A Columbia Egyetem után a Harvard is hajlandó lenne megállapodás útján rendezni konfliktusát a Trump-adminisztrációval, amely a 47. elnökség január végi kezdete óta agresszívan próbálja saját képére formálni a liberális fellegvárakként számon tartott elit egyetemeket.

A Harvard és a Fehér Ház közel áll egy mérföldkőnek számító megállapodáshoz, írta kedden a New York Times a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva. Eszerint a kormányzat és az egyetem tárgyalói az elmúlt héten kidolgozták a több hónapja tartó jogvita lezárásának kereteit. Két hete szintén a Times számolt be elsőként a zárt ajtók mögött készülő alkuról.

Második elnöksége kezdete óta Donald Trump válogatott eszközökkel – állami támogatások megvonásával, külföldi hallgatók kitiltásával, polgárjogi perek sokaságával – próbálja behódolásra kényszeríteni a liberális fellegvárakként számon tartott felsőoktatási intézményeket. A hab a tornán a Harvard lehet, amely az elit egyetemek közül egyedüliként felvette a kesztyűt, vállalva az akár több évre elhúzódó jogi hercehurcát. Áprilisban bejelentették, hogy perre mennek a Trump-adminisztrációval, miután az megvonta az egyetem több mint kétmilliárd dolláros támogatását azzal az indokkal, hogy az intézmény vezetése nem hajlandó végrehajtani a kívánt reformokat.

A Harvardtól – amely nemcsak az Egyesült Államok legrégebbi, de a leggazdagabb felsőoktatási intézménye is – akár félmilliárdot is bevasalhatnak a New York Times értesülései szerint, miközben a Columbia Egyetem „csak” 200 millió dollárt fizetett. Cserében a kormányzat elállna a perektől, amelyeket az egyetem állítólagos antiszemitizmusa és a felvételi eljárás során alkalmazott pozitív diszkrimináció miatt indított.

Miközben javában zajlottak a tárgyalások, a kormányzat fokozta a nyomást a Harvardon. Múlt héten a kereskedelmi minisztérium vizsgálatot indított az egyetem ellen a szabadalmakra vonatkozó törvények állítólagos megsértése miatt. Az eljárás több száz millió dollár értékű, szövetségi finanszírozású szabadalmat érint.

Ugyancsak múlt héten Trump elnök kiadott egy rendeletet, amely előírja a főiskolák és egyetemek számára, hogy rengeteg új adatot szolgáltassanak be a hallgatókról azt bizonyítandó, hogy betartják a Legfelsőbb Bíróság döntését a faji alapú pozitív diszkrimináció tilalmára vonatkozóan.

Párhuzamosan a kormányzat jogi úton próbálja megerősíteni korábbi döntését, amely megtiltaná a Harvardnak, hogy külföldi diákokat fogadjon. A bíróság ideiglenesen blokkolta az adminisztráció intézkedését, azonban pénteken a kormány kezdeményezte a kereset elutasítását azt állítva egyebek mellett, hogy nőtt az erőszakos bűncselekmények száma az egyetemen, amely így nem alkalmas külföldi hallgatók fogadására. A Harvard azzal védekezik, hogy a lépés megtorlás a kormány részéről, amiért nem engedi a Fehér Háznak ellenőrizni az egyetem „vezetését, tantervét, valamint az oktatók és a hallgatók ideológiáját”.

Az elmúlt napok előrelépése ellenére a megállapodás még kútba eshet a Times szerint, hiszen sem Trump elnök, sem a Harvard vezetői nem mondtak igent a feltételekre. Egyelőre megy a huzavona a készülő alku fontosabb megfogalmazásairól. Az eddigiek szerint a Harvard beleegyezne abba, hogy 500 millió dollárt költsön szakképzési és oktatási programokra, valamint kutatásra. A több évre előirányzott összeg teljesítené Trump elnöknek azt a követelését, hogy a Harvard a Columbia Egyetemnél kétszer többet fizessen. Ugyanakkor megfelelne a Harvard által szabott feltételnek is, hogy az egyetem ne közvetlenül a kormánynak fizessen, ellentétben a Columbiával.

A Harvard egyúttal kötelezettséget vállalna, hogy folytatja az antiszemitizmus elleni erőfeszítéseit. Cserébe a kormány feloldaná a több mint 2,2 milliárd dollárnyi, befagyasztott állami támogatást, a Harvard pedig elkerülné egy különmegbízott kinevezését, amit az egyetem feltételként szabott a tudományos függetlensége megőrzése érdekében.

A Fehér Ház és az ország legrégebbi és leggazdagabb egyeteme közötti egyezség meghatározná, hogyan reagálnak a felsőoktatás más szereplői Donald Trump megfélemlítési taktikáira. A múlt héten a Fehér Ház több száz millió kutatási forrástól fosztotta meg a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemet (UCLA), és több mint egymilliárd dollárt kért a kormánnyal való megegyezésért cserébe.

Korábban a Pennsylvaniai Egyetem, a Columbia és a Brown is alkut kötött a Trump-kormánnyal. Mindhárman elfogadták a transznemű sportolók kitiltását a női csapatokból. Ugyanakkor a Columbia nem ismerte el, hogy megsértette a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseket, viszont belement, hogy a kormánynak fizetett 200 millió dolláros büntetés mellett további 21 millió dollárt utaljon át az egyenlő bánásmódért felelős hatóságnak (EEOC), mivel – a Fehér Ház szerint – a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása után megsértette a zsidó alkalmazottak és hallgatók jogait.

A Brown Egyetem vállalta, hogy tíz év alatt 50 millió dollárt fizet azoknak az állami munkaerő-fejlesztési szervezeteknek, amelyek betartják a diszkriminációellenes törvényeket, vagyis nem alkalmaznak pozitív diszkriminációt. Ugyanakkor sikerült elkerülnie – ellentétben a Columbiával – a megállapodás betartását ellenőrző megfigyelő kinevezését.