Politikai elemző: a román pártok megtanulták már, hogy jó közel tartani az RMDSZ-t
Ha a Nemzeti Liberális Párt (PNL) teljesíti a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) azt a feltételét, hogy ne Florin Cîţu legyen a miniszterelnök, és helyreáll a jobboldali kormánykoalíció, akkor a közvélemény joggal tehetné fel a kérdést: ha a liberálisok végül mégis képesek voltak megtenni ezt a lépést, akkor mi haszna volt ennek a több mint kéthónapos politikai cirkusznak? Többek között ez is a magyarázata George Jiglău politológus szerint annak, hogy a PNL végül a PSD-vel kezd kormányalakítási tárgyalásokat. Az elemző ugyanakkor elmondta: az RMDSZ azért maradhat továbbra is kormányon, mert a román pártok megtanulták, hogy „jó közel tartani” a magyar érdekvédelmi szervezetet.
Nagy esély van rá, de azért még nem mondható el száz százalékos bizonyossággal, hogy be is iktatják majd a PNL–PSD–RMDSZ kormányt, egyelőre csak a kormányalakítási tárgyalások kezdődnek el – kommentálta a Maszolnak a liberálisok hétfő esti döntését George Jiglău politológus. A BBTE oktatója elmondta, több fontos kérdés is tisztázásra vár a következő hetekben: ki lesz a miniszterelnök, valóban váltani fogják-e másfél év múlva a kormányfőt, hogyan osztják el egymást közt a minisztériumokat és mi kerül a kormányprogramba. Ezután a következnek a formális egyeztetések az elnöki hivatalban, az államfő bejelenti, hogy kit bíz meg kormányalakítással, majd a kijelölt miniszterelnök a parlament elé terjeszti a kormánynévsort és a kormányprogramot. „Amíg a parlament nem szavazza meg a kormány beiktatását és a miniszterek nem teszik le az esküt, addig semmi sem biztos” – jelentette ki az elemző.
A politológus elmondta, kissé meglepte a PNL döntése, mert látott esély arra, hogy helyreálljon a tavalyi választások után megalakult koalíció. Abból indult ki, hogy a liberálisok ragaszkodnak a miniszterelnöki tisztséghez, az USR pedig erre nem tart igényt. „Nehezen hinném, hogy a PSD ne követelné magának a kormányfői posztot, tekintettel arra, hogy több parlamenti mandátummal rendelkezik, mint a liberálisok. Nyilván a kormányalakítási tárgyalásokon és az elnöki hivatalban tartandó konzultációkon kiderül majd, hogy engednek-e ebből a követelésükből” – magyarázta.
Iohannisnak nincs személyes veszítenivalója
Szerinte a PNL hétfő esti döntésének meghozatalakor éppen az nyomott sokat a latban, hogy az USR egyetlen fontos feltételhez kötötte a koalíció helyreállítását: ne Florin Cîţu legyen a miniszterelnök. „És ha belegondolunk, a liberálisok megítélése szempontjából talán épp az a változat lett volna a legkatasztrofálisabb, ha teljesítik az USR kérését, és Florin Cîţu nélkül összeáll újra a jobboldali koalíció. Ez esetben mindenki joggal tehette volna fel a kérdést: ha végül a PNL mégis képes volt megtenni a lépést, akkor mi haszna volt ennek a több mint kéthónapos politikai válságnak? Hiszen a liberálisok már két hónapja eldönthették volna, hogy félreállítják Cîţut, és akkor maradt volna a PNL–USR–RMDSZ koalíció” – részletezte az elemző.
Arra a felvetésünkre, hogy sajtóértesülések szerint Klaus Iohannis kezdettől fogva a PNL–PSD együttműködését támogatta, és ez befolyásolta a liberálisok hétfői döntését, George Jiglău kijelentette: a média már Nicolae Ciucă miniszterelnöki nevesítésekor arról írt, hogy az államfő háttéralkut kötött Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnökkel, és a PSD támogatni fogja a Ciucă-kormányt. Egy darabig úgy is tűnt, hogy ez így is alakul, de végül nem így történt.
„Nem tartozom azok közzé, akik szerint Klaus Iohannis mindvégig ellenezte az USR részvételét a koalícióban, és rajong Marcel Ciolacuék kormányra lépéséért. Az államfő azért mégis a PSD-vel szembeni pozícionálódásával nyerte el a második mandátumát. Szerintem Klaus Iohannis nem számított arra, hogy az USR kilép a kormányból Stelian Ion igazságügyi miniszter leváltása után, és nem tudja megbocsátani nekik, hogy hozzájárultak a Florin Cîţu-kormány megbuktatásához, mint ahogyan sokan a liberálisok közül sem tudják ezt elfelejteni” – vélekedett. Hozzátette: az államfő számára ilyen körülmények között vélhetően a legkisebb rossz, ha a PNL a PSD-vel szövetkezik, és nem foglalkoztatja különösebben az, hogy ez miként csapódik le a közvéleményben, ugyanis sok személyes veszítenivalója nincs, mert nem már nem indulhat a 2024-es elnökválasztáson.
A PSD-t vélhetően a helyi politikai vezetői győzték meg
A politológust meglepte az is, hogy a vezetőinek korábbi nyilatkozatai ellenére – miszerint az előre hozott választások az egyetlen megoldás a politikai válság feloldására – a PSD végül a kormányra lépés mellett döntött. Szerinte a szociáldemokraták rájöhettek, hogy az előre hozott választásokra nincs sok esély, annál is inkább, mert a kiírásuk az államfőtől függ. Így három lehetséges variáns maradt számukra: az ellenzékben maradás, a PNL-kormány parlamentből történő támogatása és a kormányra lépés.
George Jiglău szerint az utóbbi változatot elsősorban a PSD helyi vezetői, megyei tanácselnökök, polgármesterek támogatták abban a reményben, hogy a kormányra lépéssel sokkal könnyebben hozzájutnak majd költségvetési forrásokhoz. Emlékeztetett arra, hogy a következő időszakban nagyon sok pénz áramlik az országba a helyreállítási terv révén, és beindult a tízmilliárd eurós Saligny-program is. Ezért vélhetően a PSD helyi politikusai győzték meg a kormányra lépésről a párt központi vezetését.
Nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni kőbe vésett feltételekkel
Mint ismert, a PNL hétfő esti döntéséről beszámoló közleményben felsorolt néhány olyan feltételt, amelyek a liberálisok álláspontja szerint a PSD-vel folytatandó tárgyalásokon „nem képezhetik alku tárgyát”. Ezek közé tartozik az is, hogy a szociáldemokratákkal közös kormány betartja a költségvetési hiány csökkentési menetrendjét. Magyarán: takarékosan költekezik. Ezzel szemben a PSD által sürgetett intézkedések között előkelő helyen szerepel a nyugdíjaknak és a gyermeknevelési pótléknak a tervezettnél jóval nagyobb arányú növelése.
Kapcsolódó
Arra a kérdésünkre, hogyan békíthető majd ki ez a két álláspont, az elemző úgy válaszolt: politikai éretlenségre vall, és nem kell komolyan venni a PNL-nek azt a bejelentését, miszerint feltételeik nem képezhetik alku tárgyát, mint ahogy nem kell komolyan venni a PSD követeléseit, és általában a politikusok szólamait. „Nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni kőbe vésett feltételekkel. Lám, korábban a PNL és elnöke számára sem képezhette alku tárgyát az, hogy Florin Cîţu lesz a miniszterelnök, mégis engedniük kellett” – emlékeztetett.
Szinte természetes szövetséges kormányalakításkor az RMDSZ
A parlamenti erőviszonyok alapján a PNL-nek és a PSD-nek együtt az RMDSZ nélkül is stabil többsége van. A BBTE oktatója szerint azért maradhat ennek ellenére a magyar érdekvédelmi szervezet kormányon, mert sikerült jó kapcsolatokat kialakítania mindkét politikai táborral, mindig megbízható, lojális partner volt. „A tradicionális román pártok megtanulták már, hogy jó közel tartani az RMDSZ-t, kormányalakításkor mindegyikük szinte természetes szövetségesüknek tekinti” – magyarázta.
.jpg)
Emellett szerinte az RMDSZ részvétele a körvonalazódó koalícióban egy biztosítékot jelent arra, hogy a parlamentben gond nélkül sikerül elfogadtatni a fontos törvénytervezeteket. Megtörténhet ugyanis, hogy a PNL és PSD együttműködését ellenző liberális vagy akár szociáldemokrata képviselők és szenátorok nem szavazzák majd meg a kormányoldalról érkező jogszabályokat. „Románia nemzetközi megítélésének szempontjából is jól mutat, ha az RMDSZ kormányon van. Ráadásul – tetszik vagy nem egyeseknek – ki kell mondani: az RMDSZ miniszterei mindig jól teljesítettek, nyomot hagytak a közpolitikákban, függetlenül attól, hogy kikkel voltak kormányon” – fogalmazott.
A PNL szavazóinak egy része átpártol az USR-hez
Kérdésünkre elmondta, egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen politikai következményei lesznek a PNL számára a szövetkezésüknek a korábban „ősellenségnek” deklarált a PSD-vel. Az előrejelzést az nehezíti meg a politológus szerint, hogy nehéz körülhatárolni a liberálisok szavazótáborát. Emlékeztetett arra, hogy a PNL támogatottsága az elmúlt években tartott választásokon folyamatosan fluktuált, és a választások típusának függvényében is néhány százezer szavazattól több millió szavazatig terjedt.
Kapcsolódó
Ennek a rendkívül instabil szavazótábornak az urbánus, progresszívebb nézeteket valló része a PSD-vel való szövetkezés után várhatóan az USR-hez pártol át, a konzervatívabb része azonban minden bizonnyal meg tud békélni a helyzettel. „A következmények a 2024-es választásokon fognak megmutatkozni, az azonban egyértelmű, hogy a PNL támogatottsága tovább csökken a PSD-vel való kormányra lépés után. Nem azt mondom, hogy a parlamenti küszöböt fogják majd súrolni három év múlva, de a 2016-os választásoknál vélhetően gyengébb eredményt fognak elérni” – jelentette ki George Jiglău.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
