Májusban több mint 300 majomhimlős esetet jelentettek, főként Európában. A vírus terjedésének ellenére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy véli, az Afrikán kívüli majomhimlőjárvány nem vezethet pandémiához. Romániában egyetlen majomhimlős vagy majomhimlő-gyanús esetet sem regisztráltak, de Magyarországon már jelentették az első esetet, egy 38 éves férfinál diagnosztizálták a betegséget. Dr. Székely Edit mikrobiológus-főorvost kérdeztük a betegség lefolyásáról, terjedéséről, valamint a védelmet nyújtó oltásról.

Dr. Székely Edit a Maszolnak elmondta, a majomhimlő közeli rokonságban áll a fekete himlővel, tehát ugyanabból a víruscsaládból származnak. „Elsősorban egy olyan vírusról beszélünk, ami állatok között terjed. A majomhimlő előfordulása az afrikai országokban jellemző, ott tekintik endémiásnak a vírust. A fekete himlő vírusához hasonlítva kevésbé hatékonyan terjed. A betegség ugyan hasonlít a fekete himlőhöz, de sokkal enyhébb lefolyású, továbbá a halálozási aránya is egészen alacsony” – magyarázta a szakember.

A majomhimlő vírusnak két típusa létezik, a nyugat-afrikai és a Kongó-medencei (Közép-Afrika). A nyugat-afrikai vírustípussal fertőzöttek átlagosan 1 százaléka, a Kongó-medencei vírussal fertőzöttek akár 10 százaléka is meghalhat.

A betegség általában enyhe lefolyású. A mikrobiológus-főorvos szerint a majomhimlőnek egy-két hetes lappangási ideje van. Ezt követően kezdetben láz alakul ki, fejfájással küzd a fertőzött, emellett megduzzadnak a nyirokcsomók is. Körülbelül az ezt követő két-három napban jelennek meg a jellegzetes bőrkiütések. „Ezek testszerte előfordulnak, de főként arcon, végtagokon jelennek meg foltok formájában, amelyek később kiemelkednek, hólyagokká alakulnak majd pörkösödnek. A majomhimlő tulajdonképpen autolimitált betegség, ami azt jelenti, hogy két-négy héten belül spontán gyógyul” – tette hozzá Székely Edit.

A szakember kiemelte: „A majomhimlő nem terjed könnyen emberek között. Ahhoz, hogy elkapjuk, nagyon közeli fizikai kontaktusban kell lennünk a fertőzött személlyel. A vírus cseppfertőzéssel terjed, de ehhez is egy tartósabb közelség szükséges."

A vírus a sérült bőrön vagy nyálkahártyán, a szemen, az orron vagy a szájon, valamint a testnedveken keresztül jut be a szervezetbe.

Nem valószínű, hogy járvány lesz a majomhimlőből

„Jelenleg Romániában egyetlen esetet sem jelentettek. Valószínűleg nem terjed olyan hatékonyan a betegség, hogy egy nagyméretű járvány alakuljon ki, egyelőre figyelni kell az esetszámok alakulását” – hangsúlyozta Székely Edit.

Egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint sem kell nagy bajra számítani. Arra a kérdésre, hogy ez a majomhimlőjárvány potenciálisan képes-e pandemikus méreteket ölteni, Rosamund Lewis a WHO-nál a betegséget vizsgáló részleg vezetője korábban azt válaszolta, hogy biztosat nem tudnak mondani, ugyanakkor nem tartják valószínűnek. „Jelenleg nem tartunk attól, hogy világjárvány alakul ki” – mondta.

Célzott gyógyszeres terápia nem létezik. Támogató kezelés, vakcina viszont van. Székely Edit elmagyarázta, a fekete himlő ellen használt oltás tulajdonképpen a majomhimlő ellen is védettséget biztosít. „Az 1970-es évektől már nem oltanak feketehimlő ellen, tehát a lakosságnak a jelentős része elvileg fogékony a fertőzésre. Jó tudni azt, hogy létezik olyan oltás, ami használható lehet szükség esetén” – emelte ki, hozzátéve: az afrikai államokban jelen lévő vírussal szemben már alkalmazták az oltást. Vannak újabb generációs, a fekete himlő ellen védelmet nyújtó oldástok, tehát rendelkezünk a hatóanyaggal. „Nincsenek arra vonatkozó ajánlások, hogy bevezessék a vakcina alkalmazását, egyelőre csak a nagyon közeli kontaktszemélyek számára ajánlják” – nyomatékosította.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió minden tagállama kap egy bizonyos mennyiségű feketehimlő-vakcinát, Románia ezer adagot igényelt. Elmondta, a fekete himlő elleni oltásokat az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságán (HERA) keresztül biztosítják a tagállamoknak, Románia 1000 adagot kért a vakcinából. Azt is elmondta, az oltásból kevés van, mert nincs szükség a használatára, a fekete himlő ugyanis már globális szinten felszámolt fertőző betegség.

Székely Edit emlékeztetett, „néhány évvel ezelőtt, 2018-ban már jelentettek majomhimlős eseteket Európában. Abban az esetben is valószínűleg Nyugat-Afrikából indulhatott a vírus, tehát a megbetegedések utazással voltak összefüggésbe hozhatók.