Szaporodó kiváltságosok: egymillióhoz közelít az adófizetés alól felmentett munkavállalók száma

A mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók adómentessége évi 1,4 milliárd lej körüli bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat és az egészségügyet.

Nem mindennapi nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot a kormány és a parlament, amikor egy tollvonással negyedmilliónál több dolgozót mentett fel az adófizetési kötelezettség alól. Erre április második hetében került sor, amikor háromezer lejre emelték a bruttó minimálbért a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók számára.

Mivel ez cégek tömegét juttatná a csőd küszöbére, az intézkedés részeként 2028. december 31-ig az ágazatban dolgozókat mentesítették a bruttó bér 10 százalékát kitevő jövedelemadó, a szintén 10 százaléknyi egészségbiztosítási hozzájárulás és a 3,75 százalék magánnyugdíjpénztári hozzájárulás befizetése alól. Mindezt azok után lépte meg a kormány, hogy az elmúlt két évben az ország hitelből élt, 41 milliárd euróval nőtt Románia adóssága.  Adómentességgel csábítanák haza a vendégmunkásokat | Fotó: Agerpres

„Ideje volt már”

Az ágazati munkáltatók üdvözölték a lépést. „Ideje volt már, hogy meghozzák ezt a döntést, mivel a bérezés a fő oka annak, hogy nehezen találunk munkaerőt. A költségek megnőttek, mivel drágultak az alapanyagok, a csomagolóanyagok és az üzemanyag, az áruházláncok pedig nem engedik, hogy árat emeljünk, de az adókedvezménynek köszönhetően nagyobb béreket tudunk fizetni” – nyilatkozta a Maszolnak Dobrogi Attila, a székelyudvarhelyi Gordon Prod tejipari vállalat operációs igazgatója.

Hasonlóan kedvező véleménye van Kiss Bartha Péternek, a búza-, repce-, szója- és krumplitermesztéssel foglalkozó háromszéki Solfarm ügyvezetőjének is. „Szerintem ez egy jó lépés volt. Csak maradjon az adókedvezmény, nehogy meggondolják magukat” – nyilatkozta a vállalkozó, aki szerint ez hozzájárul a munkaerőhiány enyhítéséhez. Elmondása szerint folyamatosan próbálnak automatizálni, azonban az élő munkaerőről nem tudnak teljesen lemondani, főleg napszámosokkal dolgoztatnak.

Hol itt a koncepció?

A közgazdászok már nincsenek ennyire elragadtatva az intézkedéstől. „Nem hiszem, hogy gazdaságilag feltétlenül indokolt lenne. Adócsökkentést olyankor ajánlatos végrehajtani, amikor a gazdaság jól teljesít, mivel plusz terhet ró a költségvetésre, csökkennek a bevételek, nő a deficit” – mondta Juhász Jácint, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági és gazdálkodás-tudományi karának adjunktusa. Véleménye szerint az egyik cél a jövedelmek kifehérítése lehet, főleg a mezőgazdaságban. „Kíváncsi vagyok, hogy az Európai Unió mit szól hozzá” – vetette közbe a közgazdász szakember arra célozva, hogy az országos helyreállítási tervben a kormány kötelezettséget vállalt az adókedvezmények megszüntetésére.

„Az, hogy megjelent egy új ágazati minimálbér, önmagában nem probléma. A gondot az jelenti, hogy az egész esetleges, időnként hozzányúlnak egy ágazathoz, de nincs mögötte koncepció. Abban sem vagyok biztos, hogy egészséges ugyanakkora minimálbért megállapítani az építőipar és a mezőgazdaság számára. Németországban, ahol minden ágazatnak saját minimálbére van, amiket korrelálnak egymással, az építőiparban 12,55 euró a minimális órabér, míg a mezőgazdaságban 9,35 euró, a különbség tehát 35 százalékos” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa.

A két ország közti különbség nem merül ki ennyiben, Németországban ugyanis, akárcsak a többi EU-tagállamban, minden munkavállaló adóköteles. Romániában ezzel szemben az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban dolgozókon kívül az építőmunkások, az informatikusok és a kutatók is fel vannak mentve az adófizetés alól. Utóbbi kategória, létszámából fakadóan, sem nem oszt, sem nem szoroz, azonban a másik négy annál inkább.

Az építőiparban tavaly 420 ezren dolgoztak, az informatikusok 220 ezren voltak, a mezőgazdaságban 120 ezren, az élelmiszeriparban pedig 160 ezren dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy 2023. január 1-én, amikor életbe lép az utóbbi két ágazatban a minimálbért szabályozó rendelet, Romániában 900 ezer fölött lesz az adófizetés alól felmentett munkavállalók száma.

Cristian Vasilcoiu, a munkaügyi tárca államtitkára a napokban nyilatkozta, hogy a munkaszerződéssel dolgozó alkalmazottak száma jelenleg 5,5 millió. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a munkavállalók 11,6 százaléka nem fizet adót, ami jövőre 16,3 százalékra nő, vagyis 5 adót fizető dolgozóra jut majd közel 1 olyan, aki fel van mentve az adófizetés alól.

Az informatikusok a 10 százalékos jövedelemadó alól vannak felmentve, míg a másik három ágazat dolgozóinak az egészségbiztosítást, valamint a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást sem kell fizetniük. Ingyenes egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, aminek a költségeit az adófizetők állják.

A mostani intézkedéssel kiterjesztett rendszer súlyos méltánytalanságokkal jár. Egy minimálbérrel alkalmazott kiskereskedelmi, bútor- vagy textilipari dolgozó jelenleg kb. 1 400 lejt kap kézhez, ellenben egy minimálbéres építőipari segédmunkás, 2 360-t, vagyis kétharmaddal többet. Az ágazati adómentesség természetesen nem csak a minimálbéresekre vonatkozik, egy 15 ezer lejes bruttó fizetés is adómentes.

Könnyű lemondani a más pénzéről

Az adómentesség miatt az állam jelentős bevételektől esik el. Az informatikusok adómentessége miatt, a februári bruttó bérrel számolva, egy év alatt 3,79 milliárd lejjel kevesebb bevételhez jutnak az önkormányzatok. Az építőmunkások esetében 2,29 milliárd lej a kiesés, amihez a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőre 637, illetve 800 millió lejt tesz majd hozzá. A közhiedelemmel ellentétben az önkormányzatok fő bevételi forrása nem az ingatlan-, hanem a jövedelemadó, a most bevezetett adómentesség tehát szegényebb vidékek sok önkormányzatát lehetetleníti majd el, hacsak a kormány nem kompenzálja a kiesést. „A kormány könnyen lemond arról, ami nem az ő pénze” – kommentálta a helyzetet Králik Lóránd.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az adómentességet nemcsak az önkormányzatok sínylik meg, hanem az egészségbiztosító pénztár is. Az építőipar adómentessége idén 2,29 milliárd lejjel növeli az egészségbiztosító deficitjét, jövőre pedig kb. 1,4 milliárddal csökkennek a befizetések a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adómentesítése miatt. A kieső bevételeket a kormány a központi költségvetésből fogja pótolni.

Valamennyi adózás alóli felmentést az adott ágazat támogatásának szükségességével, a munkaerőhiány csökkentésével indokolt az épp regnáló kormány. A három intézkedésben a közös elem az, hogy egyiket sem előzte meg hatástanulmány, tisztán politikai döntések születtek. Tagadhatatlan, hogy az építőiparban nőtt a dolgozók száma azóta, hogy 2018-ban bevezették az adómentességet. 2017-ben 350 ezernél kevesebben dolgoztak az ágazatban, ami 2021-re 20 százalékkal, 420 ezerre nőtt. Ez számottevő, de nem látványos növekedés, a jelenlegi dolgozói létszám pedig még mindig messze elmarad a 2008-as, félmilliót jóval meghaladó csúcstól. A remény, hogy a 3 ezer lejes minimálbérrel és az adómentességgel dolgozók tömegeit sikerül majd hazacsalogatni, hiú ábránd marad: az Építőipari Társaságok Munkáltatói Szövetségének (FPSC) az adatai szerint tavaly 700 ezer romániai munkás dolgozott a nyugati építőtelepeken, 66 százalékkal több, mint idehaza.

Romániának csökkentenie kell a költségvetési hiányát, ami az adómentesség kiterjesztésével nehezen kivitelezhető, lényegében lehetetlen. „Nem lehet a végtelenségig adót csökkenteni. Előbb-utóbb az adóemelés eszközével kell élni, ami nagyon fájdalmas lesz” – vélte Králik Lóránd.

Kapcsolódók

Kimaradt?