Az Egyesült Államok 47. elnöke és a sajtó kapcsolata hosszú és kanyargós utat járt be attól, hogy első mandátuma alatt Donald Trump népszerűvé tette a „fake news” szókapcsolatot – a hagyományos média megbélyegzésére –, egészen addig, hogy mostanában szinte naponta adott rögtönzött interjút az őt mobilon kereső újságíróknak. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója szerint Trump „a történelem legátláthatóbb elnöke”.

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy az éjszaka közepén befutott hozzájuk egy hívás az Amerikai Egyesült Államok elnökétől. Michael Scherer, az Atlantic magazin újságírója a ritka kivételek közé tartozik, mégsem lepődött meg nagyon, amikor hajnali 1 óra 28 perckor csöngött a mobilja, és a képernyőn Donald Trump neve jelent meg. Pár nappal korábban ugyanis ő maga próbálta elérni telefonon az amerikai elnököt, és nem kis megdöbbenésére a Fehér Ház ura személyesen vette fel. „Ki beszél ott?” – kérdezte Trump, majd miután a riporter bemutatkozott, alapos fejmosásban részesítette az Atlantic hasábjain megjelent cikkei miatt. Viszont nem tette le, hanem készségesen válaszolt Scherer kérdéseire, sőt megígérte, hogy leül egy interjúra vele és kolléganőjével. Az előzményekhez tartozik, hogy a Fehér Ház sajtóosztálya korábban elfogadta Michael Scherer és Ashley Parker interjúkérését, viszont a beszélgetés kitűzött időpontja előtt néhány nappal az elnök a közösségi oldalán közzétett vitriolos kirohanással hozta a két újságíró tudomására, hogy esett a találkozó.

Mint annyian világszerte, az Atlantic munkatársai személyesen tapasztalhatták meg, hogy milyen sok múlik Donald Trump hangulatán, illetve a személyes kontaktuson. A rögtönzött kérdezz-felelek után ugyanis az elnök, ígéretéhez híven, meghívta Scherert és Parkert a Fehér Házba, sőt külön ragaszkodott ahhoz, hogy a lap főszerkesztője, Jeffrey Goldberg is részt vegyen az interjún, pedig hozzá fűződik a jelenlegi adminisztráció első jelentős nemzetbiztonsági és diplomáciai botránya.

„Az elnök szeret beszélni. Meg akarja osztani a sztoriját. Gondolom, úgy érzi, hogy minél gyakrabban szólal meg, annál jobb” – magyarázta a fejleményeket Scherer az AP-nek. Az a tény, hogy a „szabad világ” vezetője rögtönzött telefoninterjúkat ad a mobilján őt kereső újságíróknak már-már hihetetlen, ráadásul az amerikai hírügynökség szerint egyre gyakrabban fordul elő. Az Irán elleni amerikai bombatámadások napján, június 21-én például Donald Trump interjút adott az ABC-nek, az NBC-nek, a Reutersnek, az Axiosnak, valamint a Fox Newstól két műsorvezetőnek is. Másnap a Wall Street Journal szintén egy friss Trump-nyilatkozattal fűszerezhette Iránról szóló cikkét. A beszélgetés a szerzővel, Josh Dawseyval mindössze 38 másodpercig tartott, de ez nem számít kirívónak.

Az elnök többnyire röviden válaszol az őt mobilon kereső riportereknek. „Körülbelül 10 perccel ezelőtt felhívtam Trump elnököt” – írta X-oldalán az Irán elleni amerikai bombatámadás reggelén Jonathan Karl, az ABC washingtoni tudósítója. – „Nem beszélt részletekről vagy a következő lépésekről, de azt el akarta mondani, hogy hatalmas siker a mai este”. Másnap az elnök a PBS fehér házi tudósítójának is mondott két idézhető mondatot a közel-keleti helyzetről, annak ellenére, hogy Yamiche Alcindorral több alkalommal nyilvánosan összeszólalkozott – már az előző, 2017–2021 közötti elnöksége idején is –, és egyebek közt rasszizmussal vádolta.

A jelek szerint nem zárja ki egymást a kettő: a média ostorozása és a gyakran éppen a támadott sajtóorgánumoknak vagy újságíróknak adott nyilatkozatok és interjúk. Trumpnak a hagyományos médiához való viszonyulása azért tűnik paradoxnak, mert ugyancsak ő tette népszerűvé a „fake news media” (álhír média) kifejezést, és évek óta többfrontos háborút folytat a sajtó ellen, emlékeztet az AP.

Az iráni bombatámadások után az elnök ügyvédei megfenyegették a CNN-t és a New York Timest, hogy beperelik őket a nukleáris létesítményekben okozott károkról készült – Donald Trump számára nem kedvező – előzetes titkosszolgálati értékelés publikálása miatt. Ugyanakkor a kormányzat lépéseket tett az Amerika Hangja rádióadó bezárására, valamint az NPR és a PBS műsorszolgáltatók szövetségi támogatásának megvonására, azzal az indoklással, hogy ezek a médiumok elfogultak a konzervatívokkal szemben. Több tévécsatornát beperelt a számára kedvezőtlen híradások miatt, nem utolsó sorban pedig megpróbálta korlátozni az Associated Press hozzáférését egyes fehér házi eseményekhez, mivel a hírügynökség a riportjaiban nem volt hajlandó – Trump követelésének eleget téve – az Amerikai-öböl nevet használni a Mexikói-öbölre mondván, hogy azzal összezavarná az olvasóit.

Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója szerint Trump „a történelem legátláthatóbb elnöke”, és „ünnepelni kell”, hogy hajlandó fellépni „a hamis híreket terjesztő médiaorgánumok ellen, amelyek undorító hajlamot mutattak arra, hogy hazudjanak róla és kormányzatáról”. Cheung hangsúlyozta, hogy az amerikai népnek jobb, ha Trump elnök nap mint nap kapcsolatba lép a sajtóval, nem utolsó sorban a kommunikációs csapata is „hálás, amiért sokkal értelmesebbé és kielégítőbbé teszi a munkánkat”. Ari Fleischer, George W. Bush volt republikánus elnök egykori sajtótitkára ugyanakkor az AP-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy Trump „szinte biztosan” megnehezíti a munkatársai dolgát, hiszen nincsenek jelen a telefoninterjúkon, az elnök pedig nem tájékoztatja őket arról, hogy kivel mit beszél.

Az államfők médiaszerepléseit követő Roll Call Factbase szerint Donald Trump interjúinak nagyjából feléről nem áll rendelkezésre átirat vagy felvétel, néha egyik sem. Adott esetben tehát a kommunikációs csapatnak olyan körülmények között kell az elnök nyilatkozatait kommentálni, hogy nem tudhatják, pontosan mit és hogyan mondott a főnökük.