Erdély legjei: ezek voltak az olvasóink kedvencei 2024-ben

Erdély egy kimeríthetetlen kincsesláda – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén számos olyan helyre sikerült eljutnunk, ahol az emberek mellett minden kőnek, minden fának, minden egyes hangnak saját története van. Izgalmakkal teli évet zárunk, így nagy örömmel mutatjuk meg, Erdély mely legjeit szerették idén leginkább az olvasók.

A farkaslaki szénégetők

Farkaslakán hosszú időre visszanyúló hagyománya van a szénégetésnek. Habár még néhány évtizeddel ezelőtt szinte a teljes lakosság ebből élt, ma már alig maradt néhány család, amely a település szélén található Kalonda-tetőn a régiek mesterségét űzi. A folyamat nehéz, óriási fizikai erőt és tűrőképességet igényel, a szénégetők mégis boldog emberek: elhúzódva a nyüzsgéstől, távol az állandó rohanástól, minden reggel madárcsicsergésre kelnek. Amikor elfáradnak, megpihennek, s mire a nap végére érnek, már több tíz zsákban áll a szén, amit végül az üzletekbe szállítanak.

A kisbaconi vízimalom

Erdővidék Székelyföld egyik legtermészetközelibb tájegysége, egy hely, ahol az ember még egységben él a természettel és a hagyományaival. Eldugott, a turisták alig látogatják, így talán ennek is köszönhető, hogy Kisbaconban fennmaradhatott a hagyományos malomkövekkel működő vízimalom. A Barót-patak partján, a Keresztes család működteti: most éppen két fiútestvér őröli reggeltől estig a búzát, a legnagyobb egyetértésben, mert hiszik, hogy erre születtek, ezt a hivatást kapták örökül apjuktól, aki valaha a molnárleányt vette feleségül.

A malom mestergerendájáról az 1714-es évszám olvasható le – kilenc gazda alapította azt négy évvel a Rákóczi-szabadságharc bukása után. 1835-ben, a reformkorban újjáépítették. 1932-ben került a Keresztes család tulajdonába, azonban az ’50-es években államosították, ezért a családnak a rendszerváltás után vissza kellett vásárolnia.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota

A marosvásárhelyi Kultúrpalota Közép-Európa egyik legkiemelkedőbb szecessziós épülete, és a magyar szecesszió egyik legszebb alkotása is. Története 1907-ig vezethető vissza, amikor I. Ferenc József koronázásának negyvenedik évfordulójára az Osztrák–Magyar Monarchia egy olyan programot hirdetett, amelynek keretében országszerte támogatták a kis- és közepes városokat a kulturális központok létesítésében. Dr. Bernády György, Marosvásárhely akkori polgármestere megragadta a lehetőséget, és nemcsak a Kultúrpalotát álmodta a térre, hanem rögtön négy épületet, amelyből kettőnek ma is csodájára járhatnak a turisták és a helybeliek.

A város emblematikus épülete nemrégiben teljes körű felújításon esett át, ennek apropóján jártuk körül Jeremiás István idegenvezetővel, és megtudtuk, olyannyira éltette a kultúrát, hogy a kommunizmus viszontagságaiban sem sérült olyan mértékben, mint más hasonló szerepkörű intézmények. Pedig kívül-belül magyar és magyaros épületnek álmodták meg 111 évvel ezelőtt.

A koltói Teleki-kastély

Nagybányától körülbelül tíz kilométerre, a Lápos folyó mentén fekszik Koltó, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia hat hetet töltött Teleki Sándor impozáns barokk kastélyában, nászútjukon. Petőfi több szállal kötődik a Bányavidékhez: esküvője napján a nagybányai Fekete Sas szállóban vendégeskedett, majd mézesheteit a koltói kastélyban töltötte, és ez idő alatt 28 új verset alkotott. A Teleki-kastélyt 2017 és 2020 között európai uniós forrásokból restauráltak, és több kiállítótermet, valamint egy konferenciatermet is kialakítottak benne, hogy ma méltó módon őrizhesse Petőfi emlékét, és a turisták is megcsodálhassák az impozáns épületet, ahol a Telekiek éltek.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum Erdély szerte egyedülálló mezőgazdasági- és szerszámgyűjteménnyel rendelkezik, a két hektáros területen öt tematika köré szerveződik a látnivaló. Mégsem ez teszi kivételessé, hanem inkább az élő és élvezhető skanzen jellege, hiszen úgy eleveníti meg az egykori székely létezést, hogy abban a látogatót tevékenykedni engedi: az 1600-as évekből származó székely házak kézműves tevékenységre ösztönzik az embert, a még működőképes gazdasági gépek a Csernátoni Burrogtató esemény keretében azokat is traktorra csalogatják, akik egyébként nem térnének be múzeumi látogatásra.

Az intézmény hangulata családias, hiszen igazgatása nagyapáról fiúra, majd az unokákra szállt: ma négyen – unokák, unokatestvérek – dolgoznak azon, hogy a múzeum közösségi térként működjék, és ami a legkülönlegesebb: maguk is élik, élvezik azt, amibe beleszülettek.

A csíkszentsimoni fehér gólyák

A Hargita megyében található Csíkszentsimon egy egyedülálló település, hiszen országszinten itt fészkel a legtöbb fehér gólya. Idén körülbelül 70 madárpár nevelte fiókáit a villanyoszlopokra, valamint a házak kéményére épített fészkekben, de évről-évre egyre több példány lel otthonra a faluban.

A csíkszentsimoniak különleges viszonyt ápolnak a madarakkal, amelyek hozzászoktak már az emberek jelenlétéhez, és egyáltalán nem félnek tőlük. A település neve olyannyira szorosan összeforrt a fehér gólyával, hogy a címerben is megjelenítették az előkelő madarat.

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. A jelenlegi épületegyüttes elődje az András-udvarház volt, amely még a 15. században készült el, azóta számos alkalommal átalakították, újjáépítették.

A Lázár család első képviselője, Lázár Bernát az 1400-as években kapja meg a nemesi kiváltságokat Zsigmond királytól. Később I. Lázár András, aki Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírója volt, alakítja ki az akkori András-udvarházban a rezidenciáját, ahonnan irányítja a három széket, így Gyergyószárhegy katonai, politikai és adminisztrációs központtá vált.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a Múzeum Szálló

Megalakulásának 42. évét ünnepli a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. A korábbi 1-es számú Általános Iskola, ma Mártonffi János Iskola tehetséges diákjait az éppen pályája kezdetén járó zenetanár, Haáz Sándor fogta össze. A rézfúvós együttes, a vonósok és az iskolakórus külön-külön csoportokként működtek, majd 1982 júniusában, a hagyományos tanévzáró ünnepségen közösen álltak színpadra. A gyerekfili azóta is közel 150 fős létszámmal működik, a csapat székhelyéül pedig a falu központjában álló Gábor Áron Művelődési Ház, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, a Múzeum Szálló szolgál. Az épület nem csak a fili 42 éves múltjának őrzője és számtalan gyerektábor helyszíne, hanem egy valódi kincsesláda is, amelynek – ahogy Haáz Sándor fogalmazott – minden szeglete múzeum.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia 42. éve is eredményesnek mondható: nemrég vehették át a legjobbaknak járó Prima-díjat, amelynek a közönségszavazását is megnyerték.

A csíksomlyói Kegytemplom

Szinte minden magyar, székely és csángó keresztény elzarándokolt már életében legalább egyszer a Csíksomlyói Kegyhelyre. Kérte a Szűzanya közbenjárását, és rendületlenül hitte, hogy a Napba öltözött asszony szobrának megérintése, a Kegytemplomban elsuttogott fohász elősegíti a betegség legyőzését, a gyermekáldást vagy a nehézségekből való kitörést.

Csíksomlyó szent hely a magyarajkú keresztények hite szerint, ami az ünnepekkor még fontosabbá válik, mint az év során bármikor: bázis, ahová vissza-visszajárnak, és ahonnan újra és újra elindulnak a testvérek, legyenek azok ferences szerzetesek vagy egyszerű hívek.

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium

A Székely Mikó Kollégium több mint 150 éves tanintézmény, a történelmi Háromszék legnagyobb és legeredményesebb magyar tannyelvű gimnáziuma. Ma 1203 diák tanul falain belül, 93 pedagógus oktatja a diákokat, míg kezdetben, az 1850-es évek végén egyetlen tanár és öt tanító oktatta a magyarul tanulni vágyó gyermekeket.

A tanintézményt elsősorban a Kommunitás tagjai – a sepsi-, kézdi- és orbaiszéki református és unitárius lelkészek –, illetve főurak, tanítók és hivatalnokok hozták létre, valamint helyi központi személyek, például Gödri Ferenc esperes, báró Kemény Ferenc és gróf Mikó Imre, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokai és Bodola Sámuel püspökhelyettes. Kezdetben több település is versengett, hogy otthont adhasson az iskolának, végül Sepsiszentgyörgy győzedelmeskedett, és az, hogy gimnáziumot alapítottak, nem pedig ipariskolát vagy reáliskolát, voltaképpen annak köszönhető, hogy az alapítók értelmiségi pályára akarták felkészíteni a jövő nemzedékét.

Erdély tehát idén is számos izgalmat, gyönyörű helyet és különleges történetet tartogatott számunkra, és még legalább ennyi biztosan van a tarsolyában. Mi 2025-ben is útra kelünk, hogy felfedezzük ezeket a kincseket. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel a Maszol YouTube-csatornájára.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?