Nukleáris veszély? A szakemberek szerint nincs ok a pánikra
Mint arról korábban beszámoltunk, a román kormány 30 millió darab jódtablettát rendelt a iași-i Antibiotice gyógyszergyártól. Az elmúlt hetekben gyakori témává vált egy esetleges nukleáris incidens Ukrajnában, amely hatására az emberek pánikszerűen felvásárolták a jódtablettákat a gyógyszertárakból, és elkezdték szedni a készítményeket. Dr. László Attila orvos, szenátor felhívta a figyelmet arra, hogy nem ajánlott megelőző jelleggel szedni a jódtablettát, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. Ugyanakkor Fülöp Lóránd, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke a Maszolnak elmondta, az ügynökség feladata a levegő minőségének, a radioaktivitás és különböző sugárzások mérése, és természetesen a háborús helyzetre való tekintettel a mérések és adatok közlése is gyakoribb. Moldován József, az Országos Uránvállalat volt elnöke kérésünkre elmagyarázta, hogyan védekezhetünk a radioaktív sugárzás ellen.
A Maszol megkeresésére dr. László Attila szenátor elmondta, felelőtlenség a jódtabletták szedése, hiszen nem érkeztek adatok arra vonatkozóan, hogy nőtt volna a radioaktív sugárzás mértéke Romániában. „Teljesen értelmetlen, a gyógyszer nem használható megelőzésképp. Inkább kárt okozunk, ha a készítményt folyamatosan a szervezetünkbe juttatjuk, ugyanis megvan az elegendő jódbevételünk ahhoz, hogy a pajzsmirigyünk normálisan működjön” – magyarázta.
„Nem igazán értem ezt a kampányszerű kapkodást a jódtabletták beszerzésével kapcsolatban. Mindenesetre megvannak azok a tartalékok és lehetőségek, amelyek biztosítják, hogy a jódtablettákat minél rövidebb idő alatt eljuttassák a lakosságnak, amennyiben egy nukleáris katasztrófa miatt megnőne a sugárzásveszély” – hangsúlyozta a szenátor. Nyomatékosan arra kér mindenkit, hogy ne szedje a jódtablettát, mert azzal árthat az egészségének.
Egy nukleáris támadás miatti vészhelyzet esetén a kálium-jodid tablettákat csak az első néhány órában adják be, és az egészségügyi minisztérium feladata a készletek biztosítása – szögezte le a szenátor.
Nincs ok az aggodalomra
Fülöp Lóránd, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke szerint háborús helyzetben jobb felkészültnek lenni, ugyanis soha nem tudhatjuk, hogy milyen veszélyekkel kell szembenéznünk. Kifejtette, „olyan időket élünk, amelyben a józan ész, a logika és a korrektség előbb-utóbb felülkerekedik, és valószínűleg – annak ellenére, hogy már rengeteg emberi életet követelt a háború – hamarosan megoldódik a helyzet”.
Fülöp Lóránd elmagyarázta, a környezetvédelmi ügynökség feladata többek között a szükséges mérések elvégzése és az adatok leküldése a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium, valamint más európai országok felé. A levegő minőségét, a radioaktivitást, különböző sugárzások mértékét vizsgálják. „A jelen helyzetre való tekintettel természetesen a mérések és az adatok gyűjtése is gyakoribb” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az orosz–ukrán háború eldurvulása esetén Romániában is érezhetnénk-e a radioaktív hatásokat, a szakember elmondta: „A veszély jelen van, de fontos, hogy adatokra alapozzuk az aggodalmakat. Múlt pénteken például Harkiv környékén történtek robbanások, a médiában pedig találgatások indultak, amelyek azt próbálták kideríteni, hogyan érinthetik a robbanások Romániát. Nagyon fontos megőrizni a nyugalmat. A számok azonban tényszerűen rámutatnak a helyzet komolyságára, és azt hiszem ez a legfontosabb mérce, ami alapján kiderülhet, hogy igazából mi történik” – hangsúlyozta Fülöp Lóránd.
Hozzáfűzte, „Románia területét nem érte el az úgynevezett szennyezett felhő – bizonyos helyeken toxikus felhőnek is nevezték –, ezért mi nem mérhettünk adatokat, de az Európai Unió Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálattól (CAMS) kapott adatok alapján nincs ok az aggodalomra. Hogy számokról beszéljünk, a kapott adatok alapján a felhő körülbelül 1,3 mg/m3 -es sűrűségű szén-monoxid-koncentrációt tartalmazott pénteken, amikor Románia határától 250 kilométerre volt. Ugyanakkor, pénteken reggel Szeben környékén – ahol a legmagasabb volt az érték az egész országban – a szén-monoxidról kapott mérések valahol 1 mg/m3 fölött voltak. 5 mg/m3 számít a határértéknek, ilyenkor már komolyabban kell venni a helyzetet, és további méréseket kell végezni. Az aggodalomra való ok a 10 mg/m3-es határ. Mi végezzük a feladatunkat, kapcsolatban állunk az Országos Meteorológiai Szolgálattal (ANM), értelmezzük az adatokat, jelentjük azokat. Ennyit tehetünk” – ismertette Fülöp Lóránd.
A Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz-program hat szolgáltatása közül az egyik, amely világszerte egységes, ellenőrzött információkat szolgáltat a légszennyezésről, a levegő minőségéről, a napenergiáról, az üvegházhatású gázokról és az éghajlatváltozásról.
A környezetvédelmi ügynökség elnöke hangsúlyozta, nukleáris támadás vagy sem, környezetvédelmi következményei semmiképp sem lehetnek jók. „Én azt gondolom, jobb, ha nem játszunk a gondolattal. Van az a bizonyos elmélet, amely alapján azt vonzzuk be az életünkbe, amitől a legjobban félünk. Véleményem szerint próbáljunk összpontosítani a saját feladatainkra, végezzük a munkánkat lelkiismeretesen, miközben természetesen segít az, ha fel vagyunk készülve különböző helyzetekre”.
Mit tehetünk a radioaktív sugárzás ellen?
Moldován József, aki három évig az Országos Uránvállalat elnöke volt, Facebook-bejegyzésében az orosz–ukrán háború margójára részletezte, mi is történne egy esetleges robbanás esetén. Úgy fogalmaz, az uránium egy olyan érc – nevezzük anyagnak –, aminek nincs színe, szaga, íze. „Az urániumnak halálos érintése van. (…) Nem ismer semmit, csak a távolságot és az időt.” Távolságot azért, mert elvegyülhet a talajvízzel, a levegőbe juthat. Az idő több szempontból fontos, hiszen amennyiben robbanás történt: nem mindegy, hogy az első 48 órában hol és miként érik el az embereket a levegőben terjedő mikroszemcsék, amelyek leülepednek a fűre, fákra, élőlényekre, ruhára – tehát mindenre – és sugároznak. Ha sokáig sok szemcsével érintkezünk, akár órák és napok alatt elpusztíthat bennünket a radioaktív sugárzás, írja bejegyzésében.
Moldován József a Maszol megkeresésére kifejtette, az atombombák hatótávolságát előre kiszámolják, tehát úgy állítják elő a fegyvereket, hogy tudatában legyenek, pontosan mekkora területen okozhat pusztítást. „Azt gondolom, hogy a nukleáris fegyvereket gyártók nagy valószínűséggel úgy készítik el a bombákat, hogy azok egy adott városban vagy bizonyos négyzetkilométernyi területen tegyenek kárt. Nem hiszem, hogy az orosz hadsereg olyan támadást kezdeményezne, amely egy NATO-tagállamra is veszélyt jelentene. Véleményem szerint kizárt, hogy hasonló támadásra kerüljön sor, viszont ha mégis megtörténne, akkor egy nagyon zárt területre szorítkoznának. Abban viszont biztos vagyok, hogy nem használnának egy olyan típusú atombombát, amit a második világháború idején is bevetettek.
Ugyanakkor elmagyarázta, nagyon fontos lenne tájékoztatni a lakosságot arról, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha fennáll a veszélye a radioaktív sugárzásnak. „Amennyiben a szabad levegőn tartózkodunk, és akár felhő vagy eső formájában elérnek hozzánk az uránrészecskék, azok azonnal felszívódnak és beépülnek a testünkbe, ez pedig rombolja a szervezetet. Ezzel egy adott mennyiségig nincs is probléma. Minden nap sugárzásnak vagyunk kitéve, gondoljunk csak a radon gázra, ami megtalálható a levegő összetételében is. Akkor észlelhetjük, amikor lefekszünk egy fűvel borított területre. Megfigyelhető ugyanis, hogy ilyenkor álmosság tör ránk, ami a radon egyik hatása. Ezt azért érzékeljük, mert a föld felszínén nagyobb mennyiségben megtalálható a gáz, ami szintén radioaktív, de a szervezetünk nem kap akkora adagot belőle, hogy veszélyt jelentsen” – tette hozzá példaként a szakember.
Kapcsolódó
Moldován József kiemelte, a szervezetünkbe bekerülő uránrészecskék sokkal veszélyesebbek, hiszen a szervezet nem képes kiüríteni az anyagot, sőt folyamatosan csak gyűjti azt. „Nagy mennyiségben a sugárzás akár égési sérüléseket okozhat, de károsíthatja a belső szerveket is, hosszú távon daganatos betegségek kialakulásához vezethet. Tulajdonképpen nem érzékeljük, ha beszívjuk, csak a következményeivel szembesülünk”.
Az állam feladata az lenne, hogy felvilágosítsa a társadalmat a védekezési lehetőségekről. „Sok ember azt sem tudja, hogy bár a jódtabletta valamilyen szinten semlegesíti a radioaktív sugárzást, igazából nem oldja meg a problémát. Annál inkább vigyázni kell arra, hogy az emberek a bőrüket akár több réteg ruhával takarják le: minél kevésbé van kitéve a bőrfelület a sugárzásnak, annál kevesebb sugárzást kapunk. Emellett figyelni kell arra, hogy az első 48 óra a legkritikusabb. Kiemelten fontos tudni, hogy a víz válik a legegyszerűbben sugárzóvá, tehát nem szabad nyílt forrásból inni, csak palackozott víz fogyasztható. Továbbá az első két napban zárt helyiségben kell tartózkodni, főként betonfalú és jól hőszigetelt épületekben. Nyilván a napok elteltével a sugárzás is enyhébb lesz, de ugyanúgy radioaktív marad minden felület, amivel érintkeztek az urán részecskék” – magyarázta Molodován József.
Hogyan működik az atombomba?
Kilenc országról ismert, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea. Oroszország és Kína rendelkezik a globális nukleáris arzenál 90 százalékával. A Hirosimában és Nagaszakiban felrobbantott „Little Boy" és „Fat Man" bombák az egyetlen olyan nukleáris fegyverek, amelyeket háborúban vetettek be.
A nukleáris fegyverek erejét trotil (TNT) egyenértékben mérik. A trotil egyenérték az energia kifejezésére vonatkozó egyezmény, amelyet általában a robbanás során felszabaduló energia leírására használnak.
A Hirosimára ledobott atombomba 15 kilotonnás volt. A szovjet Cár-bomba – amelyet 1961-ben tesztelt a Szovjetunió – hatóereje 57 megatonna TNT volt, vagyis 3800-szor nagyobb, mint a hirosimai bombáé.
Mi történik a detonáció után?
Robbanáskor a nukleáris fegyver először egy tűzgömböt hoz létre, amelynek mérete az erejétől függően változik. Például az egy kilotonnás bomba 60 méter átmérőjű tűzgömböt hozna létre, amely a becsapódási pont körül akár kétkilométeres területen is kárt okozna. Egy ezer kilotonnás bomba több mint egy kilométer átmérőjű tűzgömböt hozna létre, amelynek hatása akár 20 kilométeres körzetben is érezhető lenne.
A bomba robbanásakor a nagy sebességű atomok sugarasan távolodni kezdenek a robbanás központjától, és „maguk előtt tolják” a még hideg levegőt, így nagyon erős lökéshullám alakul ki, amely óránként több száz kilométeres sebességet is elérhet. A lökéshullám jelentős károkat okoz, hiszen a mozgó levegő által létrehozott vákuum erős szelet eredményez, amely egy ciklonhoz vagy tornádóhoz hasonlít.
A fénysugarak és az általuk kibocsátott hő a bomba energiájának több mint egyharmadát teszik ki, égési sérüléseket okoznak, emellett a robbanás következtében keletkező ultraibolya-sugárzás ideiglenes vagy végleges vakságot eredményez.
A bomba robbanásakor közvetlen sugárzás keletkezik, hosszú távon pedig radioaktív szennyeződést termel, amelyet nagy távolságokra elvisz a szél. A sugárzás évtizedekkel a robbanás után is érzékelhető.
CSAK SAJÁT