Az öt évvel ezelőtti jelentős béremelés mérsékelte az országban az orvoshiányt, de ezt nem minden beteg érzi egyformán, mert az aránytalanságokat nem sikerült megoldani. Lehetne orvost találni a meghirdetett állásokra, hiszen a fiatal orvosok nagy hangsúlyt fektetnek a munka-magánélet harmóniára, így szívesen dolgoznak egy kisebb, nyugodtabb kórházban, de elvárják a megfelelő munkakörülményeket, mondta el a Maszol megkeresésére Szabó Béla orvosprofesszor.

Bár az elmúlt években nőtt az egészségügyi szakemberek száma, a városok és a falvak között az ellátás terén nem csökkentek az egyenlőtlenségek, sőt a hivatalos adatok szerint romlott a helyzet. Az orvosok 90 százaléka városon dolgozik, így azok, akik vidéken teljesítenek szolgálatot, elméletileg kilencszer annyi biztosítottat kellene ellássanak.

Az országban 55 ezer orvos dolgozik, a szakemberek több mint fele a hat egyetemi központban összpontosul: Bukarestben, Temesváron, Iaşi-ban, Kolozsváron, Craiován és Marosvásárhelyen. Daniel Coriu, a Romániai Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 36 megye 27 ezer orvoson osztozik, három megyében 300-nál kevesebb orvos teljesít szolgálatot, és tíz megyében a számuk nem éri el az 500-at. Prahova, Giurgiu, Teleorman, és Dâmbovița megyékben élőket egyre inkább sújtja az orvoshiány, az ellátáshoz való hozzáférés nehezített, így sok esetben előfordul, hogy túl későn jutnak kezeléshez. A kamara elnöke rámutatott, miközben a hazai egyetemeken évente 4000 orvos végez, csak mintegy ezren kezdenek el itthon dolgozni, a többség továbbra is külföldön vállal munkát. Meglátása szerint a motiváló jövedelem mellett, az orvosoknak jobb munkakörülményeket és karrierlehetőséget is biztosítani kell. Közben a Statista adatplatform elemzése is arra mutat rá, hogy Románia egyike az orvoselvándorlás által leginkább érintett országoknak, hiszen jelenleg 22 ezer romániai orvos dolgozik az ország határain kívül. Ha mindannyian hazatérnének, országos szinten 37 százalékkal növekedne az orvosok száma.

Vannak megyék és szakterületek, ahol égető az orvoshiány

Nem azzal van a gond, hogy az orvosok fele a hat egyetemi központba koncentrálódik, hanem azzal, hogy vannak megyék és szakterületek, ahol nincs elég orvos, pontosított a Maszol megkeresésére Szabó Béla, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Kifejtette, minden fejlett országban progresszív betegellátás zajlik, az egyetemi központokban zajló csúcs medicinához nagyobb befektetésre, több szakemberre, magasabb szakmai képzettségre van szükség. „Nem az aránytalanság a probléma, hanem az, hogy egyes megyékben nagyon kevés az orvos, a családorvosokat továbbra is lasszóval kell fogni "- mutatott rá az orvosprofesszor.

Hozzátette, Székelyföldön a kórházi állások többségét sikerült betölteni, ám az alapellátásban továbbra is hiány van. Kovászna megyében jelenleg 16 családorvosi körzet üres, viszont ha egy orvos elmegy egy faluba, ahol 800-900 biztosított van, egyrészt vállalja az elszigeteltséget, másrészt ennyi páciens után nem tud annyit keresni, hogy az neki megérje. Ha nem változik a rendszer, nem ösztönzik az alapellátást plusz jövedelemmel, ez nem oldódik meg, szögezte le Szabó Béla.

A fiatal orvosok szívesen dolgoznak vidéki kórházban, ha megfelelőek a körülmények

A különböző megyékben eltérő a helyzet az orvosok számát illetően, ami azt mutatja, hogy a helyi közpolitikák sokat nyomnak a latba. A kórházak 12 éve átkerültek a minisztérium kezeléséből a helyi önkormányzatok fenntartásába, helyben döntik el, mit és milyen mértékben fejlesztenek, mennyi állást írnak ki. Az álláskeretre ugyan a minisztérium is rá kell bólintson, ám ha jól megindokolják, miért van rá szükség, általában nem tesz keresztbe. Azokban a megyékben, ahol 12 év alatt nem sikerült az orvoslétszámot növelni, az a helyi hatóságok felelőssége is, mutatott rá a tanszékvezető. Hangsúlyozta, ha nem biztosítanak megfelelő körülményeket- lakhatást, jó felszereltséget a kórházban- az orvos nem leli kedvét a munkájában.

Szabó Béla úgy véli, azokban a kórházakban, ahol megfelelő munkakörülmények vannak, találnak szakembert a meghirdetett állásokra. A fiatal orvosok egy része a munka-magánélet harmóniára törekszik, nem az a célja, hogy „24 órából 25-öt” munkával töltsön egy kórházban, így a nyugodtabb élet reményében, szívesen vállalnak állást városi vagy megyei kórházban, de elvárják a megfelelő munkakörülményeket, hogy tisztességesen el tudják látni a feladatukat.

A kisebb kórházakban előfordul, hogy az ott dolgozó orvosoknak nem tetszik, ha új kollégát alkalmaznak, nem örülnek a „vetélytársnak”, de a döntés úgysem rajtuk múlik, minden kórháznak van egy igazgatója, kell legyen jövőképe. Szabó Béla úgy látja, egyre több a pozitív példa, a kórházak vezetősége jól együttműködik a fenntartó megyei önkormányzattal, sok esetben egyszerűbben, operatívabban megvásárolnak egy szükséges felszerelést, gépet, mint a minisztériumi fennhatóság alá tartozó egyetemi klinikákon, ahol központi szinten, lassan és nehézkesen zajlik egy-egy közbeszerzés.

Több orvos, jobb minőségű ellátás

Nem az egyetemi központokban kellene kevesebb orvos legyen, hanem a vidéki kórházakban több, mondta el a Maszol megkeresésére András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója kifejtette, egyértelmű, hogy az egyetemi klinikákon összetettebb ellátást biztosítanak, sőt a rezidensorvosok is hozzátesznek az ellátás minőségéhez. Rendszerszintű változásokra, több pénzre lenne szükség, hogy a vidéki kórházakban is javuljon az ellátás minősége.

Az igazgató kifejtette, bizonyos szakterületeken van orvoshiány, például az intenzív terápiás ellátásban, a sürgősségi orvoslásban, és a radiológiában. Ez utóbbi esetében arra kellene megoldást találni, hogy a teleradiológiát elszámolja a biztosító. Létezik mint lehetőség, megvan rá a technológia, hogy egy szakorvos több kórház betegeinek a leleteit is kiértékelje, de amíg az egészségbiztosító ezt a szolgáltatást nem számolja el, a beteg nem érzi az előnyeit, hiszen továbbra sem fér hozzá több ingyenes vagy támogatott szolgáltatáshoz. Országos szinten kell stratégiát kidolgozni ezeknek a problémáknak az orvoslására, mondta András-Nagy Róbert. Hozzátette, ha a finanszírozás lehetővé tenné, hogy a kórházakban több orvost foglalkoztassanak, javulna az ellátás minősége, hiszen ha egy orvos nem 30 beteget kellene kezeljen, hanem csak 22-öt, mindegyikre több ideje, figyelme jutna. Az igazgató hangsúlyozta, az elmúlt években sokat javult a helyzet, egyes vidéki kórházak felszereltsége sok tekintetben megközelíti az egyetemi klinikák szintjét.