A nők és a férfiak is 65 éves korukban mennek nyugdíjba, többé nincs részleges előrehozott nyugdíj, csak előrehozott nyugdíj a szeptember elsején életbe lépett új nyugdíjtörvény szerint, de azért maradtak kedvezmények. Az újdonságokról beszélt már nekünk korábban Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, elmagyarázta, hány év kell minimálisan, hogy öt évvel korábban, azaz 60 évesen távozhassunk a munka mezejéről. Az is kiderült, mikor számítanak és mikor nem az egyetemi tanulmányok.

„A nők és a férfiak is 65 éves korukban mennek nyugdíjba, többé nincs részleges előrehozott nyugdíj, csak előrehozott nyugdíj. Mi több, 70 éves koráig is dolgozhat, aki szeretne” – sorolta a Maszolnak Csép Éva Andrea képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának alelnöke. A képviselő a Minden, amit a nyugdíjak újraszámolásáról tudni kell című beszélgetésünkben fejtette ki a szeptember 1-jén életbe lépett új nyugdíjtörvény több újdonságát. Egyik ilyen, hogy legalább negyven év szolgálati idő kell ahhoz, hogy élhessünk a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével 60 évesen.

„Elmehetek 60 évesen nyugdíjba, és nem 65 évesen, ha van 35 plusz 5 évem ledolgozva, vagyis 40 év és egy hónap ledolgozva. Ekkor jöhetek el nyugdíjba penalizálás nélkül. Ebben az esetben a 35 évembe az egyetem, a gyereknevelési szabadság beszámolódik” – fejtette ki a képviselő, melyek a feltételek. Azonban, amikor számolják a stabilitási pontokat, akkor viszont az egyetemi éveket és a gyereknevelési szabadságot is levonják, hívta fel a figyelmet Csép Éva Andrea. A beszélgetés alatt elmagyarázta, csakis azon szolgálati évekre számolhatnak stabilitási, azaz pluszpontot, amikor dolgozott és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetett az illető az állami nyugdíjrendszerbe.

Négy nyugdíjtípus van

A Kolozs Megyei Nyugdíjpénztár vezetője a napokban tartott sajtótájékoztatón ismertette, hogy a – 2023. évi 360-as – új nyugdíjtörvény, amely idén szeptember 1-jén lépett hatályba, milyen változásokat hoz a rendszerben. Mariana Nicoleta Sălciuan igazgatónő elmondta, az új a törvény jutalmazza a járulékfizetést, ösztönzi a születésszám növekedését és a továbbtanulást. Kiemelte, hogy a részleges korengedményes nyugdíjat eltörölték, és négy nyugdíjtípus lesz ezután: öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj és hozzátartozói nyugdíj. „A részleges korkedvezményes nyugdíj nem létezik többé. A részleges korkedvezményes nyugdíj az új nyugdíjtörvény értelmében korkedvezményes nyugdíjjá változik, és a maximális büntetési százalék 24 százalék, szemben a korábbi 30 százalékkal” – mondta Mariana Nicoleta Sălciuan a Cluj24 szerint.

Mit vesznek figyelembe?

Az öregségi nyugdíjat azon személyek kapják, akik a nyugdíjba vonulás időpontjában halmozottan teljesítik az általános nyugdíjkorhatárra és a minimális járulékfizetési időszakra vonatkozó feltételeket. A minimális járulékfizetési időszak 15 év mind a férfiak, mind a nők esetében, a teljes járulékfizetési időszak pedig 35 év mind a férfiak, mind a nők esetében. Az öregségi nyugdíj megszerzésének feltétele tehát a legalább 15 évnyi járulékfizetéses szolgálati idő. „A minimális járulékfizetési időszak összegzésekor az egyenértékű – úgynevezett asszimilált – időszakokat és a nem járulékköteles időszakokat nem veszik figyelembe. Kivételt képez az anyasági/apasági szabadság időszaka, amelyet figyelembe vesznek az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati idő kiszámításakor” – fejtette ki az igazgatónő.

Az általános nyugdíjkorhatár férfiak és nők esetében egyaránt 65 év lesz, 2035-ig fokozatosan emelik a standard nyugdíjkorhatárt – mondta még a nyugdíjpénztár igazgatója. A járulékfizetési időszak – magyarázta a Kolozs Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója – az az időtartam, amely a törvény szerint a járulékköteles járulékfizetési időszakból, a járulékfizetési időszaknak elismert (egyenértékű), valamint nem járulékköteles időszakokból áll. Előbbi alatt társadalombiztosítási járulékot fizettek az érintettek az állami nyugdíjrendszerbe.

Az igazgatónő elmondta, a járulékfizetési időszakokkal egyenértékűnek tekintett periódusok olyanok, amelyek után nem kellett társadalombiztosítási járulékot fizetni vagy nem fizettek, és amelyeket az új törvény figyelembe vesz, ha a személy az állami rendszerben biztosított volt. A törvény beszél ugyanakkor nem járulékfizetéses időszakokról is, amelyek olyan periódusok, amelyeket szolgálati időnek ismernek el, vagy adott esetben járulékfizetési időszaknak – a személyek bizonyos kategóriáira vonatkozó külön jogszabályok alapján. Ezekben az időszakokban az érintettnek nem kellett társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha az állami rendszerben biztosított volt.

Egyenértékű időszaknak tekinti a törvény azokat, amikor a biztosított személy nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, feltéve, hogy diplomát, szerzett. Továbbá elismerik a mesteri és doktori címet is. Egyenértékű vagy hasonló időszaknak számít a teljes vagy csökkentett katonai szolgálat, a munkaszolgálat (concentra), a mozgósítás és a fogság is.

Egyenértékű időszak az is, ha a biztosított a 2001. április 1. és 2006. január 1. között a törvénynek megfelelően nyújtott segélyekben részesült, illetve az is, ha 2005. január 1-je után munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés miatti átmeneti munkaképtelenség miatt szabadságot kapott. Mint többször is említették, egyenértékű időszaknak számít, ha a biztosított 2006. január 1-je után gyereknevelési szabadságot kapott gyermeke 2 éves koráig, illetve fogyatékkal élő gyermek esetében annak 3 éves, illetve 7 éves koráig.

Egyetem: ha dolgoztál, nem számolnak vele

Azok a biztosítottak, akik egynél több felsőoktatási intézményben vagy adott esetben egynél több azonos szintű egyetemi tanulmányi ciklusban szereztek diplomát, ezek közül egy tanulmányi ciklust választhatnak, és azt ismerik el egyenértékű időszakként számukra. Azonban, fontos tudni, hogy az egyenértékű időszakokat csak akkor veszik figyelembe, ha azok nem esnek egybe a törvény alapján járulékfizetésesnek tekintett periódusokkal. Így például, ha egyetemi tanulmányai alatt dolgozott az illető, akkor járulékfizetéses éveknek tekintik azokat, és nem egyenértékű időszaknak.

Ha más újdonságról nem is, de az anyáknak járó kedvezményekről már sokan hallottak. Az anyák részesülnek az általános nyugdíjkorhatár csökkentésében, azaz azok a nők, akik teljesítik a törvény által előírt teljes járulékfizetési időszakot, szültek és legalább 16 éves korukig felnevelték a gyermeküket, részesülnek az általános nyugdíjkorhatár csökkentésében. Egy gyermek esetén 6 hónap a kedvezmény, két gyermek esetében egy év, 7 vagy több gyermek esetében 3 évvel és 6 hónappal hamarabb jöhet nyugdíjba az anya.

„A csökkentett nyugdíjkorhatár akkor is érvényes, ha örökbe fogadtak gyermekeket és legalább 13 évig nevelték. Ez a csökkentés a munkacsoportok szerinti csökkentésekkel is halmozható, anélkül, hogy a teljes csökkentés meghaladná a 11 évet” – magyarázta a nyugdíjpénztár igazgatója.

Öregségi nyugdíj öt évvel korábban

A nyugdíjpénztár vezetője elmondta a már említett lehetőséget is. Az új törvény szerint azok a személyek, akik a teljes, azaz 35 év járulékköteles szolgálati idő felett több mint 5 év járulékköteles szolgálati idővel rendelkeznek, legkorábban 5 évvel a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulhatnak, és öregségi nyugdíjat kaphatnak. A csökkentés nem halmozható az új törvény vagy más jogszabály által előírt bármely más csökkentéssel.

Kedvezmények munkacsoportok szerint  

Az általános nyugdíjkorhatár csökkentésével járó öregségi nyugdíjra jogosultak azok, akik nehezített vagy különleges munkakörülmények között dolgoztak, ennek megfelelően I. vagy II. munkacsoportba sorolódnak, és ha a törvényben előírt teljes járulékfizetési időt teljesítették. Az általános nyugdíjkorhatár csökkentése a II. munkacsoport esetében legfeljebb 7 év lehet, az I. csoport esetén a rendes nyugdíjkorhatár maximális csökkentése legfeljebb 10 év. A súlyos látássérült személyek is jogosultak öregségi nyugdíjra, életkortól függetlenül, ha az ilyen feltételek mellett a teljes járulékfizetési időszak legalább egyharmadát teljesítették. A kedvezményekből eredő csökkentések együtt nem haladhatják meg a 11 évet. A csökkentett nyugdíjkorhatár nem lehet alacsonyabb, mint 52 év a nők és 54 év a férfiak esetében.

Fogyatékossággal élők nyugdíjba vonulása

A fogyatékkal élők esetében a törvény csökkentést enged meg, azaz a súlyosan fogyatékos biztosítottak a standard nyugdíjkorhatárhoz képest 15 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, ha a fogyatékossági feltételek mellett teljesítették a teljes járulékfizetési időszak legalább egyharmadát. A fokozottan fogyatékos biztosítottak esetében 10 év a csökkentés, ha a fogyatékossági feltételek mellett teljesítették a teljes járulékfizetési időszak legalább kétharmadát. A közepesen súlyos fogyatékkal élő biztosítottak szintén a kötelezőnél 10 évvel hamarabb mehetnek nyugdíjba, ha a fogyatékossági feltételek mellett teljesítették a teljes járulékfizetési időszakot.