Egy átlagos romániai polgárnak csak a befizetései felét fizeti vissza az állam, legalább 85 évig kell élni, hogy nullszaldós legyen az egyenleg.  

A hatályos nyugdíjtörvény értelmében 35 év munkaviszonyt követően vagyunk jogosultak öregségi nyugdíjra. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatai szerint júliusban 6592 lej volt a bruttó átlagbér, amely után nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek. A járulék tavaly még a bruttó fizetés 21,25 százaléka volt, azonban január 1-től 20,25 százalékra csökkent, míg 4,75 százalék a kötelező magánnyugdíjbiztosítás kettes pillérjébe kerül.

35 év alatt egy adott munkavállaló fizetése, az átlagbér és az átlagnyugdíj jelentős változásokon megy át, azonban az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy állandó az értékük, mivel a lényegen ez nem változtat.

Egy átlagos dolgozó egy hónap alatt 1335 lejt fizet be a CNPP pénztárába, egy év alatt 16 020, míg 35 év alatt 560 700 lejt. Ez mellbevágóan nagy összeg, több mint 110 ezer euró.

A nyugdíjba vonulási korhatár jelenleg 65 év, amit – mivel a várható életkor 75 év körül van – egy átlagos hazai lakos csak 10 évvel él túl. Ez azt jelenti, hogy az állam egy évtizeden át folyósít nyugdíjat a számára. Mivel a befizetéseken alapuló nyugdíjak júliusi átlagértéke 2292 lej volt, éves szinten 27 504 lej a kifizetett juttatás összege, míg 10 év alatt 275 040 lej.

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos romániai dolgozó kevesebb mint a felét, egész pontosan a 49 százalékát kapja csak vissza az államtól nyugdíj formájában annak a pénznek, amit aktív élete során nyugdíjjárulék formájában befizetett.     

Ennek az egyik fő oka az, hogy az átlagnyugdíj csak kb. 63 százaléka a korábbi keresetnek, amely júliusban nettó 3625 lej volt. Egy másik lényeges ok az, hogy a nyugdíjas évek száma sokkal kisebb a munkával eltöltötteknél. És végül, de nem utolsósorban pedig az állami nyugdíjrendszer a felelős ezért a helyzetért, pontosabban az, hogy a dolgozók nem a saját nyugdíjas éveikre gyűjtik a pénzt, hanem a jelenlegi nyugdíjasok járandóságát finanszírozzák.

Megy a pénz a közösbe

„Senkinek sincs egy saját számlája. A pénz egy nagy közös vödörbe, a központi költségvetésbe kerül, s ebből aztán fizetik a beruházásokat, az államapparátus működési költségeit és természetesen a nyugdíjakat. A költségvetéssel strukturális problémák vannak. A rendszer jól működött addig, amíg a dolgozók száma nagyobb volt, mint a nyugdíjasoké. Itt kezdődnek a gondok” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Laurean Lungu pénzügyi elemző. Ebben annak is része van, hogy az elmúlt évtizedekben milliók távoztak külföldre, s nem fizettek be a hazai nyugdíjrendszerbe, igaz, így öregkori ellátásra sem lesznek jogosultak.

A nyugdíjasok már most is többen vannak, mint a munkavállalók, s a helyzet nemhogy javulna, de romlik ezután is. „Az állami nyugdíjrendszer egy állam által működtetett piramisjáték. A dolgok addig mentek jól, amíg többen léptek be a munka mezejére, mint ahányan kiléptek. 2030-ban Romániában többen távoznak majd a munkából, mint ahányan be fognak lépni” – mondja Adrian Codîrlașu, a hazai pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia alelnöke. Emiatt arra számíthatunk, hogy az elkövetkező években romlik az átlagbér/átlagnyugdíj arány.

A helyzetet a speciális nyugdíjak is rontják. „Amikor valaki rendőr vagy katona, 45 évesen vonul nyugdíjba, az elkövetkező 20 évben pedig már nem fizet be a nyugdíjpénztárba, ellenben 20 évvel több ideig kapja a nyugdíjat, ami magasabb is, mint a többieké, ráadásul nem fizetett érte. Ő a mások pénzéből kap nyugdíjat, nem abból, amit saját maga befizetett. Aztán ott van még a kötelező minimálnyugdíj, amit azok kapnak, akiknek nem voltak befizetéseik, kisebb mértékben ez is terheli a rendszert” – magyarázza Codîrlașu.

Kapcsolódó

Ekkor mehetsz el leghamarabb nyugdíjba az új törvény szerint

Többé nincs részleges előrehozott nyugdíj, csak előrehozott nyugdíj, és azt sem adják könnyen. 

nyugdíjazás előrehozott nyugdíjazás nyugdíj nyugdíjasok Csép Andrea nyugdíjak újraszámolása

A CNPP számlájára érkezett befizetések értékei tavaly 2,1 milliárd lejjel maradtak el a kifizetett nyugdíjak értékétől. Idén az, hogy a kormány 21,25 százalékról 20,25 százalékra csökkentette a nyugdíjbiztosítási járulékot, szakértői becslések szerint 4 milliárd lejjel dobja meg az állami nyugdíjpénztár deficitjét. A nyugdíjak újraszámolása szintén növeli az állami nyugdíjkassza hiányát, hogy pontosan mennyivel, az utólag derül majd ki.

Mindezek fényében egyértelmű, hogy az államtól a jövőben sem kapjuk vissza azt a pénzt, amit dolgozóként nyugdíjjárulék formájában befizettünk, kivéve azokat, akik megérik a 85 évet. A kettes pillér esetében más a helyzet, a magánnyugdíjpénztárak egyéni számlákon kamatoztatják a befizetők tőkéjét, a nyugdíjba vonulásig összegyűlt összeget a haszonélvező vagy annak örököse az utolsó baniig megkapja.