Maszol: 2023-ban sem javult az egészségügy helyzete Romániában – egymást követték a megrázó esetek, nem enyhült az orvos- és gyógyszerhiány
.jpg)
Az egészségügy évtizedek óta érzékeny pontja a hazai mindennapoknak, hiszen nincs olyan polgára ennek az országnak, aki személyesen, vagy közvetlen környezetében meg nem tapasztalná hiányosságait. Ráadásul éppen amikor a legsérülékenyebb: ő maga, vagy hozzátartózója beteg. Bár a pandémiát idén magunk mögött hagytuk, a helyzet nem sokat javult: várólistákkal, orvos- és gyógyszerhiánnyal, de mindezt tetézve, nemtörődömséggel, sőt korrupcióval is szembesülhettünk.
Az idei visszatekintő is szomorú: több megdöbbentő kórházi eset, sőt tragédia tematizálta a közvéleményt, a gyógyszertárakban orvossághiány van, az egészségügyi kártyákat kezelő informatikai rendszer nem működik, az állam óriási elmaradásokat halmozott fel, a pénz nem elegendő, és Románia éllovas az Európai Unióban az egészségügyi korrupció tekintetében. Aztán az év végére még a vakcinabotrány is kipattant, a koronavírus-elleni oltóanyagok beszerzésének ügyében az akkori miniszterelnök és miniszterek ellen is bűnvádi eljárást indult. Közben vészesen csökken az átoltottság, és terjed a kanyaró.
A szociális ellátó rendszer sincs sokkal jobb helyzetben, idén egymás után leplezték el az időseket, fogyatékkal élőket ellátó központok égbekiáltó visszaéléseit.
Íme a visszatekintő, ami már az ágazat rengeteg problémája, szerteágazó tevékenysége, és fontossága miatt sem lehet teljes.
„Nincs levegőm” – megrázó esetek
Az idei év legmegrázóbb kórházi eseménye volt, a 25 éves botoșani-i édesanya tragédiája, aki életét veszítette a szülészeten. Három hónapos terhes volt, és órákig hiába könyörgött segítségért. Utolsó üzenetei egyikét – „Nincs levegőm” – az igazságtételt követelő tüntetők tűzték zászlójukra. A szülészeteken történtek még tévedések, ám a többi eset a körülményekhez képest szerencsésen végződött: édesanyák és a babák jól vannak, de az egyik a kórház előtt, a járdán adott életet gyermekének, a másikat sérvvel műtötték, és akkor vették észre, hogy várandós.
De 2023-ban egyre másra érkeztek a hírek az ellátás hiányosságairól: az orvosnőről, aki a saját kórházában halt meg, a kórházi liftben életét veszítő betegről, vagy hogy 37 órán át küldözgették a szélütéses beteget az egyik kórházból a másikba.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is elismerte, szükség lenne egy önálló országos hatóság létrehozására az egészségügyi szolgáltatások ellenőrzésére, amelynek azonban nem az orvosi műhibák kivizsgálása lenne a feladata. Hanem azoknak az esetekét, amikor egy orvos megtagadja a páciense ellátását. Példaként említette a botoşani-i Alexandra halálát, aki azért vesztette életét, mert nem részesült megfelelő ellátásban.
Rémségek házai – a szociális ellátó rendszer súlyos hiányosságira is fény derült
Az egész országot megrázó botrány júniusban robbant ki, amikor egy rendőrségi akció során több mint száz idős bentlakót mentettek ki Voluntari három idősotthonából, ahol bántalmazták, éheztették és ingyenmunkára kényszerítették őket.
A sajtó időközben több olyan, alapítványok, magánvállalkozások által működtetett bentlakásos szociális intézményről közölt beszámolót, amely hasznot húzott az önellátásra képtelen, hozzátartozók nélkül maradt idős emberek nyomorából. Közel száz intézményt zártak be vagy függesztették fel a tevékenységüket, futószalagon indultak az eljárások. Mégis a marosbárdosi gondozási központban történt súlyos visszaéléseket nem a hatóságok, hanem egy civil szervezet, a Jogi Forrásközpont (CRJ) tárta fel júliusban.
A civil szervezet munkatársai előzetes bejelentés nélkül látogattak el a szociális létesítménybe, ahol hét fogyatékkal élő gondozottat az alagsorban, építési törmelékek között, piszkosan és alultáplált állapotban találtak, fekáliával és vérrel szennyezett matracokon feküdtek. Két súlyos állapotban lévő embert pedig egy három négyzetméteres, levegőtlen, sötét szobában helyeztek el a fenntartók.-
Az orvoshiány nem enyhül, pedig a fizetések nőttek
A kirívó esetek mellett az is egyértelmű, hogy a rendszerhibák sem szűntek meg. A kórházakban sok esetben zsúfoltság van, a betegek kénytelenek órákat várnak a segítségre, az egészségügyi személyzet nehezen tud megküzdeni a sűrűsödő feladatokkal az orvoshiány miatt. Az orvoshiány országszerte számos kórházat érint. A kisebb egészségügyi egységekben a legrosszabb a helyzet, ahol egyre kevesebb az orvos, a legtöbben az egyetemi központokban vagy magánkórházakban helyezkednek el.
Kapcsolódó
Románia az orvosok elvándorlása által leginkább sújtott ország, több mint harmadával nőne a hazai szakemberek száma, ha minden orvos hazatérne külföldről. Az öt évvel ezelőtti jelentős béremelés mérsékelte ugyan az országban az orvoshiányt, de ezt nem minden beteg érzi egyformán, mert az aránytalanságokat nem sikerült megoldani. Lehetne orvost találni a meghirdetett állásokra, hiszen a fiatal orvosok nagy hangsúlyt fektetnek a munka-magánélet harmóniára, így szívesen dolgoznak egy kisebb, nyugodtabb kórházban, de elvárják a megfelelő munkakörülményeket, mondta el a Maszol megkeresésére Szabó Béla orvosprofesszor.
Évtizedek óta nem látott mértékben drágultak a gyógyszerek
Legutóbb 2010-ben nőttek jelentős mértékben, 7,86 százalékkal az árak, a mostani drágulás annak a duplája volt. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint augusztusban a gyógyszerek átlagban 15,06 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A hazai egészségügyben rendszerben használt gyógyszerek mintegy fele, hozzávetőleg háromezer készítmény ára emelkedett. Vass Levente egészségügyi szakpolitikus a Maszol megkeresésére elmondta, az áremelés elkerülhetetlen volt, hiszen a gyártók nem adhatják előállítási ár alatt a gyógyszereket.
Kapcsolódó
Közben évek óta küzdenek azzal, hogy nem tudnak minden szükséges gyógyszert beszerezni, az utóbbi időben tovább súlyosbodott helyzet, foglalta össze Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Nem elég, hogy az államnak elmaradásai vannak a gyógyszertárak felé, ők sem tudják fizetni a beszállítóikat, az év vége felé a gyógyszerimport is megcsappan, így egyre több orvosság hiánycikknek számít a patikákban.
Ennek a következménye, hogy a betegeket kénytelenek egyik gyógyszertárból a másikba küldeni, hátha ott még maradt készleten a szükséges orvosságból, holott minden gyógyszertárnak az lenne az érdeke, hogy kiszolgálja az ügyfeleit.
Kapcsolódó
Az orvosok már azt sem tudják, mit írjanak fel a betegeknek, milyen orvosságot találnak meg a gyógyszertárakban, mutatott rá Lucia Seres, sepsiszentgyörgyi gyerekorvos. A rendszer nem működik, a recepteket kénytelenek offline felírni, majd éjszaka érvényesítik a szolgáltatásokat. „Hatalmas problémák vannak továbbra is az egészségügyi rendszerben, nem tudjuk mikor és milyen módon fognak megoldódni, holott folyamatosan ígérgetik, hogy jobb lesz. Az informatikai rendszer működtetésére szakembereket alkalmazott nemrég az Országos Egészségbiztosító Pénztár, mégsem javult a helyzet. Évek óta küzdünk ezzel” – összegzett a sepsiszentgyörgyi orvos.
Éllovasok vagyunk az egészségügyi korrupció terén
Több tucat lehetséges egészségügyi korrupciós eset kivizsgálására kérte fel az illetékes szerveket mandátuma alatt Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető kifejtette, hogy lassan ugyan, de változik az egészségügyi alkalmazottak mentalitása, részben a tájékoztatás és az oktatás, részben pedig a „közvetlen” korrupcióellenes lépések hatására.
Kapcsolódó
.jpg)
Az egyik kirívó eset volt, amikor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tizenegy személyt vett őrizetbe a Botoșani megyei kórházban történt korrupciós ügyben, ahol a versenyvizsgákat manipulálták, és egy-egy orvosi állás elfoglalásáért járó kenőpénz elérte a 15 000 eurót. Az őrizetbe vettek között van Angel Călin volt kórházigazgató is, akit Alexandra Ivanov nagy port kavart halála után bocsátottak el.
A munkakonfliktus sem maradt el
Az Egészségügyi Szolidaritás (FSSR) és a Sanitas szakszervezetek idén több alkalommal is utcára szólították a tagságot, többek között a béremelésért és a létszámstop feloldásáért. Ugyanakkor a munkájukat érintő reformokat is sürgették.
Kapcsolódó
Hangsúlyozták drámaian csökkentek az ágazatban a reálbérek, az infláció hatását súlyosbítja, hogy több egészségügyi intézményben csökkentek az alkalmazottak bevételei, a jelenlegi bértörvényben biztosított alapvető jogoktól is megfosztják a munkavállalókat. Aztán végül a kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként béremeléseket értek el minden munkavállalói kategória számára az ágazatban. A felek megegyeztek abban, hogy a 2017/153-as törvény második és nyolcadik függelékében szereplő egészségügyi alkalmazottak és szociális gondozók alapbére a törvény által megszabott maximális szintre nő.
A hálapénz még mindig dívik
Az idén közzétett adatok szerint nálunk a páciensek 19 százaléka ad hálapénzt az orvosoknak, főleg azért, hogy jobb kezelést kapjanak. Romániában a legelterjedtebb az egészségügyi korrupció az Európai Unióban, legalább is ez a következtetése a Frontiers kutatási platform által készített tanulmánynak. Ez határozottan siralmas, az ugyanakkor örvendetes, hogy a jelenség visszaszorulóban van. A tanulmány szerint 2013-ban még a romániai páciensek 28 százaléka adott hálapénzt az egészségügyi személyzetnek, 2019-ben azonban már csak 19 százalék.
Kapcsolódó
Térkép is készült arról, hogy milyen mértékben kérnek hálapénzt az egészségügyben dolgozó szakemberek, az ország különböző megyéiben. Ez szerint Teleorman, Giurgiu és Olt megyék vezetik a negatív rangsort, ott mondták a legtöbben, hogy az orvosok, egészségügyi asszisztensek pénzt kértek tőlük az ellátásért. A lista másik végén szerepelnek Kovászna, Fehér és Brassó megyék, ahol ritkán fordul elő, hogy hálapénzt kérnek az egészségügyben. A térképet a Graphs.ro készítette, a data.gov.ro adatai alapján.
Vakcinabotrány: miként szerezték be a koronavírus elleni oltóanyagot?
Az országos korrupcióellenes ügyészség (DNA) megkezdte a büntetőeljárást Florin Cîţu volt miniszterelnök ellen, hivatali visszaélésben való bűnrészesség két rendbéli bűncselekményének gyanúja miatt a koronavírus-elleni oltóanyagok beszerzésének ügyében. A DNA emlékeztetett, hogy 2020. június 17-én az Európai Bizottság elfogadta a koronavírus elleni oltóanyagok fejlesztésének, gyártásának és forgalmazásának felgyorsítására irányuló európai stratégiát. Ebben a hatékony vakcinaváltozatok központosított beszerzését javasolta, és vállalta, hogy a tagállamok nevében előzetes beszerzési megállapodásokat köt a gyártókkal.
A vakcinákat a lakosság számával arányosan osztották szét az EU tagállamai között, amelyek saját hatáskörben dönthettek arról, hogy prioritásként kezelik-e a lakosság egyes kategóriáinak oltását. Az ügyészség közölte: azt vizsgálják, hogy 2021 januárja és májusa között bizonyos kormánytagok a jogszabályok megsértésével és a beszerzést alátámasztó dokumentumok/elemzések hiányában a szükségesnél jóval több Pfizer és Moderna oltóanyagadagot rendeltek. Vlad Voiculescu és Ioana Mihăilă korábbi egészségügyi miniszterek ellen is bűnvádi eljárás indult. Andrei Baciu lemondott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöki tisztségéről, miután az ügyészség ellene is megindította a bűnvádi eljárást.
Riasztón csökken az átoltottság
Az elmúlt 12 évben az oltási arány Romániában a 2010-es több mint 90 százalékosról 80 százalék körülire csökkent, mondta el Alexandru Rafila miniszter. Kiemelte, az országos oltási stratégiának semmi köze a kötelező oltáshoz, sőt tiszteletben tartja az emberek döntési jogát. A gyermekek mindössze 78 százalék kapta meg a kanyaró, rózsahimlő és mumpsz ellen védő háromkomponensű vakcina első adagját, míg a másodikat mindössze a 62 százalékuk.
„Tehát a gyermekek jelentős része nincs beoltva, védtelen” – mondta Rafila. Szerinte nem csak Románia küzd ezzel a jelenséggel, nemzetközi szinten törekszenek arra, hogy ezek a fertőző betegségek ne jelentsen közegészségügyi problémát. A tárcavezető kiemelte, az oltás révén jutottunk el oda, hogy ma már sok olyan betegségről hallottunk, amelyekkel napjainkban csak elvétve vagy egyáltalán nem találkozunk. Ugyanakkor óvatosnak kell lennünk, mert ha megszűnik az oltással elért védettség ismét felbukkanhatnak.
Kapcsolódó
„Ha a lakosság nincs beoltva, az a járvány terjedéséhez vezethet, ezt pedig nem szeretnénk. Gondoljanak csak bele, hogy az államhatárunk mellett háború zajlik. Ukrajnában bizonyára problémát okoz az átoltottság, ezért nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy a romániai gyermekek védettek legyenek” – fogalmazott Rafila. „Romániában nem kötelező a védőoltás, amíg az ortodox egyház ezt ellenzi, a politikusok nem merik meglépni. Ez nem egy szakpolitikai döntés, hanem szavazatvadászat, hiszen az ortodox egyház a szavazók többségének a »lelki gondozója«. Így gyakorlatilag nincs törvényes eszköz az országban arra, hogy fellépjenek a védőoltásokat megtagadók ellen” – részletezte Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a Maszol megkeresésére.
Dúl a kanyarójárvány
Az egészségügyi minisztérium kihirdette a kanyarójárványt, ami lehetővé teszi a 9-11 hónapos gyermekek beoltását, valamint az oltatlan vagy hiányos oltási ütemtervvel rendelkező gyermekek immunizálását. az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) tájékoztatása szerint január 1-től december 10-ig 2010 esetet jelentettek az ország 29 megyéjéből és Bukarestből.
Kapcsolódó
A legtöbb kanyarós megbetegedést Maros, Brassó és Kolozs megyében jegyzik. A járványnak halálos áldozata is volt, egy hét hónapos csecsemő volt, aki a kora miatt még nem kaphatta meg a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen védettséget nyújtó háromkomponensű oltást, és kapcsolatba került 3 éves testvérével, aki nem volt beoltva.
Nincs elég pénz az ágazatra
Egész évben nyugtatgatott a miniszterelnök, egymásra mutogatott az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNA), de egyszerűen nem elég a pénz a kórházak működésére, az alapellátás finanszírozására. Közben a kiadásaik egyre nőnek, összegezte a problémát a Maszol megkeresésére András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója.
Az egészségügyi alapellátást biztosító mintegy tízezer családorvosi rendelő késve vagy részletekben kapta meg a működéséhez szükséges pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (CNAS), ez hátráltatja, veszélyezteti a működésüket. Fehér Gabriella kolozsvári családorvos a Maszolnak elmondta, semmiképpen nem akarják cserbenhagyni a betegeiket, de minden rendelő csak addig tud működni, ameddig vannak anyagi tartalékai a fenntartáshoz.
Az egészségügyi minisztérium költségvetése jövőre 5,7 milliárd lejjel (27 százalékkal) 18,8 milliárd lejre nő.
Lássuk, mire lesz elég?
CSAK SAJÁT
