best of válogatás politika

Maszol: a válság a politikai közbeszédet is érintette 2022-ben

Pataky Lehel Zsolt
Pataky Lehel Zsolt

Ennél durvább megnyilvánulások is adódnak a román törvényhozásban | Fotó: Agerpres

A 2022-es év belpolitikai eseményeit a külső tényezők is nagyban befolyásolták: az esztendő elején még a koronavírus-járvánnyal járó megszorító intézkedések, aztán a február 24-én kitört orosz–ukrán háború, pontosabban annak a világgazdaságot hátrányosan befolyásoló következményei tették próbára a társadalmat. A Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és az RMDSZ-ből álló nagykoalíciót a kívülről érkező bírálatok mellett a belső ellentétek is feszítették olykor, a minisztercserékkel, pártszakadással, korrupciós botrányokkal tarkított politikai színpadról a magyarellenes „jelenetek” sem hiányoztak.

Az év első hónapjában megdöbbentő eredményt közölt az Inscop közvélemény-kutató intézet: egy felmérésben második helyen állt a népszerűségi listán a szélsőségesen nacionalista, a közrend ellen olykor populista szólamokkal bujtogató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). Az élen a PSD állt, míg az AUR 20 százalékkal lett második, a 2019 óta (hol önállóan, kisebbségben, hol koalícióban) kormányon lévő PNL támogatottsága pedig közel 40 százalékról több mint 16 százalékra esett vissza. Azóta az AUR támogatottsága is csökkent, visszacsúszott a harmadik helyre, de aggasztó a romániai közállapotokra nézve, hogy a társadalom tagjai oly nagy számban szimpatizálnak egy szélsőséges politikai alakulattal.

Február elsején megkezdődött a tavaszi parlamenti ülésszak, amelynek RMDSZ-es prioritásairól Csoma Botond, a magyar érdekvédelmi szervezet képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a kisebbségi törvény elfogadtatása, a családtámogatási törvénycsomag kidolgozása, az oktatás és a közbeszerzések hatékonyabbá tétele, az energiaárrobbanás okozta sokk enyhítése élvez elsőbbséget a jogalkotási időszakban. A kisebbségi törvénytervezet beterjesztését a korábbi két évben több okból is elhalasztotta az RMDSZ: egyrészt a 2020-ban összeállt hárompárti kormánykoalíció két nagyobbik tagja, a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) tisztújításra készült, s az RMDSZ nem szerette volna, ha belső kampányaik témája lett volna a kisebbségek státusáról szóló törvénytervezet. A családtámogatási törvénycsomag kidolgozása elkészült, a kisebbségi törvény benyújtása továbbra is várat magára…

Február 7-én a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőtestülete elutasította Dacian Cioloş pártelnök javaslatát a szervezet struktúrájának és működésének módosításáról, mire az alig öt hónappal korábban megválasztott Cioloş lemondott a pártelnöki tisztségről (helyét ideiglenesen Cătălin Drulă vette át, akit azóta teljes státuszú elnökké választottak). Az európai parlamenti képviselő Dacian Cioloş utóbb új politikai párt alapítását jelentette be REPER néven.

Február 24-én (az orosz–ukrán háború kitörése napján) Nicolae Ciucă miniszterelnök bejelentette, hogy április elsejétől további egy évig korlátozzák az energiaárakat a lakossági fogyasztók és kisvállalkozók számára, ugyanakkor korlátozzák az energiaszolgáltatók nyereségét is.

Március 8-án éjfélkor lejárt a koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyi veszélyhelyzet, s ezzel megszűnt a fertőzés terjedése ellen hozott valamennyi korlátozás, a maszkviselési kötelezettségtől kezdve a tömegrendezvények szervezésének tilalmán át az oltási igazolások használatáig. A koalíciós pártokat is némileg meglepte a szigor viszonylag gyors feloldása, amit Klaus Iohannis jelentett be, rögtön azután, hogy csak megbeszéléseket folytatta a fokozatos enyhítésekről. Elemzők szerint az államfő a saját és az általa „védnökölt” PNL megtépázott népszerűségét akarta helyreállítani az intézkedéssel, vagyis politikai haszonszerzés volt a célja, mert a járványügyi adatok nem indokolták a korlátozások teljes feloldását, még ha a társadalom nagyon is várta már a bejelentést.

Április 2-án az USR után az egyik kormánypártban is bekövetkezett a szakadás: lemondott a PNL elnöki tisztségéről Florin Cîţu, miután „megszimatolta”, hogy a liberálisok arra készülnek, hogy megvonják a bizalmat tőle. A korábbi pénzügyminiszter és kormányfő, Cîţu nem nézte jó szemmel, hogy miután kormánya 2021 őszén megbukott a bizalmi szavazáson, a PNL a PSD-vel kötött koalíciós megállapodást – az együttműködés egyik legnagyobb kritikusa volt, és a jelenlegi kormány minisztereivel szemben is többször fogalmazott meg bírálatokat, ami Iohannis és Nicolae Ciucă PNL-s miniszterelnök szerint aláásta a kormányzást. A liberálisok április 10-i rendkívüli tisztújító kongresszusán az egyetlen jelöltöt, Nicolae Ciucát választották meg pártelnöknek – a politológusok szerint ez nagyobb tekintélyt is ad a kormányfőnek és a PNL-nek is a koalíciós egyeztetések során.

Június végén Cîțu a szenátus elnöki tisztségéről is lemondott, helyét a PNL egyik alelnöke, Alina Gorghiu vette át, aki jelenleg is a felsőház ügyvivő elnöke.

Májusban koalíciós vitává terebélyesedett a román jégkorong-válogatott tagjainak székelyhimnusz-éneklése a hoki-vb-n. A Román Jégkorong Szövetség elnöke kivizsgálást sürgetett, amiért a válogatott magyar nemzetiségű tagjai a magyar válogatott tagjaival és a magyar szurkolókkal együtt elénekelték a székely himnuszt a két csapat egymás elleni meccse után. Marcel Ciolacu, a PSD elnöke „tűrhetetlen provokációnak” nevezte a himnuszéneklést, Adrian Cozma, a PNL egyik aelnöke pedig Tánczos Barna RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter leváltását kérte, aki a magyar nézők között foglalt helyet a meccsen, a jégen pedig együtt énekelt a játékosokkal. Novák Károly Eduárd sportminiszter felhívta a figyelmet, hogy nem a román himnusz helyett énekelték el a székely himnuszt a válogatott játékosai.

Ha a belpolitika nem szolgáltatott szenzációt a román sajtónak nyáron, akkor Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéből kreált egyet: a magyar miniszterelnök a keresztény európai értékek megvédéséről beszélt „Tusványoson”, amit a román média „rasszista diskurzusként” tálalt. A „magyarbarát” Klaus Iohannis államfő azonnal magyarázatot kért Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettestől, az RMDSZ elnökétől, hogy egyes RMDSZ-es tisztségviselők „miért tapsolták meg” Orbán beszédét, de más vezető román politikusok is magyarázatot vártak tőle, vagy az RMDSZ kormányból való kizárását követelték. Az RMDSZ elnöke azt üzente: értelmetlen azt magyarázni, ki miért tapsol egy rendezvényen, s nem lehet koalíciós válságról beszélni, mivelhogy egyik párt sem szegte meg az együttműködési megállapodást vagy a kormányprogramot, és nem cselekedett az ország érdekei ellen.

Orbánt a beszéde miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is feljelentették, ami már a nevetségesség határát súrolja, hiszen a román esélyegyenlőségi testület nem illetékes egy külföldi államférfi beszéde miatt eljárni. Az egyébként az RMDSZ javaslatára kinevezett Asztalos Csaba vezette CNCD utóbb közölte: nem vonhatják felelősségre Orbán Viktort a tusványosi beszéde miatt, mivel a magyar miniszterelnök diplomáciai mentességet élvez egy másik állam területén.

Júniusban a kormány úgy döntött, hogy júliustól három hónapra 50 banival csökkenti az üzemanyagok literenkénti árát úgy, hogy a kutaknak, amelyek vállalják az árleszállítást, 25 banit megtérít a veszteségből, pontosabban annyit elenged a befizetendő járulékokból. Utóbb az árkompenzációt három hónappal meghosszabbították, az idei év végéig.

A nyár viszonylagos csendben telt el, a szeptemberben kezdődött őszi parlamenti ülésszak elején azonban a közjogi méltóságok fizetésemelésének szenátusbeli megszavazása háborította fel a közvéleményt. A törvénykezdeményezést az RMDSZ-es Szabó Ödön és Fejér László Ödön nyújtotta be azzal az indokkal, hogy a megemelkedett árakhoz igazítsák a közalkalmazottak, elsősorban az önkormányzatok funkcionáriusainak és a választott elöljárók fizetését, de az „apró betűs rész szerint” a kormány tagjainak és az államfő fizetése is nőtt volt. A szenátorok előbb megszavazták a közalkalmazotti béremeléseket, majd magyarázkodtak miatta, és belátva, hogy finoman szólva is ízléstelen lenne a magas rangú köztisztviselők bérének a növelése, miközben az átlagemberek alig jönnek ki a fizetésükből, a döntő fórumként szavazó képviselőház már azt a változatot fogadta el, ami szerint a törvényhozók, miniszterek, miniszterelnök és az államfő juttatása nem nő.

Szeptemberre jutott még más hír is: 30-án lemondott Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, miután a több közéleti szereplő diplomamunkájáról vagy doktori disszertációjáról másolást kiderítő Emilia Șercan oknyomozó újságíró plagizálással vádolta meg.

A PNL Ligia Decát javasolta tanügyminiszternek, akit október 3-án nevezett ki Klaus Iohannis (az új tárcavezetőnek egyébként nem szakterülete a közoktatás).

Itt nem állt meg a minisztercserék sora: október 24-én a védelmi tárca PSD-s vezetője, Vasile Dîncu nyújtotta be a lemondását. Indoklása szerint „lehetetlen volt” számára az együttműködés Klaus Iohannis államfővel, a román hadsereg legfőbb parancsnokával. Dîncu nem sokkal korábban egy televíziós interjúban nyugati közvetítést sürgetett az orosz–ukrán béketárgyalásaihoz, ami miatt Iohannis nemtetszését fejezte ki, de még saját pártja is elhatárolódott a minisztertől, mondván, hogy magánvéleményét, s nem a kormány hivatalos álláspontját tolmácsolta.

Dîncu helyett október 31-én Angel Tîlvăr szenátort nevezte ki Iohannis védelmi miniszternek a PSD javaslatára.

Szeptemberben magyarellenes megnyilvánulás árnyékolta be a Nagybányán megszervezett gesztenyefesztivált. Cătălin Cherecheș polgármester ugyanis egy kürtőskalácsot árusító stand magyar feliratának letakarását rendelte el, méghozzá román trikolórral. Pap Zsolt István RMDSZ-es alpolgármester levetette a zászlót, amit a felettese ellenszegülésként fogott fel, és leváltással, illetve a jogkörei megfosztásával fenyegette, de néhány nap után elcsitultak a kedélyek – a háttérben alighanem az egy korábbi korrupciós ügyben elítélt polgármester hatalmi játszmái álltak.

A koalíción belül még szeptemberben feszültséget keltett, hogy Marius Budăi szociáldemokrata munkaügyi miniszter a nyugdíj és a minimálbér 2023 január elsejei emelésről beszélt. A PNL szerint a PSD felelőtlen módon populista ígéreteket tett, de a „lavinát” nem lehetett megállítani, és később már a koalíciós pártok egymásra licitáltak a nyugdíjemelés témájában. Végül november végén döntötték el, hogy 12,5 százalékkal emelik januártól a nyugdíjakat, de a kisjövedelműek további kedvezményeket és juttatásokat is kapnak.

Szintén novemberben jóváhagyta a kormány az áram központosított beszerzéséről szóló sürgősségi rendeletet, aminek lényege, hogy 2025. március 31-ig kiterjesztették a villamos energia árának a korlátozását, s a megtermelt áramot kizárólag a bukaresti energiatőzsde (OPCOM) vásárolhatja meg megawattóránként 450 lejes szabályozott áron a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.

December 14-én a parlament jóváhagyta a kormány által kidolgozott és elfogadott 2023-as állami költségvetést, többek között azt, hogy januártól 3000 lejre emelik a bruttó minimálbért. Nicolae Ciucă miniszterelnök történelmi pillanatnak nevezte a döntést, mert első alkalommal sikerült elfogadtatni a költségvetést december közepe előtt.

Késő őszre is maradt két magyarellenes döntése a román „igazságszolgáltatásnak”: a legfelsőbb bíróság szerint nem kell kifizetnie a magyarellenességéről hírhedt Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármesternek azt a 2000 lejes bírságot, amelyet azért szabott ki rá az Országos Diszkriminációellenes Tanács, mert a közszolgálati televízió egy 2014-es választási műsorában a „lovak nyelvének” nevezte a magyart. A legfelsőbb bíróság megalapozatlannak minősítette és elutasította a CNCD fellebbezését, ezáltal jogerőre emelte a kolozsvári táblabíróság 2020 májusában hozott határozatát, amely Funarnak adott igazat.

Klaus Iohannisnak sem kell a zsebébe nyúlnia, amiért magyarul gúnyolódott a PSD-vel s egyben az erdélyi magyar közösség ellen hergelte a közvéleményt. A legfelsőbb bíróság ugyanis megsemmisítette a diszkriminációellenes tanács által Iohannisra kiszabott 5000 lejes bírságot, amit a 2020. április 29-i beszéde miatt rótt ki az államfőre. Mint emlékezetes, Klaus Iohannis a székelyföldi autonómiastatútum tervezetének képviselőházi hallgatólagos elfogadása után élő televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy az akkor ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) „odaadta Erdélyt a magyaroknak”. Az akkor elhangzott, magyar nyelven elmondott köszönése – „Jó napot kívánok, PSD!” – egyfajta negatív védjegyévé vált.

Mindezek mellett a stadionokban rendszeresek a magyarokat gyalázó rigmusok, amikor a Román Kupa- és Szuperkupa-győztes Sepsi OSK vagy a másodosztályú FK Csíkszereda lép pályára, s bár látszatintézkedéseket hozott ez ellen a sportági szövetség, a kiszabott bírságok mértéke nem elég elrettentő a román csapatok törzsszurkolói számára.

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő interpellált is ez ügyben az alsóházban, de ezzel együtt elkönyvelhetjük: idén nem sok előrelépés történt azért, hogy itthon végre otthon érezzük magunkat.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Pataky Lehel Zsolt
Pataky Lehel Zsolt összes cikk

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?