Májusban több mint 300 majomhimlős esetet jelentettek, főként Európában. Az általában enyhe lefolyású betegség szoros érintkezés útján terjed, influenzaszerű tüneteket és gennyes bőrelváltozásokat okozhat. A WHO mérlegeli, hogy a járvány kitörését „nemzetközi aggodalomra okot adó potenciális közegészségügyi vészhelyzetként” kell-e értékelni. Egy ilyen kijelölés, ahogyan a Covid–19 és az ebola esetében is történt, segítene felgyorsítani a kutatást és a finanszírozást a betegség megfékezése érdekében.

Arra a kérdésre, hogy ez a majomhimlőjárvány potenciálisan képes-e pandemikus méreteket ölteni, Rosamund Lewis a WHO-nál a betegséget vizsgáló részleg vezetője közölte, hogy biztosat nem tudnak mondani, ugyanakkor nem tartja valószínűnek. „Jelenleg nem tartunk attól, hogy világjárvány alakul ki” – mondta. A majomhimlővel való megfertőződést követően a kiütések megjelenésétől a hegek lehullásáig tartó időszakot ismerik el fertőző periódusnak, de korlátozott információk állnak rendelkezésre arról, hogy a vírust terjesztik-e a tünetmentes emberek – tette hozzá.

A járványban érintett vírustörzs a fertőzöttek egy kis hányadát megöli, de eddig nem jelentettek halálesetet. A legtöbb eset Európában jelent meg, nem pedig azokban a közép- és nyugat-afrikai országokban, ahol a vírus endémiás, és túlnyomórészt nem az utazáshoz kapcsolódik.

A tudósok ezért azt vizsgálják, hogy mi lehet a magyarázat erre a szokatlan esetszám-emelkedésre, míg a közegészségügyi hatóságok azt gyanítják, hogy bizonyos fokú közösségi átvitelről van szó.