Maszol: ezek voltak a 2022-es év legfontosabb hírei a sportvilágban

Moldován Árpád Zsolt
Moldován Árpád Zsolt

Két, Caragiale-darabba illő színjátékkal indult a 2022-es sportév, az egyiknek sajnos minden idők legértékesebb erdélyi magyar labdarúgója volt a szenvedő alanya. Az évet egy téli olimpia nyitotta, majd egy labdarúgó-világbajnokság zárta, közte pedig voltak bombameglepetések, világraszóló – magyar és román – sikerek. Vágjunk is bele.

Novak Djokovics és az ausztrálok

Mostanra már nagyon távolinak tűnhet, de az év elején a koronavírus-járvány még mindennapjaink részét képezte. Nem úszták meg a sportolók sem, legyenek ők bármilyen nagy világsztárok. Bár lehet, hogy épp a hírnevére alapozva remélte Novak Djokovics, a férfi tenisz világranglista (ATP) listavezetője, hogy az egyértelmű beutazási szabályokat „kicselezve” COVID-oltás nélkül utazhat be Ausztráliába, hogy részt vegyen az év első Grand Slam-tornáján. A megszorítások miatt egyre népszerűtlenebb ausztrál hatóságok nem engedhették meg maguknak a kivételezést, így a szerb sztárjátékost előbb bezsuppolták egy karantén szállodába, majd kiutasították az országból. Mivel a kiutasítás mellé egy 3 éves beutazási tilalmat is kapott, kérdéses, hogy Djokovics indulhat-e az Australian Open 2023-as kiadásában vagy folytatódik a színjáték…

Bölöni és a trikolórok

A második, minket, erdélyi magyarokat érzékenyebben érintő bohózat szenvedő alanya Bölöni László volt. Az újabb sikertelen vébé-selejtező után a román labdarúgó-válogatott szövetségi kapitány nélkül maradt, így a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) lázas keresésbe kezdett a potenciális jelöltek között. A sajtó sok nevet „bedobott a kalapba”, köztük a 108-szoros válogatott Bölöniét is, de igazán komolyan csak akkor kezdtük venni a híreket, amikor Laci bá Bukarestbe utazott, hogy a tárgyalásokat véglegesítse. A bejelentés egyre késett, így gyanút fogtunk, hogy valami nézeteltérés alakulhatott ki a felek között. Ezért aztán már ért meglepetés, amikor – egy nagy irányváltással – a „kezét magasba emelő” Edward Iordănescut bízta meg a trikolórok vezetésével. A Bölönivel folytatott tárgyalások befuccsolásáról a FRF nem adott egyértelmű választ, így aztán a legendánkra hárult a feladat, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.  

Bölöni László bukaresti sajtótájékoztatója, de főleg a válogatott első mérkőzései után kaptak észhez a „szakértők”, hogy mekkora lehetőséget szalasztott el a román labdarúgás.

Gyenes és a Dakar-rali

A szatmárnémeti Gyenes Emánuel számára a szilveszter nem az önfeledt ünneplésről, hanem a felkészülésről, a saját és motorbiciklije tűrőképessége határainak feszegetéséről szólt. Mani immár tizenkettedik Dakar-ralijának vágott neki januárban, és több technikai fennakadást is leküzdve be tudta fejezni a versenyt.

Decemberben már azt is bejelentette, hogy a tizenharmadik Dakar-ralijának is nekivág.

A Liu-testvérek és Kína

Azt már a téli olimpia előtt sejteni lehetett, hogy a Liu-testvérek számára különlegesek lesznek pekingi játékok. A magyar anyától és kínai apától származó rövidpályás gyorskorcsolyázók félig hazai pályán harcoltak az érmekért, többnyire a „simán” kínai vetélytársaikkal szemben. Ennek a politikai felhangoktól sem mentes rivalizálásnak szenvedő alanya volt az idősebb Liu-testvér, Shaolin Sándor, akitől elvettek egy aranyérmet. Öccse viszont már megállíthatatlan volt, Shaoang az 500 méteres sprintszámban megnyerte Magyarország első olimpiai aranyérmét egyéni számban.

A játékok után hősöknek kijáró fogadtatásban részesültek Budapesten, majd elutaztak Kínába, hogy edzőjükkel elkezdjék az alapozást a következő szezonra. Ekkor még senki sem sejtette – a bennfentesek kivételével – hogy a fiúk (és a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás) számára véget ért egy korszak, a Liu-testvérek novemberben elindították az országváltási kérelmüket.   

Kolozsvári menetelés a kosárlabda BL-ben

Csapatsportok területén ritkán számolhatunk be hazai sikerekről, ezért különösen értékesnek számít az, amit a Kolozsvári U-BT férfi kosárlabdacsapat végrehajtott a Bajnokok Ligájában. Az Egyetemisták az esélytelenek nyugalmával vágtak neki a sorozat selejtezőjének, és már az is sikernek számított, hogy bejutottak a csoportkörbe. Mihai Silvășan tanítványai viszont nem álltak meg itt, csoportjukat, majd középdöntős kvartettjüket is megnyerve bejutottak az egyenes kieséses szakaszba. Karnyújtásnyira volt a bilbaoi négyes döntő, de a mindent eldöntő kolozsvári mérkőzésen 10 ezer fanatikus U-drukker se tudta kiszurkolni a győzelmet a német Ludwigsburg ellen.

Az U-BT menetelésére felfigyelt az Euroliga is, így a Vörös Sapkások az új szezonban már a 7Days Európa Kupában indulhattak.

A háború hatása a sportra

A február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború a sportra is rányomta a bélyegét. Az UEFA már a háború másnapján bejelentette, hogy elveszi Oroszországtól a Szentpétervárra tervezett BL-döntőt, majd sorra zárták ki az orosz szakszövetségeket és klubokat a különböző sorozatokból. Az orosz versenyzők a paralimpián sem indulhattak.

Eközben az ukrán klubok a frontvonaltól távoli régiókba, többnyire Lengyelországba vagy Törökországba tették át székhelyüket.

Salló Alpár aranyérme

A Csíkszeredai Sportklub hazai pályán védte meg bajnoki címét az Erste Ligában, miután 5–3-ra legyőzte a vendég FTC-Telekom gárdáját és 4–1-es összesítéssel megnyerte a párharcot.

A székely–magyar párharcnak idén különös töltetet adott, hogy a finálé első mérkőzésén a csíkszeredai Salló Alpár súlyos sérülést szenvedett és életveszélyes állapotban került kórházba. A csíki jégkorongozót mesterséges kómába helyezték, hogy az agyán keletkezett vérömlényt megállítsák. Salló utóbb felépült és a kórházi ágyon vette át a bajnokoknak kijáró aranyérmet.

Mikor szabadulunk meg a magyarellenes rigmusoktól?

Idén sem úsztuk meg magyarellenes rigmusok nélkül a romániai sportpályákon. Ennek a hangulatot mételyező jelenségnek szenvedő alanyai elsősorban a székelyföldi csapatok – Sepsi OSK, FK Csíkszereda – voltak, de kijutott belőle a bajnoki címvédő Kolozsvári CFR-nek. Az egyik „legemlékezetesebb” mérkőzést Kolozsváron játszották, ahol az U-ultrái miatt Sebastian Colțescu játékvezető félbeszakította a Sepsi OSK elleni mérkőzést. Újraindítás után a székelyföldiek édes bosszút vettek, Marip Rondón góljával megnyerték az összecsapást és 3 ponttal távoztak Kolozsvárról.

A stadionokban tapasztalt alpári hangnem ellen sokan felemelték a hangjukat, „nagyot ment” a Maszolon az a cikkünk, amelyben arról számoltunk be, hogy Anna Maria Popa, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu román színház igazgatója a magyarellenes rigmusokat skandálók példás megbüntetését kérte.

Édes bosszú: bajnok a Kolozsvári CFR, Román Kupa-győztes a Sepsi OSK

A fenti jelenség egyik lehetséges magyarázata lehet a „magyarnak” tartott egyesületek sikeressége is. Különösen fájhatott a nagyromán érzelműeknek, hogy a Kolozsvári CFR zsinórban ötödik (története során nyolcadik) bajnoki címét ünnepelhette.

Akik már valahogy „megszokták” a vasutasok diadalát, nehezen tudták lenyelni, hogy Diószegi László csapata, a Sepsi OSK fennállása első trófeáját, a Román Kupát emelhette magasba a FC Voluntari legyőzése után. A székelyföldi labdarúgás legnagyobb sikerét több ezres tömeg ünnepelte meg Sepsiszentgyörgy főterén.

A két erdélyi csapat ősszel indulhatott az európai kupasorozatokban, a CFR a Bajnokok Ligájában való kiesés után a Konferencia Ligában harcolta ki a kupatavaszt, ahol a Lazio Rómával csaphat majd össze. A Sepsi OSK számára a svéd Djurgardens IF túl kemény falatnak bizonyult.

Álom vagy valóság?

Sokan temették a magyar labdarúgó-válogatottat azt követően, hogy a Nemzetek Ligája élvonalába való feljutás után Németországgal, Angliával és Olaszországgal sorsolták össze. Marco Rossi csapatára „kiosztották” a biztos kieső szerepét, és ez azt követően sem változott sokat, hogy az első fordulóban 30 ezer gyerek előtt 1-0-ra legyőzték Angliát.  

A hitetlenkedők kórusát erősíthette, hogy Szalaiék a második fordulóban kikaptak Olaszországtól, de a következő etapban a németek elleni budapesti döntetlen már megint pozitív eredménynek számított. Ekkor még senki se sejtette, hogy mi következik: a magyar válogatott 4-0-ra kiütötte idegenben Angliát, majd Szalai Ádám csodagóljával Németországot is legyőzte Lipcsében.

Az utolsó fordulót az első helyről várta a Rossi-csapat, de Olaszország túl kemény diónak bizonyult, így a magyar válogatott a 2. helyen zárta a sorozatot és jövőre is az élvonalban szerepelhet.

David Popovici és a világcsúcs

Korosztályos versenyeken rendre a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel a román úszósport legnagyobb reménységének kikiáltott David Popovici, de arra senki se számított, amit a 17 éves tini Budapesten és Rómában produkált. „Bemelegítésként” a Duna Arénában 100 és 200 méter gyorsúszásban is világbajnok lett, majd a Rómában rendezett Európa-bajnokságon az úszósport királyszámában, 100 méter gyorson óriási világcsúcsot (46.86) úszva döntötte meg a brazil César Cielo Filho 2009-ben úszott rekordját.

Novák Eduárd és a sportstratégia

Nem bánt kesztyűs kézzel a román sportszakma Novák Károly Eduárd RMDSZ-es sportminiszterrel. A csíkszeredai paralimpiai bajnok magára haragított mindenkit, amikor alig pár héttel a bajnoki pontversenyek kezdete előtt miniszteri rendeletet adott ki azzal kapcsolatban, hogy a 2022–2023-as idénytől kezdődően a csapatsportágakban a játékosok legalább negyven százalékának román állampolgárságúnak kell lennie a meccsek időtartama alatt. Intézkedését a Diszkriminációellenes Tanács és az UEFA is támadta, így nem lett belőle semmi.

Jó hírnevén javított viszont, hogy ősszel közvitára bocsátották a rég várt sportstratégiát. Országos körútjának kolozsvári állomásán exkluzív Maszol-interjúban elemeztük ki a dokumentumot a tárcavezetővel.

Messi mennybe ment Katarban

A földgolyó legnagyobb figyelemmel követett eseménye, a labdarúgó-világbajnokság volt a 2022-es év utolsó jelentős sporteseménye. A november-decemberi időpont rendhagyónak számít, de Katarban nem csak az évszakkal voltak gondok. A Székelyföld nagyságú emirátus mindent elkövetett, hogy a jó pénzen megvásárolt rendezési jogért cserébe javítsa országa megítélését, de a játékosok, a média száját nem tudta befogni.

A FIFA és Katar szerencséjére a figyelem egy idő után többnyire a pályára irányult, hiszen voltak olyan „tündérmesék”, amelyek mellett nem lehetett elmenni szó nélkül. Ide kívánkozik Marokkó teljesítménye, amely a kontinens történetében először „törte át az üvegplafont” és jutott be a vébé elődöntőjébe.

A torna másik nagy kérdése az volt, hogy minden idők egyik legnagyobb labdarúgója, Lionel Messi fel tud-e nőni elődje, Diego Armando Maradona szintjére és győzelemre tudja-e vezetni az argentin válogatottat. A Franciaország elleni döntő felejthetetlenre sikeredett: a címvédő gallok 0-2-ről megfordították a mérkőzést Kylian Mbappé mesterhármasával, de az büntetőrúgások után a végén Messiék ünnepelhettek.

A katari vébét Kovács István „hozhatta volna haza”, hiszen a nagykárolyi játékvezető és csapata egyedüliként képviselte Romániát a tornán.

Dagadt a mellünk a büszkeségtől, amikor bejelentették, hogy negyedik játékvezetőként számítanak rá a nyitómérkőzésen, de ahogy egyre nőtt a strigulák száma a neve mellett a „negyedik játékvezető” oszlopban (összesen nyolc), úgy nőtt a „miért” kérdés is. Egy katari pletyka adhat magyarázatot a kialakult helyzetre.

Kovács István – természetesen – tagadja, hogy erről lenne szó.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Moldován Árpád Zsolt
Moldován Árpád Zsolt összes cikk

Kimaradt?