FRISSÍTVE: Az elektromos energia központosított beszerzésének bevezetésével korlátozza a kormány a termelők nyereségét. Az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén hagyta jóvá a Ciucă-kabinet.

A jogszabály a 10 megawattóránál nagyobb kapacitással rendelkező termelőre vonatkozik, de nem terjed ki a rendelet hatályba lépése után létrehozott vállalatokra és azokra a megújuló forrásokat felhasználó termelőkre, amelyek nem rendelkeznek zöld energetikai tanúsítvánnyal.

A központosított beszerzési mechanizmus lényege, hogy a megtermelt áramot kizárólag a bukaresti energiatőzsde (OPCOM Rt.) vásárolhatja meg. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.

A rendelet szerint a jogszabály által érintett piaci szereplőknek novemberben közölniük kell az OPCOM-mal és/vagy az országos áramelosztó vállalattal, a Transelectricával, hogy havonta hozzávetőleg mennyi áramot készülnek termelni/megvásárolni a következő évben. Az adatokat az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) hitelesíti. Ezek alapján az OPCOM decemberben beszerzi a következő évre szükséges árammennyiséget, amit havonta újabb mennyiségek megvásárlásával egészít ki.

Kapcsolódó

Elkészült az árampiacot 2025-ig szabályozó mechanizmus tervezete

A termelők kötelesek lennének maximum 450 lej/MWh áron értékesíteni az előállított villanyáramot.

energiapiac energiapolitika áramellátás villanyáram

Az indoklásban a kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit. Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.

Ez lesz az árplafon-rendszer

Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról is. A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg. A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt, a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej.

Marian Neagșu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség. Újságírói kérdésre Neagșu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.

A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd egy kilowattóra villamos energiáért.

Kapcsolódó

Kiegészítő árkompenzációs rendszert tervez a kormány – Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest kérdeztük

A szerdai kormányülésen egy új, főleg az elektromos energiára vonatkozó kompenzációs rendszert vitatottak meg a kormánypártok. Az RMDSZ és a PSD, sőt néhány liberális képviselő is támogatja a részben árszabályozott energiapiacot.

elektromos áram szabályozás állami finanszírozás kompenzálás

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a múlt pénteken ismertette a Maszollal a kormánykoalíció által tervezett energiaszabályozási mechanizmust. Mint akkor mondta, románia éves áramfogyasztásának mintegy 90 százalékát (a nem egészen 58 terrawattból mintegy 53 terrawattot) megtermeli az ország, és a különbözetet vásárolja a szabadpiacról – ez az, amit nem lehet szabályozni. „De annak az 53 terrawattnak az árát, amit Románia megtermel, tudnánk szabályozni, mert ennek az energiának a többségét az állami cégek termelik meg, igaz, különböző költségen – legolcsóbb a nukleáris, utána a vízerőművek, majd a gáz és a különböző fosszilis erőművek, amelyek megépített villamosenergia termelők, s ezek mellett ott van a szél- és napenergia” – nyilatkozta a Maszolnak kelemen Hunor.