Az orosz-ukrán háború tovább rontotta az inflációt és a csillagászati energiaárak miatt már korábban is kedvezőtlen kilátásokat.

Nagyvárad gazdasági szempontból a közepesen fejlett városok közé tartozik, pontosabban a középmezőny felsőházához. Ennek ellenére, a szűk értelemben vett belvárosban, a Szent László- (Unirii) és a Bémer (Regele Ferdinand) téren, a Zöldfa- (Vasile Alecsandri), Kossuth- (Independenței), Nagysándor- (Aurel Lazăr) és Fő (Republicii) utcán, utóbbinak csak a Körös áruházig tartó szakaszán, jelenleg 45 üzlethelyiség vár bérlőre. Ebben a számban nincsenek benne a felújítás alatt álló Park szálló földszintjén található üzlethelyiségek. Ekkora pangás a 2008/2009-es pénzügyi válság idején sem volt a bihari megyeszékhelyen, ez az utcakép pedig a makroadatoknál sokkal hűebben tükrözi a gazdaság állapotát.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) végleges adatai szerint a gazdaság 5,9 százalékkal nőtt tavaly, nem csupán behozta a 2020-as visszaesést, de meg is haladta a 2019-es szintet. Az INS adataival nem lehet vitatkozni, azonban az is tény, hogy a 2021-es növekedés három fő, s egyértelműen negatív tényezőre vezethető vissza: az év végére 8,2 százalékra hízó inflációra, a 77,8 milliárd lej értékű, a kormány által felvett hitelekre és a fogyasztást gerjesztő rekordértékű importra, ami szintén rekordnak számító, 23,698 milliárd eurós külkereskedelmi mérleghiányt eredményezett.

Ehhez jönnek még a csillagászati energiaárak, aminek következtében egy sor nagyvállalat (Azomureș, Alro, Chimcomplex) teljesen vagy részlegesen leállt, mások pedig, mint a zilahi Silcotub, elhalasztották a tervezett fejlesztéseket. Az Ukrajna elleni orosz invázió csak súlyosbított a helyzeten, fokozta a bizonytalanságot, tovább srófolta felfelé az árakat, szűkítette az export lehetőségeket, ellátási nehézségeket okozott az ipar számára.  

A stagfláció réme

Nagyon úgy tűnik, hogy újabb gazdasági válság küszöbén állunk, véli Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaság és társadalomtudomány karának adjunktusa. „A hatalmas likviditás, amivel a koronavírus-járvány miatti válságot kezelték, most érezteti a hatását. Ez keresleti inflációt okozott, amire rátevődik egy költség infláció, amit az energiaárak és a háború okoz. A stagfláció árnya vetül ránk” – nyilatkozta a Maszolnak a közgazdász szakember.

A stagfláció olyan gazdasági helyzetet jelent, melyben a magas infláció lassú növekedéssel, sőt recesszióval párosul. A stagfláció a 70-es években sújtotta a nyugati gazdaságokat, közel egy évtizedbe tellett kilábalás.

Králik Lóránd szerint azonban nem egyértelmű, hogy most is ez a forgatókönyv érvényesül-e: „Ebben az évben dől el, hogy merre halad a világ gazdasága, de a kilátások nem kedvezőek”.

Kapcsolódó

Újabb gazdasági válság kezdődött, vélik a kisvállalkozók

A közel 3 ezer megkérdezett vállalkozó 93,5 százaléka van ezen a véleményen.

gazdasági válság kisvállalkozás

Mit lépnek a kormányok?

Hasonló véleményen van Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdász adjunktusa is. „Egyértelműen megvannak az esélyek egy újabb válságra, igazán rossz irányba fordulhat a gazdaság” – nyilatkozta a Maszolnak a BBTE oktatója. A magas infláció és a még magasabb energiaárak kedvezőtlen gazdasági környezetet teremtettek, amin még rontott az orosz-ukrán háború.

Vannak azonban pozitívumok is. „Nem egyedül vagyunk benne, ez a teljes fejlett világot érintő probléma” – mondja Juhász Jácint, aki szerint sok függ attól, mennyire hatékonyan tudnak beavatkozni a kormányok a most zajló kedvezőtlen folyamatokba.

Liviu Deceanu, a BBTE makroközgazdásza szerint a bizonytalanság az aktuális helyzet fő jellemzője: „A Covid-járvány sokat tárgyalt gazdasági következményei után, energetikai válság tüneteit mutató inflációs környezetben jött az ukrajnai orosz agresszió, ami folyamatban van, az időtartama és a jövőbeli intenzitása kérdéses, megnövelve a gazdaság kedvezőtlen alakulásának az esélyeit”.