Globális folyamatok és helyi körülmények is gerjesztik a vártnál nagyobb mértékű pénzromlást.

2020 végén, amikor a gazdasági válság még javában érződött, Romániában volt a legalacsonyabb az infláció az Európai Unióban, 2,06 százalék. Ez olyannyira jó érték volt, hogy még a kormány által kitűzött 2,5 százalékos hiánycéltól is jelentős mértékben elmaradt.

Az idei év első hónapjaiban aztán jelentősen gyorsult, májusban már 3,8 százalék volt, számottevő mértékben meghaladva a prognózisokat. Ez azt jelenti, hogy május végén egy adott pénzösszeg 3,8 százalékkal kevesebbet ért, ha abból a hétköznapi léthez szükséges általános fogyasztási javakat vagy szolgáltatásokat akartunk vásárolni.

Kapcsolódó

Alig lábaltunk ki a válságból, máris nyakunkon az infláció

Legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, az áram drágult, ellenben a burgonya közel harmadával volt olcsóbb májusban, mint egy évvel korábban.

infláció drágulás

Az elmúlt hónapokban bekövetkezett pénzromlás okai között voltak globális folyamatok éppúgy, mint specifikusan helyi hatások, véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja. „Az, hogy globális folyamatról van szó, onnan látszik, hogy világszerte jelentkezik: Magyarországon és Lengyelországban 5 százalék  körüli, Németországban pedig jóval 2 százalék fölött van, ami ott kifejezetten magas értéknek számít. Az USA-ban kereken 5 százalék, ami 13 éves rekord” – magyarázta a Maszolnak a szakember.

Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy a kormányok és a központi bankok világszerte olyan léptékű fiskális és monetáris lépésekkel próbálták ellensúlyozni a gazdasági válságot, amilyenekre békeidőben korábban nem volt példa. Az Egyesült Államokban például a gazdaság élénkítését célzó pénzügyi csomag a GDP 25 százalékát tette ki.

Mindezek hatására a tavaly tavaszi mély válságot egy rendkívül dinamikus gazdasági kilábalás követte. „Helyreállt a kereslet, ami a nyersanyagok drágulásához vezetett. Erre a legjobb példa a kőolaj világpiaci árának az alakulása. Tavaly 20 dollár is volt a Brent nyersolaj hordónkénti ára, most azonban 74-75 dollár. Hasonló tendencia érvényesült más nyersanyagok esetében is” – mondta a BNR igazgatótanácsának magyar tagja.

Az árak emelkedéséhez hozzájárult az is, hogy fennakadások keletkeztek a globális ellátási láncokban: egyes iparágak, mint például a szórakoztató elektronikai és informatikai termékek gyártása magas fordulatszámon kezdett pörögni, amivel az alkatrészgyártók nem tudták tartani a lépést.     

2022-ben stabilizálódnak az árak

A specifikusan romániai hatások között Bálint Csaba az elektromos energia 18 százalékos emelkedését említette. Az elektromos energia kis szelet az inflációs kosárból, azonban a drágulás mértéke számottevő, ezért érezhetően felfelé srófolta az inflációs rátát.

Tavasszal még éves szinten 4,1 százalékos inflációt jósolt a BNR, azonban immár egyértelműen látszik, hogy nagyobb lesz, meg fogja közelíteni az 5 százalékot. Bálint Csaba arra számít, hogy novemberben fog tetőzni, 2022 elején enyhülni fog, a jövő év közepén pedig stabilizálódnak majd az árak.

A szakember szerint vannak veszélyei a gazdaságra nézve a növekvő inflációnak, ha ugyanis, a várakozásokat meghazudtolva, hosszabb időn át fennmarad, annak öngerjesztő hatása lehet. „Az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása az, hogy megtaláljuk, meddig érdemes fenntartani a gazdaságélénkítő, de inflációgerjesztő fiskális és monetáris intézkedéseket” – véli Bálint Csaba.

Adrian Vasilescu, Mugur Isărescunak, a BNR elnökének a tanácsadója úgy látja, hogy a hatóságok is tehetnek az infláció felgyorsulásáról. „Az üzemanyagok árának 8,66 százalékos növekedésére van magyarázat, mert megugrott a kőolaj világpiaci ára. De mi indokolja a háztartási elektromos energia 16,97 százalékos drágulását? Az égvilágon semmi. Van azonban magyarázat rá: a hatóságok bénázása, amelyek nem megfelelően kezelték a szabadpiacra való áttérést” – nyilatkozta AdrianVasilescu.

Isărescu tanácsadója szerint a szárnyaló infláció veszélyes, mert nyomást helyez a családok költségvetésére és visszafoghatja a fogyasztást, ami eddig a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje volt.

Romániában utoljára 2011-ben haladta meg a pénzromlás mértéke az 5 százalékot, akkor 5,8 százalék volt. A rendszerváltás óta eltelt időszak negatív rekordját 1993 jelenti, amikor 256,1 százalékos volt az infláció.

(Címlapfotó: Kiss Gábor)