Várhatóan 2023-tól lép hatályba az EU-ban a 15 százalékos globális minimumadóról szóló uniós irányelv, amelynek elfogadását az idei év végére ígérik az Európai Bizottság illetékesei. Szakértők becslései szerint a direktíva összesen évi 150 milliárd euróval növeli meg a tagállamok költségvetési bevételeit. Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE oktatója szerint Románia is jól jár majd az új nemzetközi adózási szabállyal.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 136 tagállama – köztük Románia – idén októberben Párizsban megállapodott abban, hogy a jövőben egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra, köztük az olyan óriáscégekre, mint a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, megnehezítve számukra az adóelkerülést, amelyet úgy értek el, hogy alacsony adózású országokban hoztak létre irodákat.

A megállapodásnak két fő pillére van. Az első pillér alapján a multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kell, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nem csak ott, ahol a központjuk működik. Ez a több mint 20 milliárd eurós éves bevétellel és legkevesebb 10 százalékos adózás előtti nyereséggel rendelkező óriáscégeket érinti. A megállapodás második pillére a 15 százalékos minimális társaságiadó bevezetése. Az évi 750 millió eurónál nagyobb éves bevételű vállalatokat esnek a hatálya alá, de az államok ennél kisebb küszöböt is megállapíthatnak.

Romániában a társasági adó 16 százalékos, ezért a minimumadó-szabályozásnak nem a második, hanem az első pillérével jár jól, de az elsővel sem veszít – magyarázta a Maszolnak Rácz Béla Gergely. A kolozsvári BBTE közgazdaságtudományi karának oktatója konkrét példaként elmondta, ha a készülő uniós irányelv hatályba lép, akkor a Facebooknak a Romániában megszerzett bevétele utáni adója egy részét a román államkasszába kell befizetnie. Jelenleg a cégóriás nem Romániában adózik, mert nincs az országban bejegyzett vállalata. A Facebookhoz hasonlóan kell majd eljárnia a Google-nek és más óriásvállalatoknak is, amelyek jelenleg nem adóznak Romániában.

KERET Mekkora pluszt jelenthet Romániának? A román pénzügyminisztérium az adatok hiányára hivatkozva nem tudott válaszolni az Economedia portálnak arra a kérdésére, hogy hány nagyvállalatot érint Romániában a globális minimumadó bevezetéséről szóló megállapodás első pillére. Így egyelőre becslés sincs arra vonatkozóan, hogy mennyivel nőnek az ország költségvetési bevételei, ha az új adózási mechanizmus hatályba lép. A megállapodás második pilléra a pénzügyminisztérium adatai szerint 44 nagyvállalatot érint. Ezek azok a cégek, amelyek éves forgalma meghaladja a 750 millió eurót.

A megállapodás második pillére szerint, ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adókötelezettsége egy adott országban nem éri el a globális minimumadó mértékét, tehát a 15 százalékot, az adókülönbözetet az anyavállalat országa szedi be az anyavállalattól. Rácz Béla Gergely hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem a nominális, hanem az attól sok esetben jelentősen eltérő effektív adókulcsokra vonatkozik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a valóságban mennyi adót és járulékot fizetnek a cégek. Hiába 20 százalék valahol a társasági adó, ha a beruházások értéke és sok egyéb költség levonható az adóalapból, így a folyamat végére az effektív adókulcs csak 5 százalék – magyarázta.

Ugyanakkor a közgazdász szerint az effektív adókulcsot sok esetben az adott nagyvállalat és az állam különalkuja rögzíti. Pár évvel ezelőtt például óriási botrány volt abból, hogy az Apple egyezséget kötött az ír kormánnyal, amely szerint a profitjának mindössze a 0,05 százalékát fizette be a költségvetésbe.  Írországban a társasági adó amúgy is alacsony, 12,5 százalékos, nem véletlen, hogy náluk adózik a Facebook, a Google és az Apple. Magyarországon ennél is kedvezőbb feltételeket nyújt a multinacionális vállalatoknak, mert a társaságiadó csak 9 százalékos.

A második pillér elfogadását kezdetben Írország és Magyarország mellett több más OECD-tagállam, köztük Ciprus és Észtország is érthetően ellenezte, mert náluk a társasági adó kisebb 15 százaléknál, és attól tartottak, hogy a globális minimumadó bevezetésével elveszítik a vonzerejüket, a gazdasági versenyelőnyüket. A minimumadó hátrányosan érinti ugyanis azt a külföldi nagyvállalatot, amely a kedvező társasági adókulcs miatt választotta ezeket az országokat. Végül azonban ezek a tagállamok is aláírták a megállapodást.

Magyarország egyébként végül azért csatlakozott a nemzetközi szabályozáshoz, mert Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a továbbiakban is különböző kedvezményeket tud majd nyújtani a nagyvállalatoknak. Így például a valós gazdasági tevékenységet a megállapodás szerint nem kell megadóztatniuk a csatlakozó államoknak. Ez azt jelenti, hogy a vállalati vagyon és a vállalati bérkifizetéseket egy speciális számítási móddal le lehet majd vonni az adó mértékéből. Azok a cégek tudják majd ezt a kedvezményt igénybe venni, amelyek nem fiktív, hanem tényleges vagyon- és munkabérkifizetéssel járó tevékenységet folytatnak.

Miért van szükség globális minimumadóra?

Rácz Béla Gergely tájékoztatása szerint a globális minimumadó bevezetéséről már évekkel ezelőtt elindultak a tárgyalások. Ezt az indokolta, hogy a nemzetközi adózás szabályrendszere, fogalmai és alapelvei inkább a 20. század, mint a 21. század gazdasági valóságára épülnek. „Azaz egy elavult nemzetközi adózási rendszerben próbáltak az országok valamit kezdeni az olyan típusú vállalatokkal, mint a Facebook, a Google, az Apple. Ezek óriási multinacionális cégek a hatalmas bevételeket mellett hatalmas profitot képesek termelni, de a nyereségükhöz képest nagyon kicsi adót fizetnek” – magyarázta.

A közgazdász elmondta, a 20. század gazdaságában a vállalatokra a „röghöz kötöttség” volt a jellemző, fizikai tőkével rendelkeztek, egy üzem gépei az adott országban termelték meg a javakat, ezért az adóztatásuk viszonylag egyszerűbb volt. Ehhez képest a Facebook, a Google és más hasonló óriáscégek tőkéje nagyrészt imateriális javakból tevődik össze, nem üzemekben történik a termelés. „Nem lehet földrajzilag meghatározni, hogy hol termelődik az az érték, amit meg kell adózni” – részletezte. Emlékeztetett arra, hogy ezek az óriáscégek mára már a globális GDP-nek egy számottevő részét termelik ki, miközben az adózásból és a közteherviselésből nem vesznek részt olyan mértékben, mint ahogy a „hagyományos” nagyvállalatok.