Megsemmisítette a legfelsőbb bíróság a diszkriminációellenes tanács által Iohannisra kiszabott bírságot
A legfelsőbb bíróság jóváhagyta Klaus Iohannis fellebbezését az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ítélete, és az azzal járó ötezer lejes pénzbírság ellen, amit a 2020. április 29-i beszéde miatt rótt ki az államfőre – írta a Digi24.ro.
Mint emlékezetes, Klaus Iohannis a székelyföldi autonómiastatútum tervezetének képviselőházi hallgatólagos elfogadása után élő televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy az akkor ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) „odaadta Erdélyt a magyaroknak”. Az akkor elhangzott, magyar nyelven elmondott köszönése – „Jó napot kívánok, PSD!” – egyfajta szállóigévé vált.
Akkor a közvéleményt és az állami intézményeket a koronavírus-világjárvány, a fertőzés terjedése elleni védekezés, a szükségállapot és az azzal együtt elrendelt kijárási tilalom foglalkoztatta, így fordulhatott elő, hogy a képviselőház – amelyet a 2020-ban még ellenzékben lévő, de a parlamentben többséggel rendelkező PSD akkori ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu vezetett – kifutott a törvényes határidőből, és nem tűzte megvitatásra a Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt (RMDSZ-es listán megválasztott, de magyar polgári párti) képviselők 2019 decemberében által benyújtott törvénytervezetet, s ezzel (április 23-án) hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát.
Miután ez kiderült, Iohannis a pandémia idején szokásossá tett élő televíziós beszédei egyikében „hazaárulással” vádolta meg a PSD-t, s egyben az erdélyi magyarság és a magyar kormány ellen is hergelte a közvéleményt. „Amíg a kormány és a hatóságok a koronavírus-járvány ellen küzdöttek, a PSD a parlament titkos irodáiban azon dolgozott, hogy odaadja Erdélyt a magyaroknak” – fogalmazott Iohannis, és magyarul szólította meg Marcel Ciolacu képviselőházi elnököt, a PSD ügyvivő elnökét. „Mit ajánlott ezért az egyezségért Orbán Viktor?” – tette fel a kérdést, belekeverve az ügybe a magyar miniszterelnököt is.
Egyébként a román törvényhozók egy emberként sorakoztak fel a székelyföldi autonómiát törvény ellen, még aznap összehívták a szenátus ülését – amely a döntő fórum volt a kérdésben –, és egyhangúlag leszavazták a kezdeményezést, „kijavítva” a képviselőház „hibáját”.
Kapcsolódó
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök akkor így reagált: Klaus Johannis hisztérikus, államelnökhöz méltatlan nyilatkozatot tett, ami a Nagy-Románia Párt erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet, miszerint a magyarok elveszik Erdélyt. Úgy vélte, az elmúlt 30 év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, „az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés”. A magyar érdekvédelmi szövetség bocsánatkérésre szólította fel akkor az államfőt.
Iohannis beszédét a román pártok is elítélték: a PSD visszautasította a vádat, miszerint „odaadta Erdélyt a magyaroknak”, és az államfői státussal összeegyeztethetetlen hangvételűnek nevezte az elnöknek a székelyföldi autonómiastatútummal kapcsolatos kijelentéseit. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) „nacionalista uszításnak” tartotta az elhangzottakat, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) pedig a titkosszolgálatok meghallgatását kérte az „1989 után elhangzott legsúlyosabb vád” ügyében.
A gyűlölködő hangnem és a magyar nyelvet gúny tárgyává tevő nyilatkozata után a romániai magyar sajtótermékek – köztük a Maszol is – az államfő vezetéknevét az addigi német átírás helyett a román helyesírás szerint kezdték használni, vagyis Johannisból Iohannis lett szintem minden újságban és hírportálon.
CSAK SAJÁT
Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata tett feljelentést Iohannis ellen a CNCD-nél, és a diszkriminációellenes tanács úgy vélte, hogy az elnök a beszédével vétett a 137/2000. számú törvény ellen, amely garantálja a személyi méltóságot etnikai hovatartozástól függetlenül. A diszkriminációellenes tanács szerint az elnök a romániai magyar közösség ellen uszított, ezért 2020 májusában elmarasztalta és ötezer lejre megbírságolta.
Iohannis előbb a Bukaresti Táblabíróságon támadta meg kirótt büntetést, de az ítélőtábla tavaly januárban elutasította a keresetét, ezután fordult a Legfelsőbb Bírósághoz és Semmítőszékhez, amely helyt adott a fellebbezésnek, és megsemmisítette a CNCD határozatát.