Nem az baj, hogy alacsonyak az adók, de nem hajtják be őket, sokak pedig mentesek a fizetése alól.

Romániában állandó téma a közbeszédben az állítólag igen magas adóteher, ami a magánembereket és a cégeket egyaránt sújtja. Ennek a népszerű önsajnáló diskurzusnak egyetlen nagy hibája van, mégpedig, hogy nemzetközi összehasonlításban nem állja meg a helyét.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a hazai költségvetésbe a bevételekre kivetett adókból befolyó összeg a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékát teszi ki. Ebben a magánszemélyek jövedelemadójából és a cégek profitjára vagy forgalmára kivetett adókból származó bevételek vannak benne.

Csehországban ezen forrásokból a GDP 8 százalékának megfelelő összeget szed be az állam, Lengyelországban 8,5, Németországban pedig 12,7 százalékot. Mivel itt GDP-arányokról van szó, teljesen mindegy, hogy az adott országban mekkora az átlagkereset.

A személyi jövedelemadóból Románia a bruttó hazai termék 2,4 százalékát kitevő összegű bevételhez jut, míg Csehország esetében 5,3, Lengyelországéban pedig 5,2 százalék az arány. Ebből egyértelműen látszik, hogy nemzetközi viszonylatban teljesen légből kapott túladóztatásról beszélni Romániában.

A jövedéki adó, a bélyeg- és más illetékek tekintetében már más a helyzet. Ezekből nálunk a GDP 3,3 százalékát kitevő pénzmennyiség kerül az államhoz, míg Csehországban 2, Németországban 2,2, Lengyelországban pedig 3,7 százalék. Míg Romániában a tulajdonra (ingatlan, gépkocsi stb.) kivetett adók formájában a GDP 0,3 százalékát hajtja be az állam, addig Németországban 0,4, Lengyelországban pedig 0,8 százalékát, s csak Csehországban kisebb az arány, 0,2 százalék.

Annak azonban, hogy a költségvetésünk évről-évre erősen deficites nem az az oka, hogy viszonylag alacsonyak az adók, hanem, hogy még a keveset sem hajtják be. Romániában az áfának csak kb. a 70 százalékát sikerül behajtani, éves szinten 7 milliárd euró (35 milliárd lej) körüli az ebből származó veszteség.

Így aztán nem csoda, hogy Romániában az áfa formájában az államkasszába kerülő pénz a bruttó hazai termék 6,1 százalékának felel míg, Németországban a 6,6, Csehországban a 7,4, Lengyelországban pedig a 8 százalékának.

A szakértők szerint a kicsi költségvetési bevételek másik oka, hogy sok a kivétel az adófizetési szabályok alól. Romániában a társasági adó a profit 16 százalékát teszi ki, azonban az 1 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező cégek mentesek alóla, az árbevételük 1 százalékát kell befizetniük az államnak. A 2020-ban aktív cégek 95 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Ezeknek a vállalkozásoknak a teljes árbevétele 51 milliárd euró volt, ami a teljes gazdaság árbevételének kb. 15 százaléka. Az 51 milliárd euró után 0,5 milliárd eurót, 2,55 milliárd lejt fizettek adó formájában, ami az akkori GDP 0,2 százalékának felelt meg. A 0,2 százalék aránytalanul kevesebb, mint ezen cégek 15 százalékos súlya a gazdaságon belül, ami az egyik oka annak, hogy az államkassza folyamatosan kong az ürességtől, figyelmeztetnek a szakemberek.