Egyre másra jelennek meg a kormánypárti politikusok nyilatkozatai azután, hogy a szenátus szerdán megszavazta a közalkalmazotti béremelésről szóló törvénytervezetet, aminek nyomán a közjogi méltóságok, törvényhozók és a helyi választott tisztségviselők javadalmazása is nőne november elsejétől.

A közvélemény felháborodását az váltotta ki, hogy ezáltal egy-egy parlamenti képviselő vagy szenátor havi illetménye majdnem annyival nőne bruttóban, mint mondjuk egy minimálbérrel alkalmazott munkavállaló havi fizetése. Miközben az ország vezetői energiaválsággal rémisztik a lakosságot és mindenkit takarékosságra szólítanak fel, nem beszélve arról, hogy a 15 százalékot meghaladó infláció miatt minden kiskeresetű ember érzi a vásárlóerő csökkentését és tapasztalja az árak drasztikus emelkedését.

A törvénytervezet – ha ebben a formában fogadja el a képviselőház is, majd Klaus Iohannis államfő kihirdeti – mintegy tíz százalékkal növelné a közjogi méltóságok jövedelmét. A Digi24.ro összeállítása szerint az államelnök bruttó 27 600 lejt keresne havonta, 2600-zal többet, mint jelenleg. A miniszterelnök „gázsija” 2500 lejjel nőne, 26 500-ra; a miniszterek fizetése 24 500 lej lenne a jelenlegi 22 500 lej helyett, míg a házelnökök a kormányfőével megegyező bért kapnának. A szenátorok és parlamenti képviselők havi alapfizetése 21 ezer lej lenne, 2000-rel több a mostaninál (bruttóban értendő összegek) – írta a portál.

A megyei jogú városok polgármestereinek a fizetése átlagban 1600 lejjel nőne (százalékarányt vesznek alapul), de így is elérné a bruttó 17 250 lejt, míg a nagyvárosok és nagyközségek elöljáróinak bankszámlájára 1100-1300 lejnyi „plusszal” utalnának többet. Eközben az önkormányzati alkalmazottak, egyszerű tisztségviselők havi fizetése néhány száz lejjel nőne mindössze, holott „az ő érdekükben” dolgozták ki a törvénytervezetet. Legalábbis a módosító indítvány kezdeményezői, Turos Lórand RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető és Fejér László Ödön frakcióvezető-helyettes szerint az intézkedés a „jelenlegi méltánytalanságokat hivatott felszámolni”.

A tervezetet 92 támogató és 22 ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett fogadta el a parlament felsőháza, épp aznap, amikor az alkotmánybíróság a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kifogása nyomán alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a közalkalmazotti béremelésekről rendelkező korábbi jogszabályokat. Az ellenzéki párt egyébként bírálta a szerdai szavazás eredményét, vagyis a 2022/115-ös sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvényt módosító javaslat elfogadását. Mint az USR hangsúlyozta: a rendelet eredeti szövege értelmében a közjogi méltóságok és a helyi választott tisztségviselők nem részesültek volna a közalkalmazottaknak megítélt béremelésben, a szerdán elfogadott módosító javaslat azonban megszünteti ezt a kivételt, így ők is megkaphatják a fizetésemelést.

Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter a szavazás után azt mondta, hogy „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatja az inflációhoz igazított béremelést a helyi közigazgatásban, lévén hogy az elmúlt négy évben semmiféle béremelésben nem részesült ez az ágazat”. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerda este úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy „nem a törvényhozók, hanem az önkormányzati alkalmazottak fizetésemelése a prioritás”. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, környezetvédelmi, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter elmondása szerint a sajtóból értesült arról, hogy bruttó 2000 lejjel kapna többet, „ami nettóban mintegy 1000 lej”.

A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai előbb megszavazták a törvénytervezetet, utána azonban ellenezték azt. Radu Oprea szenátusi frakcióvezető elmondta, hogy a PSD javasolni fogja a kormánykoalícióban, hogy csak a helyi közigazgatásban dolgozókra vonatkozzon a módosító indítvány, ők ugyanis nem részesültek semmiféle béremelésben 2018-tól. „Alkotmányossági okokból a teljes 9-es mellékletet megszavaztuk ma, de kérni fogjuk, hogy a 9-es mellékletből csak a C-pontnál szereplők részesüljenek az emelésben” – magyarázkodott. Sorin Grindeanu PSD-s kormányfő-helyettes és szállításügyi miniszter szerint „hibázott” a szenátus, amit „a képviselőház biztos helyre fog hozni”.

A szintén kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik szenátora, Virgil Guran a módosító javaslat kapcsán hangsúlyozta, hogy a Ion Iliescu egykori elnök által vallott „legyünk szegények, de tisztességesek+ elvtől eltérően Romániának inkább azon elv felé kellene irányulnia, hogy „legyünk gazdagok és tisztességesek, mert így az országnak is jobb lesz". Hozzátette, jelen körülmények között nem támogatja a törvényhozói bérek emelését, de a logikus gondolkodás és a kiegyensúlyozottság híve. „Egységes törvényre van szükség, ha nőnek a fizetések, mindenkinek nőjön a bére, ha nem, akkor senkinek” – mondta.

Mint írtuk, a szenátus első házként szavazott a tervezetről, a végső döntés a képviselőházé.