A kisebbségi törvény elfogadtatása, a családtámogatási törvénycsomag kidolgozása, az oktatás és a közbeszerzések hatékonyabbá tétele, az energiaárrobbanás okozta sokk enyhítése szerepel az RMDSZ prioritásai között a parlament tavaszi ülésszakában.

A hivatalosan február elsején kezdődött jogalkotási időszakban olyan tervezeteket készül a törvényhozásban benyújtani az RMDSZ, amelyeket tavaly az előző kormánykoalíción belüli feszültségek vagy az őszi kormányválság miatt nem tudott előterjeszteni, vagy nem látta időszerűnek a vitára bocsátásukat – mondta Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóházi frakció vezetője.

A kolozsvári politikustól afelől érdeklődtünk, hogy mely kezdeményezések élveznek elsőbbséget a magyar érdekvédelmi szövetség számára. Elsőként a kisebbséig törvénytervezet beterjesztését nevezte meg, amit a múlt évben két okból is elhalasztott az RMDSZ: egyrészt a 2020-ban összeállt hárompárti kormánykoalíció két nagyobbik tagja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) tisztújításra készült, s az RMDSZ nem szerette volna, ha belső kampányaik témája lett volna a kisebbségek státusáról szóló törvénytervezet.

„El akartuk kerülni, hogy a két párt jelöltjei tematizálják ezt, és oly módon nyilvánuljanak meg ezzel kapcsolatban, hogy az politikailag elfogadhatatlan legyen és befolyásolja a további együttműködésünket, ezért inkább megvártuk a verseny végét” – magyarázta Csoma Botond, emlékeztetve, hogy a pártvezetők megválasztása után kitört a koalíciós válság, aminek nyomán az USR kilépett a kormányból, és többszöri kormányalakítási kísérlet után végül is a Szociáldemokrata Párt (PSD) csatlakozott a PNL-hez és az RMDSZ-hez. „A koalíciós válság közepette sem láttuk értelmét a tervezet benyújtásának. Az év végére alakult ki az új többség, s úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk az új évben beterjeszteni a törvénytervezetet. Nyilván meg kell találni a megfelelő momentumot, és elő kell készíteni a koalícióban is ezt” – nyilatkozta a képviselőházi frakcióvezető.

Csoma Botond szerint a korábbi koalícióban volt egy elvi egyezség a kisebbségi törvény elfogadásáról, de „ezt most újra kell tárgyaljuk, mert nem csak egy szimbolikus mutatványt szeretnénk, hogy kötelességből iktassuk a törvénytervezetet, hanem egy olyan politikai pillanatot keresünk, amikor reális esély van arra, hogy a tervezetből jogszabály is legyen.”

Kapcsolódó

Csoma Botond: az alkotmányban államalapító tényezőkként kellene meghatározni a nemzeti kisebbségeket

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az alkotmányt úgy kellene módosítani, hogy Románia államformája parlamenti köztársaság legyen, és az alaptörvényben államalkotó tényezőkként kellene meghatározni a nemzeti kisebbségeket.

alkotmánymódosítás nemzeti kisebbésgek Csoma Botond

Másik fontos kezdeményezése az RMDSZ-nek a családtámogatási rendszerről szóló törvénycsomag, amit a tavaly őszi kongresszusán bejelentett a szervezet, és amelynek a kormányprogramba való belefoglalását is szorgalmazta. „Amint elkészül, iktatni szeretnénk. Ennek elsődleges célja, hogy a demográfiai mutatókon javítson, és a gyermekvállalást támogassa” – jelentette ki Csoma.

Az oktatási törvénnyel kapcsolatos módosításokat Szabó Ödön frakcióvezető-helyettes fogja előkészíteni, és Klaus Iohannis államfő „művelt Románia” elnevezésű projektjéhez kapcsolódva próbál majd konkrétumokat kidolgozni és gyakorlatba ültetni. „Nekünk az oktatás prioritás” – jegyezte meg a honatya.

Csoma Botond megemlítette, hogy több RMDSZ-es önkormányzati vezető arra kérte a szövetség vezetőit, hogy akképpen módosítsák a közbeszerzési törvényt, hogy lerövidüljenek a jelenleg „nagyon hosszas” procedúrák. „Attól félnek a polgármesterek, hogy nem fogják tudni időben lehívni azokat a pénzalapokat, amelyeket a helyreállítási terv keretében az Európai Unió Románia rendelkezésére bocsátott. Nem a transzparenciát akarják megszüntetni, csak azt szeretnék, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen az eljárás. Nyilván, erről is egyeztetni kell a koalíciós partnerekkel” – folytatta.

A koalíciós vitákból a szélsőségesek húznak hasznot
Csoma Botond szerint fontos, hogy az RMDSZ, a PSD és a PNL közt ne csak a kormányban legyen együttműködés, hanem a parlamentben is. „Létfontosságú, hogy ne legyen vita a koalícióban, mert a veszekedés a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Láthattuk az egyik friss közvéleménykutatásban, hogy mennyire megerősödött a Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR. Lehet, hogy nem reális a felmérésben elért második helye, de van alapja, biztosan erősödtek. Ha botlások lesznek a koalícióban, akkor a szélsőségesek teret nyernek anélkül, hogy valamit érdemben tennének az ország érdekében, hogy valamilyen elképzelésük lenne a jövőről, a problémák megoldásáról” – vélte az RMDSZ politikusa.

Gazdasági kérdésekkel is foglalkoznak az RMDSZ törvényhozói, a szenátusi és képviselőházi kommandói együttes ülésén javaslat hangzott el egy gazdasági munkacsoport létrehozásáról. „Létfontosságú, hogy a lakosság problémáira, a megemelkedett gáz- és elektromos energiaárra megoldást találjunk Az a sürgősségi kormányrendelet, amely harminc százalékos kompenzációt biztosított egy adott fogyasztási kategóriába eső személyeknek, nem elégséges, új, jobb megoldást kell keresni” – jelentette ki Csoma Botond.

A tavaszi – hivatalosan már megkezdődött – népszámlálás eredménye nagy mértékben befolyásolja majd az erdélyi magyarság jövőjét, főleg az anyanyelvhasználati jogok szempontjából. Csoma Botond szerint az RMDSZ nem tett le arról a javaslatról, hogy a közigazgatási törvényben lévő jelenlegi 20 százalékos küszöböt lejjebb szállítsák, vagy bevezessenek egy alternatív küszöböt azokon a településeken, amelyeken jelentős számban élnek más etnikai közösségek, de ehhez is meg kell találni „a megfelelő politikai pillanatot”, meg kell győzni a koalíciós partnereket, hogy létrejöjjön egy parlamenti többség, ami a törvény módosításához elengedhetetlen.