A „rémségek házaiban” kizsákmányolt idősek a profitorientált cégeknek kiszervezett szociális szolgáltatások, az állami finanszírozásokkal visszaélők és a „smekerség” áldozatai, fogalmazta meg a Maszol érdeklődésére Makkai Péter. A korábbi szociálisügyi államtitkár szerint egyesek abban láttak üzletet, hogy a koronavírus-járvány idején kiürült panziókba és motelekbe idősotthonokat rendeztek be, így lettek állandó lakóik és emellett állami finanszírozást is becsatornáztak.

„Kényelmetlen a helyzet. Ha nem egy hónappal ezelőtt mondtam volta le a munkaügyi minisztérium államtitkári tisztségről - amikor az RMDSZ-t kiszorították a kormányból - most azt találnám ildomosnak, hogy felálljak és lemondjak”, válaszolta Makkai Péter arra a kérdésünkre, hogy miként tekint a napokban kirobbant botrányra. A református lelkész és sepsiszentgyörgyi fogyatékkal élőket gondozó központot vezető egykori államtitkár kifogásolja, hogy az illetékesek nem a megoldásokat keresik, ami a szociális szolgáltatások rendszerszintű újraszervezését jelentené. A jelenleg zajló, kampányszerű ellenőrző akciók fókuszában nem az idős ellátottak állnak, hanem abszurd okok miatt kirótt pénzbüntetésekkel próbálnak bizonyítani.

A botrány járulékos vesztesei

A szociális szolgáltatások rendszere átláthatatlan. Számos forrásból finanszírozzák, így az ellátottak és hozzátartozóik hozzájárulásaiból, adományokból, önkormányzati és állami hozzájárulásokból, mutatott rá Makkai Péter. Hozzátette, államtitkárként az elmúlt két évben azon dolgozott, hogy ezt a rendszert egyfelől fenntarthatóvá tegyék, másrészt ki tudják terjeszteni, harmadrészt pedig, hogy átláthatóvá váljon.

Azok az idősotthonok, amelyek a mostani botrányban érintettek a mindenkori „smekerek” és élősködők profitorientált üzletei, akik a kiskapukat és ismeretségeiket kihasználva rácuppannak a finanszírozásokra és visszaélnek vele, véli Makkai Péter. Leszögezte: semmiképpen nem összehasonlíthatóak azokkal, a térségünkben ismert és becsülettel, odaadással működtetett szolgálatokkal, mint a Caritas, a Máltai Szeretetszolgálat, a Diakónia Keresztény Alapítvány vagy Böjte Csaba Dévai Szent Ferenc Alapítványa. „Most hasonló történik mint a Colectiv-tragédia idején volt, amikor bezártak minden szórakozóhelyet, mert egy valaki hibázott” - mondja a volt államtitkár.

Idősellátás és profitorientáltság

Makkai Péter szerint a mostani botrányban érintett idősotthonokat olyan cégek, szervezetek működtetik, amelyek a profitjuk maximalizálásában érdekeltek. Meglátása szerint a szociális szolgáltatásoknak nem szabadna profitorientáltnak lenni, ahogyan az egészségügynek sem. Ezekben az esetekben az idős emberek, a betegek kellene a középpontban álljanak, nem pedig a nyereség.

Térségünkben teljesen másként működik az idősellátó rendszer, itt önkormányzati, civil és egyházi szervezetek nagy odaadással működtetik az idősotthonokat, mondta Makkai Péter, aki szerint megdöbbenéssel tapasztalta államtitkárként, hogy főként az elmúlt két évben, több száz kft. igényelt licencet és indított idősotthont. Egy 2015-ben bevezetett törvénymódosítás ad lehetőséget, hogy az idősellátásban vállalkozások is szerepet vállalhatnak. A gyermek és fogyatékos ellátásban erre továbbra sincs törvényi lehetőség, ám a gyakorlatban mégis megtörténik.

Az elmúlt évtizedekben uniós finanszírozással több panzió és motel épült az országban, csakhogy a pandémia idején ezek kiürültek. Egyesek kitalálták, hogy ezekbe a panziókba, motelekbe idősotthont rendeznek be, hiszen ez azt eredményezi, hogy állandó lakóik vannak, akik nyugdíjukból vagy hozzátartozóik révén fizetnek havonta 3000 – 5000 lejt.

Ezek főként a nyereségük maximalizálásában érdekeltek, amit nyilván úgy tudtak elérni ha minél kevesebb személyzetet, minél alacsonyabban képzett alkalmazottakat foglalkoztattak, gyenge minőségű és kevés ételt adtak az ellátottaknak. Másrészt a tulajdonosok bérbe adták ingatlanukat az általuk létrehozott, idősgondozási licenccel rendelkező vállalkozásnak vagy szervezetnek és ebből is szép bevételük származott. Az igazi nagy pénzt azonban az állami finanszírozás becsatornázása hozta a megyei szociális igazgatóságokon keresztül.

Az idősellátásért nem jár állami finanszírozás, hiszen azt az érintettek nyugdíjukból vagy rokonaik hozzájárulásából fizetik azt. Ha viszont az érintettet valamilyen baleset vagy betegség folytán – például Alzheimer vagy demencia esetén – a fogyatékosságot megállapító bizottság elé viszik, és az kimondja, hogy az illető valamilyen fokú fogyatékkal él, akkor már az állam kötelessége fizetni az ellátását. Ezt az összeget a megyei szociális igazgatóságon keresztül lehet igényelni.

Ezek az ellátási pénzek nem kicsik: a bentlakásos rendszerben tavaly havi 5700 lej volt az állami hozzájárulás, ez az összeg ma már havi 8000 lej. Ez azonban problémás, hiszen egyes cégek azért kapnak állami finanszírozást mert fogyatékkal élőt látnak el, amit törvényesen nem szabadna megtegyenek, mert nincs rá engedélyük, csak idősgondozásra.

Elő kell állítani, felelősségre vonni és megbüntetni azokat, akik elkövették ezeket a szörnyűségeket, szögezte le Makkai Péter, aki szerint nem csak a „rémségek házainak” működtetői a felelősek, hiszen ezeket a többnyire cégeknek kiszervezett szolgáltatásokat a megyei szociális igazgatóságok engedélyezték és finanszírozták. A megyei szociális igazgatóság és a helyi polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács szociális irodájának feladata, hogy rendszeresen ellenőrizze, hogy ezekben a létesítményekben milyen minőségű az ellátás.

Újjászervezés kellene

Makkai Péter szerint a megoldás a szociális szolgáltatások rendszerszintű újraszervezése kellene legyen, államtitkárként azon dolgozott, hogy átírják és előkészítsék a szociális szolgáltatások törvényét. Annak alapgondolata, hogy a finanszírozás forrásától függetlenül kizárólag az ellátott dönthesse el, hogy kitől, milyen szociális szolgáltatást vesz igénybe.

Az államtól vagy önkormányzattól érkező támogatást a megyei szociális igazgatóság annak a szolgáltatónak kellene kifizetnie, amelyet az ellátott megjelöl számára. Ez azt eredményezné, hogy ha az ellátottnak nem tetszik egy idősotthon vagy fogyatékosokat gondozó bentlakásos központ, akkor elmegy onnan. Ezáltal a piac önmagát tudná egyensúlyozni és megszűnnének azok, akik rossz minőségű, embertelen szolgáltatásokat nyújtanak, véli a szakember, aki szorgalmazza az előkészített törvény elfogadását.

A kialakult helyzetet kezelni kell, de nem úgy, hogy kivágjuk az ablakon azt is ami jól működik, fogalmazta meg az ellenőrző akciók kapcsán Makkai Péter, aki arra kíváncsi, hogy megkérdezi-e valaki az idősektől, hogy jól érzik az adott otthonban magukat vagy sem?

Az érintett intézmények részéről már jelezték, hogy az ellenőrző hatóságok abszurd dolgokért büntettek. Például mert egy néni hozzátartozója bevitt az otthonba két kilogramm meggyet és nem volt papír arról, hogy az honnan származik. A hatóságok most bizonyítani szeretnének és a büntetésekre hajtanak, ami ismét nem az idősekről szól, hanem a lepattogzott falfestékről, a hűtő háta mögötti porról vagy a tűzvédelemről. Ez így nincs rendben, rendszerszintű változásra van szükség, összegzett Makkai Péter.