Maszol: ezek voltak 2022 meghatározó gazdasági történései

Idén a földgáz, a villanyáram és az üzemanyagok árának alakulása, illetve az árak hatósági szabályozása voltak a legnagyobb érdeklődésre számot tartó, és sokakat érintő gazdasági témák. Na meg az infláció, ami az átlagember bánatára évtizedek óta nem látott szintre nőtt. Ezekhez a témákhoz kapcsolódik az év végi összeállításunkban szereplő cikkek zöme.

Jó előjellel indult az idei év, január első napjaiban ugyanis az Európai Bizottság átutalt 1,942 milliárd eurót a Pénzügyminisztériumnak. A pénz az előfinanszírozási részlete annak a 14,94 milliárd eurós hitelnek, mely az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében jár Romániának.

Januárban az is kiderült, hogy az orruknál fogva vezették a polgárokat azok a kormánypárti politikusok, akik azt ígérték, hogy senki nem fog többet fizetni a földgázért, mint egy évvel korábban. A valóságban szinte mindenki többet fizetett, a kormány ugyanis az egy évvel korábbi átlagár háromszorosán fagyasztotta be az energiahordozó árát. Ugyanakkor tény, hogy az árszabályozás és árkompenzáció óriási segítséget jelentett a háztartások számára, melyeknek elsöprő többségük képtelen lett volna kifizetni a piaci árat.

Február elején nem várt rekordot írtunk, a benzin literenkénti ára meghaladta a 7 lejt, amire korábban nem volt példa. A szakértők figyelmeztettek, hogy további drágulás várható – sajnos, igazuk lett.

Február végén Oroszország lerohanta Ukrajnát. A háború kitörésére azonnal reagáltak a piacok, jelentősen megemelkedett a földgáz és a kőolaj ára is. Oroszország mindkét energiahordozó tekintetében jelentős szereplője a globális piacnak.

Február végén fontos bejelentést tett a kormány, mégpedig, hogy 2023. április 1-jéig meghosszabbítja a földgáz és a villanyáram árának hatósági szabályozását. Az árszabályozás április 1-jétől életbe lépő új feltételeiről mi is írtunk.

Megkérdeztünk több gazdasági szakértőt, tartanunk kell-e egy újabb gazdasági válságtól? A vélemények nem voltak túlzottan optimisták, valamennyien úgy látták, hogy fennáll a stagfláció veszélye, amikor lassú gazdasági növekedéshez magas infláció társul.

Bár az ország költségvetése masszívan deficites, tovább bővítette a kormány azon kiváltságosok körét, akik mentesítve vannak az adófizetés alól. Az élelmiszeripari és a mezőgazdasági alkalmazottakkal a kiváltságosok száma már az egymillióhoz közelít.

Május elején, kb. négyhónapos kényszerpihenőt követően újraindult az Azomureș. A marosvásárhelyi kombinát azért állt le, mert a méregdrága földgáz miatt nem volt kifizetődő a műtrágya gyártása. Sajnos, rövid idő múlva ismét leállították a munkát a gyárban, ugyanazok okból, mint korábban.

Megpróbáltuk elmagyarázni, miért érzik úgy sokan, hogy nagyobb a drágulás annál, amit az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai mutatnak. Az inflációs ráta lényegében csak egy iránymutató statisztikai adat, amitől a pénz valós értékvesztése egyéni szinten akár jelentős mértékben is eltérhet.

Júniusban elkezdődött a Fekete-tenger mélyén rejtőző első földgázmező kitermelése. Az amerikai tulajdonban levő Black Sea Oil & Gas idén kb. félmilliárd köbméter gázt hoz felszínre, jövőre már egymilliárdot.

Július 1-jétől literenként 50 banis kompenzációt vezetett be a kormány, hogy megfékezze az üzemanyagok drágulását. Az intézkedés hatékonynak bizonyult, a drágulás megállt, utóbb pedig lejtmenetbe váltottak az árak. Ez utóbbinak nem a kompenzáció volt az oka, hanem a kőolaj világpiaci árának a csökkenése.

Romániában, pontosabban Nagyváradon épít gyárat az Oroszországból kivonuló Nokian Tyres. A világ egyik vezető gumiabroncsgyártója 650 millió eurót fordít a beruházásra. Ekkora befektetés nem érkezett az országba az elmúlt tíz évben.

November elejére már közel 98 százalékban megteltek a hazai gáztározók. Ez azt jelenti, hogy függetlenül a világpolitikai helyzet alakulásától, biztosítva van az ország gázellátása az idei fűtési szezonra.

Az év vége felé két ellentétes előjelű folyamatnak lehettünk tanúi. Az üzemanyagok árának csökkenése tartósnak bizonyult, olyannyira, hogy a benziné 6 lej alá süllyedt. Az infláció ellenben tovább nőtt, november végére már megközelítette a 17 százalékot. Ekkora utoljára 2002-ben volt a pénzromlás mértéke.

(Nyitókép: Szász István Szilárd)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?