékról csak 5,1-re emelték a hozzájárulás mértékét, 2017-ben pedig nem változott, majd 2018-ban 3,75 százalékra csökkentették, és azóta változatlan maradt a tavalyi év végéig. Ennek az oka az volt, az Országos Nyugdíjpénztár erősen veszteséges, a befizetések nem fedezik a folyósított nyugdíjak értékét, az egymást váltó kormányok pedig nem akarták csökkenteni az államkassza egyébként is elégtelen bevételeit.

Emelés a PNRR kedvéért

Az idei 1 százalékpontos emelésre is csak azért került sor, mert Románia az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében kötelezettséget vállalt erre, s az elhalasztásával az uniós pénzek lehívását kockáztattuk volna. Ennek ellenére a Pénzügyminisztérium az idéntől esedékes emelésnek 2026-ra való halasztását javasolta, azonban a kormány végül elvetette az erre vonatkozó, fölöttébb veszélyes javaslatot. Marcel Boloș tárcavezető arra hivatkozott, hogy a bérek 4,75 százalékának a kettes pillérbe való irányítása túlságosan megterhelné a költségvetést, megnövelné a deficitet.

2022-ben a CNPP számlájára kb. 12 milliárd lejjel kevesebb folyt be annál, amit nyugdíjak formájában kifizettek. A tavalyi pénzügyi adatok még nem ismertek, de biztosra vehető, hogy még nagyobb volt a deficit.

A CNPP kimutatásai szerint 2023 novemberében a kettes pillér alapkezelőihez befolyt befizetések értéke 1,125 milliárd lej volt, ami azt jelenti, hogy éves szinten mintegy 13 milliárd lej. Mivel a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás idén 3,73 százalékról 4,75 százalékra, tehát több mint negyedével nőtt, minimum ennyivel fog nőni az összeg is, mely a CNPP kasszája helyett a kettes pillér alapkezelőihez kerül, legalább 4,5 milliárd lejjel. Ez a kieső összeget a központi költségvetésből kell majd pótolni.

Ami a kettes pillért illeti, a hét alapkezelő 17,9 százalékos átlagos hozamot ért el tavaly, ami lényegesen meghaladja az inflációs rátát. Ez az elmúlt 16 év legjobb eredménye. Az alapkezelőket tömörítő szervezet, az APAPR hivatalos adatai szerint 2023 decemberének végén a kettes alap befizetőinek a számláin összesen 126,7 milliárd lej volt.

Tavaly a hét alapkezelő közül az Aripi teljesített legjobban, 19,22 százalékkal gyarapította a befizetők pénzét. A NN Pensii 18,24, a BCR Pensii pedig 18,16 százalékos hozamot ért el, de még a leggyengébben teljesítő BRD Pensii 16,60 százalékos eredménye is bőven az éves átlagos inflációs ráta fölött volt.

Annak, hogy pontosan mennyi pénze van a kettes pillérben, minden befizető utánanézhet a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) honlapján, ezen a linken.