A fogyasztási szokásaink határozzák meg, hogy mekkorának tapasztaljuk meg az árszínvonal emelkedését.

Áprilisban 13,8 százalékos volt az Országos Statisztikai Intézet (INS) által mért éves fogyasztói árindex, amit a köznyelvben inflációként szoktunk emlegetni. Ennek ellenére Z., aki az egyik erdélyi nagyvárosban él,  kb. 25 százalékosnak éli meg a pénze értékvesztését, úgy érzi, hozzávetőleg ennyivel kell többet fizetnie, ha ugyanazt vásárolja, amit tavaly. Minden bizonnyal ez sokak közös élménye, nem jön, hogy higgyünk a fülünknek, amikor a pénztárnál meghalljuk, mennyit kell fizetnünk.

A szakirodalom tartós árszínvonal-emelkedésként határozza meg az inflációt, ami az egységnyi pénz elértéktelenedését vonja maga után. Az INS egységes uniós módszertan alapján számolja ki az inflációs rátát, vagyis azt, hogy 12 hónap alatt hány százalékkal nőtt az árszínvonal. Ehhez összeállítanak egy úgynevezett termékkosarat, melyben több száz termék (napi fogyasztási cikk, illetve tartós fogyasztási cikk) és szolgáltatás kap helyet.

Természetesen ezek nem azonos súllyal esnek a latba, mivel, például gázra többet költünk, mint cukorra. Az INS-től kapott tájékoztatás szerint a termékkosár hozzávetőleg 33 százalékát az élelmiszerek, 49,3 százalékát a nem élelmiszer jellegű termékek, 17,6 százalékát pedig a szolgáltatások teszik ki.

Az élelmiszereken belül a legnagyobb súlya a kenyérnek van, a termékkosár 3,51 százaléka. A zöldségek részesedése 3,11, a disznóhúsé 2,47, a tejé 2,04, a gyümölcsöké pedig, a citrusfélék nélkül, 1,16 százalékos. 

A nem élelmiszer jellegű termékek között a dohányárut 7,04, a gyógyszereket 3,75, a benzint 2,38, az elektromos áramot 4,71, a gyógyszereket 3,75, a földgázt pedig 3,02 százalékkal veszik számításba a termékkosár árának a kiszámításánál.

A szolgáltatásoknál a mobiltelefon előfizetés 3,11, a kábeltelevízió előfizetés 2,02, a helyi tömegközlekedés 0,5, az autójavítás 0,23, a fogászati kezelés 0,83, a postai szolgáltatások pedig 0,067 részesedéssel bírnak.

Általános tendenciát mér

A termékkosár árát az összetevők árainak az összege adja, mindegyik megszorozva a neki megfelelő aránnyal, az inflációs ráta pedig a kosár idei és tavalyi értékének százalékos különbsége.

Az INS aktuális módszertanának értelmében az árakat a 42 megyeközpont 68 kereskedelmi-szolgáltató egységéből gyűjtik össze. Ezeket „az áruforgalom és a szolgáltatások mennyisége” alapján, helyi szinten választják ki. Kolozsváron két helyről származnak az adatok. A megyei adatokat szintén súlyozzák, a lakosság száma alapján.

Kapcsolódó

Egy év alatt majdnem 85 százalékkal drágult a földgáz, de a burgonya és az étolaj ára is megugrott

A földgáz, a burgonya és az étolaj drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

statisztika Országos Statisztikai Intézet drágulás élelmiszerek földgáz infláció

Az inflációs ráta lényegében az árak alakulásának általános tendenciáját mutatja, egyéni szinten a drágulást, a pénzünk értékvesztését a hivatalos adattól nagyon eltérőnek is megélhetjük. Ennek egyik oka a termékkosár összetétele, pontosabban az abban szereplő tételek súlyozása. Jelenleg a gáz 3,02 százalékos súllyal szerepel a kosárban, ami egyes szakemberek szerint kisebb az indokoltnál, korrekciót igényel.

A fő ok azonban az, hogy egyéni szinten a fogyasztói szokások nagyon eltérők lehetnek a termékkosár által meghatározott modelltől. Ha valaki nem szed rendszeresen gyógyszert, nem dohányzik és nincs autója, akkor kb. 13 százalékban semmit sem érzékel a fogyasztói árindexet meghatározó tényezők változásából. Ez nem jelenti azt, hogy kisebb arányúnak tapasztalja a pénz értékvesztését, az ellenkezője is lehet igaz, ha a szóban forgó három termék, melyeket nem használ, az átlagnál kevésbé drágult. Befolyásolja az infláció érzékelést az is, ha nem vásárolunk tartós fogyasztási cikkeket, nem nyaralunk, nem járunk étteremben, bárba, cukrászdába, nem fogyasztunk kultúrát, nem vettünk ruhaneműt/cipőt az elmúlt egy évben stb.

Akinek a fő alapélelmiszere a krumpli, az valószínűleg a hivatalos 13,8 százaléknál nagyobbnak éli meg az inflációt, mivel az elmúlt 12 hónapban a burgonya 42 százalékkal drágult. Hasonlóképpen van ezzel Z., aki sok kenyeret eszik, az általa vásárolt termék pedig 50 százalékkal lett drágább egy év leforgása alatt. Egy átlagos csíki család valószínűleg nagyobbnak érzi az inflációt, mint egy dél-olténiai, mivel sokkal több gázt használ fűtésre, ami 85 százalékkal drágult.