Bölcsődék, óvodák tájékoztató levelekkel bombázzák a szülőket a kanyaró veszélyeire figyelmeztetve, ám ennél többet nem tehetnek, nincs törvényes eszközük arra, hogy az oltatlan gyerekeket ne engedjék be a közösségbe. Közben tombol a járvány, az egészségügyi minisztérium országos szintűnek nyilvánította, a kanyaró első halálos áldozata egy hét hónapos apácai kisbaba.

Az oltástörvény pedig évek óta porosodik a parlament valamelyik fiókjában, nincs politikai akarat az elfogadására. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a Maszol megkeresésére elmondta, módszertani levelet küldtek a tanintézeteknek a teendőkről, kérve fektessenek nagy hangsúlyt arra, hogy a beteg gyerekeket ne vigyék közösségbe.

Az oltástörvény és az ortodox egyház

Próbálják meggyőzni a szülőket, hogy legalább a beteg gyerekeket ne vigyék bölcsődébe, óvodába, iskolába, tanácsolja a tisztifőorvos. Hozzátette, mást nem tehetnek a tanintézetek, nem tilthatják ki a közösségből a beoltatlanokat, hiába veszélyeztetik a többi gyerek egészségét.

„Romániában nem kötelező a védőoltás, amíg az ortodox egyház ezt ellenzi, a politikusok nem merik meglépni. Ez nem egy szakpolitikai döntés, hanem szavazatvadászat, hiszen az ortodox egyház a szavazók többségének a »lelki gondozója«. Így gyakorlatilag nincs törvényes eszköz az országban arra, hogy fellépjenek a védőoltásokat megtagadók ellen” – részletezte a szakértő. Felidézte, Magyarországon kötelező az oltás, a beoltatlan gyerekeket nem vihetik közösségbe, a szülőt ilyen esetben felelősségre vonják, bírósági úton gyámsági eljárást indíthatnak ellene. Romániában 1979 óta oltanak kanyaró ellen egy dózissal, 1992 óta két dózissal, Magyarországhoz képest ebben is tízéves elmaradásunk van, erre a hátrányra még rátesz az egészségügyi nevelés hiánya.

A kanyaró veszélyes, az oltás életet ment

Tar Gyöngyi azt javasolja, a pedagógusok próbálják meggyőzni a szülőket, elküldhetik az ellenkezőket az egészségügyi igazgatóságok járványtani szakembereihez tanácsadásra.

Érthetetlen, hogy még mindig vannak, akik félnek a vakcinától, melynek egy kis bőrpíron vagy hőemelkedésen kívül nincs mellékhatása, húsz éve oltanak vele, és senkinek nem lett semmi baja.

Közben nem félnek a kanyarótól, melynek azonnali és hosszú távú súlyos következményei lehetnek, ezer esetből 1-3 halálos kimenetelű, és húsz év után is jelentkezhet agyvelőgyulladás szövődményként, részletezte a járványtani szakember. Hozzátette, a tudomány két legnagyobb vívmánya, amely milliók életét mentette meg a védőoltás és a tiszta ivóvíz, ezt kellene figyelembe venni.

A járvány első halálos áldozata egy ártatlan hét hónapos csecsemő, aki a kora miatt még nem kaphatta meg a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen védettséget nyújtó háromkomponensű oltást, és kapcsolatba került 3 éves testvérével, aki nem volt beoltva. Lehet, hogy a nagyobb gyerek például egy immunbetegség miatt nem kaphatta be az oltást, de ha csak elhanyagolták, akkor a szülők a lelkiismeretét terheli a kisbaba halála, jogi következménye nincs, mutatott rá Tar Gyöngyi. A szakértő osztja azt a meglátást, hogy az oltás megtagadása, elhanyagolása legalább pénzügyi következményekkel kellene járjon, a szülők ilyen esetekben ki kellene fizessék a kórházi kezelés költségeit.

A beteg gyerek maradjon otthon!

A tisztifőorvos nagyon fontosnak tartja, hogy a beteg gyereket ne vigyék a szülők közösségbe, különösen azért, mert a kanyaró kezdeti tünetei nem különíthetőek el a más légúti megbetegedés tüneteitől. Ugyanúgy magas láz, köhögés, kötőhártya-gyulladás jellemző, a kanyarónál csak néhány nap után jelennek meg a kiütések, melyek egyértelművé teszik a diagnózist. „Hurutos, meghűlt, lázas beteget egyáltalán ne vigyünk bölcsődébe, óvodába, iskolába! Egyre inkább elterjed, hogy a szülők viszik a gyerekkel a szirupot, hogy majd a pedagógus beadja. A beteg gyereknek nincs keresnivalója a közösségben. A szülőnek törvényes lehetősége van arra, hogy betegszabadságot vegyen ki, és otthon maradjon a gyerekével. Csak így lehet kivédeni, hogy ne betegítsen meg másokat.

Arra is kitért, most legalább van oltóanyag, hiszen korábban gyakran szembesültek azzal, hogy miközben az vakcina fontosságáról próbálták meggyőzni az ellenkezőket, oltóanyag sem volt elegendő. Hargita megyében 900 beoltatlan gyerekről tudnak, az egészségügyi minisztérium rendelete értelmében őket próbálják immunizálni, de valószínű vannak olyan gyerekek is, akik még az anyakönyvi nyilvántartásban sem szerepelnek. A kanyarót idősebb, gyengébb immunitással rendelkezők is elkaphatják, de ritkábban, elsősorban a gyerekek, a fiatal felnőttek vannak veszélyben, szögezte le Tar Gyöngyi.

Rendelettel küzd a minisztérium

Idén január 10. és december 10. között 29 megyében és Bukarestben összesen 2010 kanyarós megbetegedést igazoltak. A legtöbb fertőzést Maros (628) és Brassó megyéből (344) jelentették. A Brassó megyei gyermek a kanyaró első halálos áldozata a járvány december 5-i kihirdetése óta - közölte az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP). Az egészségügyi minisztérium 4128-as számú rendelete értelmében a járvány országos méretűvé válása miatt egyéves kor helyett már 9 hónapos kortól kezdődően beadják a gyermekeknek az első védőoltást és utólag immunizálják azokat is, akiknek a szülei nem adatták be idejében a vakcinát. A rendelet szerint a családorvosok kötelessége a beoltatlanok feltérképezése, a szülők tájékoztatása, meggyőzése, országos kampányt indítanak a járvány veszélyeiről, és az oltás fontosságáról, és biztosítják az oltóanyag szükségletet.