Kovács István neve ismerős lehet minden erdélyi labdarúgás-kedvelő számára. A nagykárolyi születésű játékvezető már számos, nagy téttel járó belföldi vagy külföldi focimeccset vezetett, karrierje pedig szárnyal: nemrég kiderült, hogy a közelgő katari foci-vb-n is ott lesz játékvezetőként.

– Általában a grundon az a gyerek lesz a bíró, aki nem focizik jól. Ehhez képest Ön úgy lett elismert futballbíró, hogy a játékban is tehetséges volt…

– Valóban játszottam, de volt egy pillanat, amikor felismertem: labdarúgóként legfeljebb a második ligáig érhettem volna el. De nagyon örülök annak, hogy erre hamar ráébredtem és örülök, hogy a játékvezetést választottam, így most a legnagyobbak között tevékenykedhetek.

– Milyen gyermek volt Kovács István? Hogy teltek a nagykárolyi gyermekévek?

- Egyszerű gyerek voltam, és az vagyok a mai napig. Egyszerű családból származom, gyermekkoromra visszaemlékezve pedig annyit mondhatok: nagyon szép volt, sok baráttal és rengeteg labdázással.

– Hogyan készül fel egy-egy mérkőzésre?

– Egyaránt szükség van fizikai és mentális felkészülésre is. De legalább annyira fontos, hogy felkészüljek a csapatokból is, vizsgálom a taktikájukat és a hozzáállásukat is a játékhoz. A felkészülés mindig együtt zajlik a csapatommal, és igyekszünk készen állni minden variánsra, ami a pályán mérkőzés közben előfordulhat.

– Melyik volt eddigi karrierje legemlékezetesebb mérkőzése? A nemrég lejátszott Konferencia Liga-döntő? Vagy az egy hónappal korábbi BL-elődöntő?

– Mindegyik mérkőzés felejthetetlen emlék marad számomra. Mindegyik fontos mérkőzés, amelyeken mindig a legjobb tudása szerint kell dolgoznia a bírónak. De ha egy mérkőzést ki kellene emelnem, talán az lenne a legemlékezetesebb dolog, hogy a legelső Európa Konferencia-döntőt mi vezethettük. Ez büszkeséggel tölt el.

– Játékvezetőként sok kritika éri az embert. Hogyan áll ezekhez, hogyan dolgozza fel esetleg egy később hibásnak bizonyult, nagy súlyú döntést?

– Aki ezt a mesterséget választja, fel kell legyen készülve arra is, hogy több lesz a kritika, mint a taps a pályafutása során. Ezzel meg kell tanulni együtt élni. Nekem elég nagy tapasztalatom van már, könnyebben meg tudom emészteni a kritikát. Mindig van mit tanulni, igyekszem nem tragédiaként felfogni a kritikákat, de talán ami a legfontosabb: mindig pozitívan próbálok hozzáállni a dolgokhoz.

– Hogyan értékeli a videobíró használatát? Szükség volt rá az igazságosság miatt, vagy a focihoz hozzátartoznak az emberi tényező miatt a téves ítéletek?

– A videobíró használata valamennyire megváltoztatta a játékvezetést. Mondhatom, hogy nincs akkora nyomás, a meccs végén mindenki nyugodtan hagyhatja el a pályát, mert tudja: ha hiba is történt, azt a VAR segítségével tisztázni lehet. A csapatok nem szenvednek egy-egy hibás döntés miatt, illetve  igazságos eredménnyel zárul a találkozó.

– A mindennapi életben érik atrocitások focidrukkerek részéről? Volt már erre példa?

– Sajnos többször is előfordult már velem, hogy beszóltak az utcán. Az ilyesmire is fel kell készülni, ha valaki ezt a pályát választja, kezelni kell ez ilyen helyzeteket is. Azt kijelenthetem, az ilyen megnyilvánulások nem tartoznak azon pillanatok közé, amit értékelek.

Kapcsolódó

Magyarellenes rigmusok miatt félbeszakította a Craiova–Mioveni meccset Kovács István játékvezető

Már a 10. percben félbeszakadt az U. Craiova 1948–CS Mioveni első osztályú labdarúgó-mérkőzés péntek délután, mert a hazai ultrák magyarellenes rigmusokat skandáltak, amiért Kovács István játékvezető kiállította a craiovai csapat egyik hátvédjét írta a Gazeta Sporturilor online kiadása.

Liga 1 magyarellenesség rasszizmus Kovács István labdarúgás

– A családja hogyan áll hozzá a bíráskodással járó sok utazáshoz, vagy az ezzel járó feszültséghez?

– Valóban nem egyszerű az élet, hiszen sokat kell utazni, régebben országon belül, most pedig Európában. Sokat vagyok távol otthonról, de a környezetemben élők ehhez hozzászoktak már. Szerencsés vagyok, hogy a barátnőm és a családom is nagyon megértő. Tudják, hogy ez a hivatásom és elfogadták ezt az állapotot.

– Hogy érzi, meddig folytathatja még a bíráskodást? És ha egyszer befejeződik élete ezen szakasza, mivel foglalkozik majd?

– Szeretném a bíráskodást egészen addig űzni, amíg a testem és egészségem is megengedi - persze ugyanezen a szinten, amin vagyok ebben a pillanatban. Hogy mit hoz a jövő, miután befejezem a játékvezetői karrierem, még nem tudom. Vannak terveim, de egyelőre – míg játékvezető vagyok – nem szeretnék erről beszélni.

– Hogyan tud kikapcsolódni? A felgyűlt feszültséget milyen módon vezeti le?  

– Valóban, sokszor szükség van a feszültség levezetésére. Nincs különösebb módszerem. Szeretek sétálni, zenét hallgatni, olvasni, utazgatni és a teniszezés is kikapcsol.

– Immár biztos, hogy ott lesz a katari világbajnokságon. Így 36 év után lesz romániai bíró a világ legnézettebb eseményén. Jár-e ez plusz felelőséggel?

– Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy sikerült bekerülnünk a világbajnokság bírói keretébe, és hogy a romániai játékvezetést képviselhetjük ezen a rangos tornán. Ez azt jelenti, hogy a játékvezetői bizottság is jól dolgozott és nem hiába fektettek bizalmat a csapatomba. Nyilvánvaló, hogy bármikor, bárhová megyünk, a munkánk felelősséggel jár: egy országot képviselünk. De ehhez már hozzá vagyunk szokva, úgyhogy nem fogunk változtatni semmin, csak végezzük a dolgunk, ahogy eddig.

Kérdésünkre, hogy magyarként mi a helyes reakció magyarellenes rigmusokat skandáló szurkolók esetében, a nagykárolyi játékvezető elmondta, erre nem szeretne válaszolni. Utólag többször is jeleztük neki, hogy a romániai magyar focidrukkerek és a teljes közösség számára ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen az erdélyi, magyar identitású csapatok (például a Sepsi OSK vagy a Kolozsvári CFR) mérkőzésein többször felcsendülnek ilyen skandálások. Mivel korábban Kovács István játékvezetőként többször is félbeszakított olyan mérkőzéseket, amelyeken hasonló, magyargyalázó rigmusokat skandáltak, fontosnak tartottuk kikérni a véleményét ebben a kérdésben. A FIFA-bíró azonban elhárította a válaszadást. (szerk. megj.)