FRISSÍTVE – Ötezer lejre büntették Iohannist a magyarok elleni uszítása miatt

FRISSÍTVE - Ötezer lejes bírságot szabott ki szerdán hozott határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács az államfőre az „Erdély kiárusításával” kapcsolatos nyilatkozata miatt. A testület nagy szavazattöbbséggel meghozott döntését Klaus Iohannis megtámadhatja a bíróságon. Az államfő már közölte: meg is fogja tenni ezt a lépést.

Mint ismert, Klaus Iohannis három hete  magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök a megegyezésért cserébe? Akkor arra reagált, hogy a PSD által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő lejárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.

A diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba a Maszolnak elmondta: azért volt diszkrimináló az államfő nyilatkozata, mert növelte a magyarokkal szembeni előítéleteket a román társadalomban és a romániai magyar kisebbséget veszélyforrásként jelenítette meg. Emellett azzal a gúnyolódó hangnemmel, ahogyan megszólalt magyarul a sajtónyilatkozatban, lealacsonyította, másodrendűnek állította be a magyar nyelvet.

FRISSÍTÉS: Az elnöki hivatal pénteken közölte: az államfő tudomásul vette a diszkriminációellenes tanács határozatát. „Románia elnöke politikai indíttatásúnak tartja a CNCD döntését, ezért meg fogja támadni az illetékes bíróságon” – olvasható a szűkszavú közleményben.

„Az államelnök egy olyan kommunikációs klisét – a magyarok ellopják Erdélyt – használt, amit éveken át építettek a román társadalomban: erre épült a nemzetállam, erre épült a nemzeti kommunizmus. Ez a szlogen a rendszerváltás után is fennmaradt. Ha pedig egy olyan hiteles személyiség hangoztatja, mint az államfő, akkor az erősítheti az előítéleteket a magyarokkal szemben” – részletezte Asztalos. Hozzátette: az államelnöknek joga van fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtennie, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet.

FRISSÍTÉS 2: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Klaus Iohannisnak a fellebbezés helyett a nyilvános bocsánatkérést kellene választania. A magyar érdekvédelmi szövetség vezetője úgy fogalmazott, hogy az államfő kettős mércét használ: a neki tetsző ítéleteket üdvözli, a számára kedvezőtlenek esetében politikai befolyást emleget. 

Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD határozatát - a közzétételtől számított 15 napon belül - bíróságon támadhatja meg az államfő. A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök, a PSD  ideiglenes elnöke is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.

FRISSÍTÉS 3: A CNCD ítéletét kommentálva Marcel Ciolacu szerda délután úgy nyilatkozott: Iohannisnak kötelessége lenne bocsánatot kérnie, és meg kellene ígérnie, hogy többé nem próbálja meg olyan témákkal „életben tartania a pártját”, amelyek méltatlanok egy európai államfőhöz.

Kapcsolódók

Kimaradt?