A teljes schengeni csatlakozás egyik legfontosabb ígérete a belső határokon való szabadabb közlekedés volt, ehhez képest Bulgáriában egyre többen panaszkodnak arra, hogy a Románia felé vezető átkelőkön továbbra is sorok és ellenőrzések nehezítik az utazást.

Bulgária 2025. január 1-jétől teljes jogú tagja a schengeni térségnek, legalábbis jogi értelemben, a határ mentén élők és a két ország között gyakran közlekedők beszámolói szerint azonban a mindennapi tapasztalat ennél jóval ellentmondásosabb.

A bolgár Actualno.com arról ír, hogy több román–bolgár határátkelőnél továbbra is rendszeresen ellenőrzik az autókat, az iratokat és a csomagokat, ami sorokhoz, várakozáshoz és egyre látványosabb elégedetlenséghez vezet.

A schengeni tagság elvileg azt jelenti, hogy a tagállamok közötti belső határokon megszűnnek a rendszeres határellenőrzések. Ilyen vizsgálatok csak kivételes helyzetekben vezethetők be újra, például súlyos nemzetbiztonsági fenyegetés, rendkívüli körülmények vagy jelentős migrációs nyomás esetén. A bolgár portál szerint ugyanakkor a gyakorlatban több átkelőnél most is olyan ellenőrzések zajlanak, amelyek sok utazó számára nehezen egyeztethetők össze a schengeni tagság eredeti ígéretével. A bolgár nyelvű cikk azt emeli ki, hogy a Románia felé irányuló forgalomban a vizsgálatok egyes beszámolók szerint még intenzívebbek is, mint abban az átmeneti időszakban, amikor 2025. január 1. és június 30. között a román határon hivatalosan még fennmaradtak bizonyos ellenőrzések.

A lap szerint több bolgár oldali átkelőnél minden autót megállítanak, a járműveket pedig külön kijelölt területekre irányítják, ahol a határrendészet és a vámhatóság munkatársai ellenőrzést végeznek.

A bolgár beszámolókban visszatérő példaként szerepel a Silistra–Călărași átkelő, amelyet sokan használnak a Duna két partja közötti napi vagy rendszeres közlekedésre. A portál szerint itt nem egyszerűen szúrópróbaszerű vizsgálatokról van szó, hanem olyan gyakorlatról, amely az utazók egy része szerint állandósult. A gyakran Romániába járók arra panaszkodnak, hogy az ellenőrzések kiszámíthatatlanná teszik az utat, különösen azok számára, akik munkavégzés, családi kapcsolatok vagy üzleti ügyek miatt rendszeresen kelnek át a határon.

Hasonló panaszok érkeztek a Vidin melletti dunai híd térségéből is. Sokak szerint ott az autósok dokumentumait és csomagtartóit ellenőrzik. A hivatalos magyarázatok szerint a napi kontroll célja a csempészáru és a menekültek kiszűrése. Ez a gyakorlat azért hívta fel magára a figyelmet, mert a schengeni övezetben az ilyen jellegű belső határellenőrzések nem válhatnak rutinszerűvé, még akkor sem, ha a hatóságok közbiztonsági vagy vámügyi érvekkel indokolják azokat.

A bolgár portál a General Toshevo település közelében található Kardam–Negru Vodă átkelőt is említi a problémás helyszínek között. Az utazók innen is rendszeres ellenőrzésekről számoltak be. Bár ezek nem a legforgalmasabb határátkelők közé tartoznak, éppen ezért különösen szembetűnő a helyiek és a gyakran ingázók számára, hogy a schengeni csatlakozás után is olyan vizsgálatokkal találkoznak, amelyek inkább a korábbi határellenőrzési gyakorlatot idézik.

Az ügy érzékenységét az adja, hogy Bulgária és Románia schengeni csatlakozása hosszú politikai alkufolyamat után vált teljessé, és mindkét országban komoly szimbolikus jelentőséget kapott. A határnyitás nem pusztán technikai kérdés volt, hanem annak bizonyítéka is, hogy a két állam végre teljes körűen bekerült az európai szabad mozgás rendszerébe. Amikor tehát az utazók azt tapasztalják, hogy a határon továbbra is megállítják őket, elkérik az irataikat, átnézik a csomagjaikat, majd sorban várakoztatják őket, az könnyen azt az érzést kelti, hogy Schengen a mindennapokban még nem működik teljesen.

A bolgár–görög határon is panaszkodnak a schengeni ellenőrzésekre

A beszámoló felidézi, hogy hasonló jelzések érkeztek a bolgár–görög határ egyes pontjairól is, például a Kapitan Petko Voivoda–Ormenion átkelőről Svilengrad térségében. A különbség azonban fontos: a bolgár lap szerint ezekben az esetekben nem a görög hatóságok végzik az ellenőrzéseket, hanem a bolgár oldalon állítják meg gyakran az autókat a Bulgáriába való belépéskor vagy az ország elhagyásakor.

A közösségi oldalakon megjelent beszámolók alapján a panaszok főként az alacsonyabb forgalmú átkelőkre koncentrálódnak, ahol az utazók szerint a vizsgálatok mindennapossá váltak. Éppen ezek a határpontok lennének alkalmasak arra, hogy a schengeni tagság előnyeit a helyben élők a legközvetlenebbül érzékeljék: gyorsabb áthaladás, kevesebb adminisztráció, természetesebb kapcsolattartás a határ két oldalán élők között. Ehelyett sokan továbbra is késésekről, bizonytalanságról és a régi határellenőrzési reflexek fennmaradásáról beszélnek.

Kapcsolódó

Megszűnik az útlevélpecsét: teljes gőzzel működik az uniós határregisztrációs rendszer

A rendszer európai szintű bevezetésével megszűnt az úti okmányok kézi pecsételése, csökken a várakozási idő. 

határellenőrzés Schengen határátlépés Európai Unió