Hiába nyugtat a miniszterelnök, mutogat egymásra az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNA), nem elég a pénz, hogy az év végéig fedezni tudják a kórházak működését. Az igaz, hogy minden évben költségvetés-kiegészítéssel pótolták a hiányt, de idén ez is a megszokottnál többet késik. Még nagyobb probléma, hogy ha ezt meg is oldja előbb-utóbb a kormány, a pénz úgy sem lesz elég, hogy maradéktalanul fedezze a kórházak egyre növekvő kiadásait, összegezte a problémát a Maszol megkeresésére András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója.

A kórházak finanszírozása körüli bonyodalomnak két vetülete van: a késlekedő költségvetés-kiigazítás és hogy az sem lesz elegendő, szögezte le a kórházigazgató. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár kasszájában nincs annyi pénz, hogy az év végéig ki tudják fizetni a kórházakkal leszerződött összegeket, de az elmúlt években mindig is így volt. Függetlenül attól, mikor kötötték meg a szerződéseket, az utolsó negyedévre nem volt fedezet, azt mindig költségvetés-kiegészítéssel pótolták. Viszont most az a gond, hogy ez is késik, de bíznak benne, hogy hamarosan megoldódik.

Égetőbb része a problémának, hogy a leszerződött összegek nem elegendőek, hogy a kórházak megemelkedett kiadásait lefedjék, hívta fel a figyelmet András-Nagy Róbert. Felidézte, 2023 elején, hét év után először, a kórházak által ellátott esetek tarifáit 15 százalékkal megemelték. Csakhogy ez a növelés sem fedezi a reális kiadásaikat. Ez sem újdonság, de ez idén hatványozottan megmutatkozik, olyan körülmények között, hogy megemelkedtek a gyógyszer-, a fogyóanyag-, és az energiahordozók árai. „A drágulást korrelálni kellett volna a finanszírozással, de ez nem történt meg” – összegezte az igazgató.

Csökkennek az esetszámok, de az ügyeleteket le fedni

Erre még rátevődik, hogy a kórházak esetszámra szerződnek az egészségbiztosító pénztárral, és a nagyobb egészségügyi intézmények ezt nem tudják teljesíteni, ilyen helyzetben van a sepsiszentgyörgyi kórház is. E tekintetben eltérések vannak az intézmények között, van amelyeknél csak 7-8 százalékos a leszerződött esetszám hiánya, de olyanok is vannak, ahol meghaladja a 20 százalékot. A helyzet nem a kórházak számlájára írható, a pandémia óta a betegek ódzkodnak a kórházi ellátástól, viszont a mínusz visszatükröződik a költségvetésükben, hiszen hiába kevesebb a beteg a kórtermeket fűteni kell, az osztályokon a személyzet száma nem csökkenhet, az ügyeleteket le kell fedni.

András-Nagy Róbert rámutatott, ezen felül még voltak olyan törvénymódosítások, melyek terhelik a költségeiket, például az ügyeletet vállaló orvosok 500-1000 lejes pluszjuttatást kapnak.

Félő, hogy beszállítók „elzárják a csapot”

Ha a költségvetés-kiegészítés meg is oldódik, úgysem lesz reális szinten a kórházak finanszírozása, a hiány tovább gyűrűzik, és ha időben nem kezelik a problémát, „nagyot csattan”. A kórházak halmozzák, görgetik maguk előtt az adósságaikat, de félő, hogy eljön a pillanat, amikor a gyógyszer-, fogyóanyag-, kötszer-beszállítók már nem nyelik le a tartozásokat, és leállítják a szállítmányokat. Tovább rontja a helyzetet, hogy az olcsó, egyszerű gyógyszerek hiányoznak a piacról, mert a gyártóknak jobban megéri ezeket külföldön értékesítni, mint a romániai szabályozott áron.

Az egészségügyi rendszer finanszírozását egészében kellene kezelni, véli a kórházigazgató. Rámutatott, a döntéshozók folyamatosan hangoztatják, hogy több beteget kellene ellátni a járóbeteg-rendelőkben, ott viszont továbbra is hosszúak a várólisták, várni kell az időpontra. Ez csak akkor oldódik meg, ha több pénz lesz a laboratóriumi, képalkotói kivizsgálásokra. „Leterhelődik a kórházak sürgősségi osztálya, időt, erőforrást vonnak el olyan betegek, akiket a járóbeteg-rendelőben is el lehetne látni, de ott várólista van, mert nincs elég pénz, hogy több pácienst el tudjanak látni” – részletezte az összefüggéseket András-Nagy Róbert. Ezek olyan kérdések jó lenen nekifogni, és megoldani. Hozzátette, az egészségügy finanszírozása soha nem lesz napi szinten, de ezeket a problémákat időben orvosolni kellene, hiszen a helyzet tarthatatlan, és tovább romlik, hiszen kezdődik a fűtésszezon, és meredeken emelkednek a kiadásaik.

Ígérgetnek és egymásra mutogatnak

Amint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu miniszterelnök azt mondta, az ország mindegyik kórházának van és lesz pénze fizetésekre és gyógyszerekre, a költségvetés-kiigazításig a kormány tartalékalapjából utalnak ki alapokat erre a célra. A kormányfő arról értekezett, „nincs semmiféle patthelyzet", a kormány már jóváhagyta az eljárást, amellyel a költségvetés-kiigazításig biztosítani tudják a kórházaknak a szükséges összegeket.

„Ne ijesztgessék az embereket, hagyják békén őket" – mondta az újságíróknak.

Közben kiderült, a rendelet késik. Erre épp Alexandru Rafila egészségügyi miniszter hívta fel a figyelmet mondván, ha a kormány nem hagyja jóvá hamarosan a sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéses szintre emeljék a kórházak finanszírozását, súlyosbodni fognak az egészségügyi intézmények pénzügyi problémái. Hozzátette, a törvénytervezet „működésképtelen" az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) vezetősége által benyújtott észrevételek miatt. A miniszter felidézte, nemrég elfogadtak egy memorandumot, amely lehetővé tette, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2,5 milliárd lejjel több pénzt fordítson az országos egészségügyi programokra, a kompenzált és ingyenes gyógyszerekre.

„Szeretném, ha csapatként dolgoznánk az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, és reagálnánk a betegek igényeire" – mondta Rafila. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár azonban cáfolta a miniszter kijelentéseit. A jóváhagyást már szeptember 21-én kiadták, a rendeletet kedvezően véleményezték, néhány észrevétellel, mondta Cristina Călinoiu, a CNAS szóvivője.

A gyógyszergyártók is kongatják a vészharangot 

Romániában a krónikus betegek kezelésére szükséges gyógyszerek hiányával küzdenek a kórházak, mivel nincs pénzük megvásárolni azokat, figyelmeztetett Dan Zaharescu, a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületének (ARPIM) ügyvezető igazgatója.

Kifejtette, a kórházak több hónapja nem vásárolnak gyógyszereket. A gyógyszertárak szintén túllépték a kifizetésekre megszabott 120 napos határidőt. A gyógyszerek megvannak a piacon, a lerakatokban, de a finanszírozás hiánya miatt nem jutnak el a betegekhez. A készleteket nem adhatják el külföldre, a helyzet ellenőrzés alatt van, de a pénzügyi elakadások miatt az országban sem tudják értékesíteni.

A gyógyszertárak szintjén a gyógyszerellátás biztosított, de a kórházakban egyre bonyolultabb a helyzet, tette hozzá Dan Zaharescu. Meglátása szerint, addig nem lesz költségvetés-kiigazítás, amíg nem fogadják el a hiánycsökkentő intézkedéseket, becslései szerint erre legkorábban csak novemberben kerülhet sor.